MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Kezdetben nem gondoltam volna, hogy a jelen javaslattal foglalkozni fogok, hiszen a címében budapesti Istvánmező szerepel, és a pesti ügyekkel nem szoktam foglalkozni, sőt ha itt a Házban Budapest-vidék vita elhangzik, akkor én általában a vidéki oldalt képviselem. De mégiscsak beleolvastam, és találtam néhány érdekességet benne, úgyhogy ezekre szeretnék reagálni, illetve egy olyan részt is tartalmaz, ami a szívügyem lehetne. Önökön fog múlni, hogy ebből aztán az lesz-e végül.

A 2. §-nál kikerül a világörökségi területek kezelési terv rész, és helyette elvekről beszél csak, kezelési elvekről. Szeretném kérdezni az előterjesztőt vagy államtitkár urat, hogy ennek gyakorlati jelentősége van-e, mert nekem a terv jobban tetszett, az kézzelfoghatóbb volt. Egyébként az elvekkel így tételesen felsorolva semmi problémám nincs.

A 4. §-ban azt írják, hogy a hatálybalépése időpontjában fennálló birtoklási, használati és hasznosítási viszonyokra, illetve az ezen jogosultságokat megalapozó jogviszonyokra is alkalmazni kell. Érdeklődnék, hogy ez konkrétan mit jelent.

Tetszik ez a mondat, csak szeretném tudni, hogy a most, jelenleg fennálló jogviszonyok közül mikre gondolnak, legalább egy példát szeretnék hallani. Nem titkolom, hogy ez esetben nagyon szívesen hallanám a Fertő tavi nádasok ügyét, hiszen ezzel a módosítóval kezelhető lenne a dolog.

A harmadik megjegyzésem az 5. §-nál pedig azzal lenne kapcsolatos, hogy azt írják, felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben jelölje ki a 4/A. § (2) bekezdése szerinti, a világörökség védelméért felelős hatóságot. Ez eléggé érdekes mondat önöktől. Ha nem verték volna szét a KÖH-öt, akkor talán az a felelős hatóság megnevezése is egyértelmű lenne, és tudnánk, hogy kihez is tartozik ez valójában.

A 8. §-ra itt már több képviselőtársam is utalt. Mi is üdvözöljük azt, hogy a Ket. hatályon kívül helyezését ezen üggyel kapcsolatban végre rendezik, bár az indokolásban elég viccesen hangzik, ahogy önök fogalmaznak, hogy a javaslat célja tehát a koherenciazavar feloldása és az egyértelmű jogi környezet biztosítása. Mindezt, amit önök okoztak, most azt próbálják meg orvosolni, illetve azzal indokolják, hogy a beruházás előrehaladása nem indokolja a továbbiakban a Ket. figyelmen kívül hagyását. Elég érdekes egy jogalkotási dolog, de hát ezt önöktől már megszokhattuk.

Visszatérve a 4. §-ra, hogy miért érdekelne engem, hogy konkrétan mire gondolnak. Itt kormánypárti oldalról is Ivanics képviselőtársam biztosan meg tud erősíteni, hogy mekkora probléma ez. Az ő választókerületéről van szó, és tudom, hogy ő is már szólalt fel ebben a témában a Fertő tavi nádasokkal kapcsolatban. Az is egy világörökségi helyszín, és ahogy én átolvastam ezt a javaslatot, különös tekintettel a 3. §-ára, ez tökéletesen alkalmazható lenne jelen fennálló problémánál, ez esetben is, és az állam végre tényleg valósan birtokba tudná venni ezt a területet. A problémát itt már többször elmondtam, most csak nagyon röviden emlékeztetném önöket.

Nem értem, hogy Magyarországon hogyan állhat fenn ez a helyzet, amikor különböző formában, vagy felszólalásban, vagy írásbeli kérdésben, vagy államtitkárral való egyeztetésen keresztül, de mind a VM, BM, KIM és az NFM is világossá tette számomra, hogy egyetért, a fennálló helyzeten változtatni kell. Nem beszéltem még akkor az illetékes nemzeti parkról, illetve az Éduvízig vagy éppen az ÉDU-KTVF is nyilvánossá tette ezen üggyel kapcsolatban az álláspontját, de ugyanúgy elmondhatnám a kormányhivatalt vagy éppen a tóparti települések polgármestereit. Tehát nem értem, hogy ha ennyi mindenki egy dolgot akar ebben az országban, akkor miért nem lehetett eddig megvalósítani. Bízom benne, hogy ez az idézett 3. §, amit most természetesen nem olvasok föl, elég hosszú, de szerintem alá tudnak támasztani, hogy a Fertő tó nádasainál fennálló probléma kezelésére alkalmas lehet.

(18.30)

Mi is ez a probléma? Az elmúlt húsz-egynéhány év kormányai rengeteg olyan privatizációs szerződést kötöttek, amelyek felülvizsgálata, úgy gondolom, hogy időszerű lenne. Ezen felülvizsgálandó szerződések körébe berakták a tó ügyét is, meg is kaptam a jelentést, egy nagyon színvonalas munka, amelyen látszik, hogy az illetékesek, akiknek kiadták ezt a feladatot, nagyon sok munkaórát öltek ebbe bele. Ezt meg is köszöntem nekik, ugyanakkor, amikor azt firtattam a következő írásbeli kérdésemben, hogy ennek a felülvizsgálatnak a gyakorlati megvalósulása mikor fog bekövetkezni, és egyáltalán várható-e, hogy valamiféle eredménnyel zárul, akkor már kevésbé voltak biztatóak velem szemben. Remélem, még egyszer aláhúzva, hogy majd talán ez a javaslat akkor tényleg erről szól, de mivel erre sem az indokolásban, sem magában a javaslatban utalást nem találtam, ezért szeretnék egy megerősítést kapni.

Ahogy már mondtam, a privatizációs szerződés egyébként SZDSZ közeli vállalkozók kezére való kijátszásról szól, ahol ugyan a tulajdonjog megmaradt az állam kezében, de annak a 6 ezer hektárnyi nádasnak a nagy részét, amit Trianon meghagyott hazánknak, a gyakorlatban ez a vállalkozó "kezeli". A kezelést nagyon idézőjelbe teszem, mert nem csinál vele semmit, azon kívül, hogy a több százmillió forintos európai uniós támogatást felveszi utána, illetve semmiféle természetvédelmi szempontot nem mérlegel, sem helyi érdekeket, sem pedig a turizmus, vidékfejlesztés, halászat, horgászat érdekeit, hosszasan lehetne a problémákat sorolni, de hogy a javaslathoz is kapcsolódjak, ez kulturális kérdés is természetesen. Látható, hogy rengeteg érdek van itt is, de úgy gondolom, hogy ez egy egységes tókezelési programmal kezelhető lenne, és talán ennek az első lépése lehet ez a 3. §.

Tehát röviden: arra szeretném kérni az illetékeseket vagy az előterjesztőt, vagy az államtitkár urat, hogy erősítsen meg engem abban a hitemben, hogy ez részben az általam felvázolt problémáról is szól, és végre rendbe tesszük ezt a tavat.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu