TALABÉR MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A férfiak kenyérkereső szerepe korábban kiszorította a nőket a munkaerőpiacról, azonban a demográfiai változások, a nők tömeges munkába állása, a személyes motivációk, az anyagi függetlenség iránti igény egyre növekvő női munkaerő-piaci jelenlétet eredményezett. Mégis évtizedek óta probléma, hogy a nők a munkaerőpiacra lépéstől kezdve hátrányos helyzetben vannak, ami az életpálya során csak halmozódik. A nők elhelyezkedését nehezíti a gyermekvállalási időszak miatti megszakítás, a keresőmunka sok esetben férfias jellege, a munkaerő-piaci szegmentáció, a társadalom norma- és értékrendszere. A nők beosztásával összefügg a gyermekvállalási hajlandóság és a munkaerőpiacra való visszatérés ideje. Minél magasabb pozícióban van a női munkavállaló, annál nehezebb a gyermekvállalás, illetve annál rövidebb ideig marad távol a munka világától, mert a kieső idő versenyhátrányt jelenthet a számára.

2003-ban a nők foglalkoztatási rátája 55,9 százalék volt. 2009-re ez a szám 52,3 százalékra csökkent. A Bajnai-kormány mégis olyan intézkedéseket hozott, amelyek tovább nehezítették a gyermekes anyukák helyzetét, hiszen három évről kettőre csökkentette a gyes, illetve a gyed folyósítását. A polgári kormány 2010-ben sikeresen megállította ezt a csökkenő tendenciát. Az azóta életbe lépett intézkedéseknek köszönhetően Magyarországon több mint 45 ezerrel több nő dolgozik ma, mint 2009-ben.

A gyes két évről három évre való visszaállítása és a munkahelyvédelmi akcióterv keretein belül a gyesről visszatérő kismamák utáni jelentős járulékkedvezmények mennyiben segítik elő a nők munkaerő-piaci helyzetének javulását?

Várom a válaszát. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu