DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 11. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, de előtte még sorrendben a Papcsák Ferenc képviselőtársunk által beterjesztett módosító javaslatokhoz is, amelyek a Pp.-módosítást érintik. Tulajdonképpen ki kell fejeznem azt a felháborodásunkat, hogy megvan az esélye ennek, de azért bízom benne, hogy az Országgyűlés a végszavazásnál, a zárószavazásnál azért nem fogja így, ebben a formában a Pp.-módosítást is belefoglalni ebbe a salátatörvény-javaslatba. Jelen pillanatban azonban, amit a bizottsági szakban lehet tudni, úgy tűnik, hogy az alkotmányügyi bizottság, amely számtalanszor tanújelét adta, hogy nem túlságosan foglalkozik azzal, hogy egy javaslat valójában jogszabályszerű-e, házszabályszerű-e, a legtöbb esetben mindig a kormánypárti javaslatok házszabályszerűsége és a mindenben való megfelelése mellett teszi le a voksát, ellenzéki javaslatok esetén meg nagyon könnyen, olyan esetekben is, amikor ez nem lenne indokolt, házszabályellenesnek minősítenek javaslatokat, de mégis megdöbbentő az a gyakorlat, hogy olyan szabályozási körbe nem eső módosítás, ami a Pp.-re vonatkozik, a polgári perrendtartásról szóló törvényre, az bekerülhet ebbe a csomagra, és ráadásul módosításra kerülhet, vagy a lehetősége megvan annak, hiszen az alkotmányügyi bizottság ezt házszabályszerűnek találta, és lehetőség van arra, hogy ilyen módon a részletes vitába való betuszkolással nagyon fontos és érdemi Pp.-módosítások átvezetésre kerüljenek, amelyek adott esetben még jók is lehetnek, de ezt meg kellene vitatni itt a Ház előtt. Nem tudom, hogy Papcsák képviselőtársam miért nem terjesztette be ezt önálló képviselői indítványként, lefolytattuk volna a vitát, lehet, hogy még támogatni is tudtuk volna, de így, ebben formában ez kicsit visszás. Egyébként Bárándy képviselőtársamnak igazat kell adnom abban, hogy Papcsák Ferenc legalább eljöhetett volna, és legalább ebben a vitában elmondhatta volna, hogy ha máshol nem, akkor itt megvitathassuk, hogy erre mi szükség volt, és nyilatkozhatott volna abból a szempontból is, hogy őszerinte ez mennyiben házszabályszerű.

Bár tudom, hogy már nincs tévéközvetítési idő, de az utókor és a jegyzőkönyv számára szeretném megjegyezni, lehet, hogy úgy tűnhet, hogy az alkotmányügyi bizottság hosszas jogi mérlegelés alapján hozza a döntéseket, de sajnos ki kell ábrándítanom mindenkit, aki ebben való hittel élt, mert az alkotmányügyi bizottság sok esetben mechanikus döntéseket hoz, ugyanaz a néhány képviselő szól hozzá, néha még azzal sincsenek feltétlenül tisztában, hogy pontosan mit is próbálunk szabályozni. De nagyon könnyen meg lehet tenni egy szavazással, hogy bármit, a legabszurdabb házszabálysértő gyakorlatot vagy javaslatot is házszabályszerűvé minősít a bizottság, és ettől kezdve úgy tűnik, hogy a bizottság egy komoly jogi mérlegelés után hozta meg a döntését.

De továbblépnék, mert - ahogy mondtam - Papcsák képviselőtársam hiányában itt csak filozofálhatunk, de konkrét választ nem kaphatunk a feltett kérdésekre. Amire viszont talán igen, lévén, hogy Rétvári Bence itt van, aki a módosító javaslatot benyújtotta, az a 11. ajánlási pont. Amikor ennek a javaslatnak az általános vitája zajlott, akkor Répássy Róbert államtitkár úr volt jelen, és ő azt mondta, hogy majd a részletes vitában el fogja mondani - akkor ezt úgy értelmezem, hogy a kormányzat képviselője ki fogja fejteni -, hogy mi indokolja azokat a módosító javaslatokat, amelyeket pont az Európai Unió nyomására azon nyomban, ahogy Barroso kifejezte nemtetszését, beterjesztett az igazságügy-miniszter és két államtitkár. Ez azért egy erősen jelzésértékű beterjesztés arra vonatkozólag, hogy itt nem három "mezei" képviselő módosításáról van szó, hanem ott van mögötte az egész igazságügyi tárca és Orbán Viktor akarata is. Nem tudjuk és nem akarjuk elfogadni azt a gyakorlatot, hogy az Európai Unió kivételeket élvezzen.

És ha már lefolytattuk azt a vitát, illetve még folyamatban van az a vita, hogy a kijelölés milyen ügycsoportokat kell hogy érintsen, illetőleg ez mennyiben fogja megoldani az igazságszolgáltatás gyors és hatékony működését, nos, véleményem szerint ez önmagában nem fogja megoldani, még akkor se, ha ez egy jobb megoldás ahhoz képest, amit korábban javasoltak. Az egyedi ügyáthelyezéshez képest természetesen jobb javaslatnak tűnik az, hogy az ügyeknek egy előre meghatározott csoportját lehet majd átirányítani.

(20.30)

Hozzáteszem, itt nem logikus, miért pont azokat az ügyeket, amelyeket önök bele próbálnak foglalni a törvényekbe, mert adott esetben ezt a kaput más irányban is ki lehetett volna nyitni. Viszont az megint egy problémaként jelentkezhet, az általános vitában erről is szó volt, hogy ennek ellenére, hogy ha minden ügyet átirányítunk arról a bíróságról, amelyik túlterhelt, akkor, ha nem jól kerül majd meghatározásra az az időtartam, amiért ez átirányításra kerül, akkor tulajdonképpen elfogynak az ügyek azon a bíróságon, ahonnan átirányításra kerültek az ügyek, és a jól képzett bírák, akik azokon az ügycsoportokon dolgoztak, például gazdasági ügyeken, akkor ott fognak ülni, és nem tudnak mit csinálni, ha adott esetben elfogynak ezek az ügyek, vagy az ő a leterheltségük már jócskán csökkenni fog, a másik bíróságon pedig, ahová átirányították, lehet, hogy rövid időn belül ezek olyan mértékű terhet jelentenek, amellyel nem tudnak megbirkózni, ez tehát nem jelent megoldást. De - és itt van az Európai Uniónak az az elfogadhatatlan elsőbbsége - azt azon nyomban módosították, hogy azokban az ügyekben, azokban a perekben, amelyek esetében akár a felperes, tehát a keresetlevélben érvényesíteni kívánt jog alapjául az Európai Unió kötelező jogi aktusát jelöli meg a polgári ügyekben, vagy a büntetőügyekben a vádiratban megjelölt bűncselekmény az, amely vonatkozásában az Európai Unió kötelező jogi aktusának alkalmazása merül fel, ezekben az ügyekben nem lehet ezeket az ügyeket a kijelölés alapján átirányítani. Azt, hogy ennek mi értelme van, nagyon várom, hogy valaki magyarázza meg nekem. Répássy államtitkár úr az előző vitában ezt nem tette meg, ezért várom, hogy ez megtörténjen, lévén, hogy ha jó dolog ez az átirányítás és a kijelölés, akkor miért vesszük ki az európai uniós joganyagra épülő pereket. Ez abszolút egy politikai döntésnek tűnik nekem, hogy majd befogjuk az Európai Unió száját, hogy ezek az ügyek nem kerülnek majd átirányításra. De arra, hogy ennek jogilag vagy jogdogmatikailag milyen értelme van, és mi indokolja, eddig abszolút semmilyen magyarázatot nem kaptam, és nem is tudtam kitalálni a politikai indokokon túl. Viszont, hogyha csak a politikai indokok állnak fenn, akkor ez elég gyalázatosnak mondható az Európai Unióval kapcsolatban, megint csak a "kivéve a gyevi bírót" esete állhat fenn.

Ugyanez igaz egyébként, amit el szeretnék mondani, a 15. pontra is, amelyet Bárándy képviselőtársam részben már érintett. Az egyik az, hogy ha ez így, ebben a formában elfogadásra kerül, akkor valóban alaptörvény-ellenes jogszabályt fogad el a Ház, ami egy furcsa pikantéria, hiszen annak idején pont azt jeleztük, hogy ez nem az alaptörvénybe való, de önök beemelték. És az még hagyján, hogy beemelték, de a szabadságharcos hevületben vagy a szabadságharc legfelsőbb fokán viszont az Európai Unió első csettintésére módosítják ezeket a rendelkezéseket. Tehát hogyha már szabadságharcot folytatunk, akkor könyörgök, legalább igazi, valódi, heves vérmérséklettel folytassák ezt, vagy akkor el se kezdjék! Tehát ez a két indok vagy ez a két hozzáállás lehetséges, mert így ez egy kicsit ciki, hogy beemelik az alkotmányba, itthon megmutatják az ellenzéknek és az Alkotmánybíróságnak, hogy mi aztán milyen keményen, hazafias kétharmados hevülettel beemeljük az alaptörvénybe, de ha az Európai Unióból jön egy rosszalló szemöldökráncolás, akkor képesek egy olyan módosító javaslatot benyújtani, amelyik alaptörvény-ellenes is. Zárójelben mondom: talán jobb lett volna ezt odaadni valamelyik másik képviselőtársuknak, esetleg aki nem jogász, mert így, hogy két államtitkár és egy miniszter nyújt be teljesen egyértelműen alaptörvény-ellenes módosító javaslatot, ennek van egy diszkrét bája, ahogyan mondani szokás.

Ami az érdemi részét illeti itt a választási eljárás és a politikai hirdetések kapcsán, szintén nem tudom, miért gondolják, hogy az Európai Unió szemét ki tudják szúrni azzal, hogy majd az EP-kampány eljárásmenetét és az ott lévő médiahirdetéseket kiveszik ebből a körből, ezáltal ők majd úgy fogják érezni, hogy valamit kaptak, de benne marad az országgyűlési képviselők általános választása. Tehát megint csak kettéválik a magyar jogrendszer: van a kivételezett Európai Uniónak való megfelelés, meg van a magyar ugar. Mi ellenzékből itt, úgy tűnik, kevésbé hatékonyan tudunk fellépni, mint az Európai Unió, egyébként ez is már eléggé szörnyű, hogyha így van. De ráadásul, ha így, ebben a formában kerül elfogadásra, akkor borítékolom, hogy nem az fog megvalósulni, amit önök szándékoznak, hogy akkor majd a kereskedelmi médiában is lehet hirdetni, megnyílik ez a front is, hanem az ingyenes és egyenlő feltételekkel való médiahirdetés, ami a kereskedelmi médiát illeti, és a jelen módosítással, a jelen alaptörvény-ellenes módosítással kapcsolatosan már csak az EP-re vonatkozóan kerül meghatározásra, és mindenkire vonatkozóan, tehát az országos listát állító pártokra vonatkozóan is azt fogja eredményezni, majdhogynem a nyakamat tenném rá, hogy ha a kereskedelmi médiának, a profitorientált kereskedelmi médiának el kell döntenie, hogy ingyenesen, mindenki számára média- és hirdetési felületet ad-e, vagy az egyenlő feltételeket úgy fogja meghatározni, hogy senkinek nem ad teret, ezzel tulajdonképpen a törvény betűjét sajnos be fogják tudni tartani a kereskedelmi média képviselői azáltal, hogy azt fogják mondani, ingyen senki nem fog hirdetni, de pénzért nem hirdethetnek a törvény alapján, vagy nem kérhetnek pénzt érte, ingyenesen valószínűleg nem fogják a drága műsoridejüket rendelkezésre bocsátani, ezért azt fogják mondani, hogy az egyenlő feltételek jegyében márpedig senki nem fog hirdetni náluk. Nem tudom, ez miért fogja elősegíteni azt a tájékoztatást, ami abba az irányba hatna, hogy mindenki számára a legtöbb információt közvetítsük a választásokkal és a választásokon induló jelöltekkel kapcsolatosan. Ez a szabályozás egy totál csőd lesz, és egy nagyon szűk körű, a közmédiára szűkülő kampányt láthatunk majd, egyébként az európai uniós választási kampány vonatkozásában is, és a különbség csak annyi lesz, hogy az országgyűlési választások vonatkozásában elméletileg lesz egy szűkítő feltétel, hogy a kereskedelmi médiában csak azok a szervezetek hirdethetnek, amelyek nem állítottak országos listát, de ez tulajdonképpen egy elvi, elméleti különbség lesz, mert a kereskedelmi médiában, biztos vagyok benne, hogy senki nem fog hirdetni, lévén, hogy ingyen nem fogják engedni ezek a kereskedelmi szolgáltatók.

És akkor most fel kell tenni a kérdést: ez az, amit szerettek volna? Ha ezt szerették volna, márpedig véleményem szerint arra is van esély, hogy ez a cél, menjen inkább az óriásplakát-piacon a kampány, gondolhatják önök, ahol elég erősen Fidesz közeli cégcsoportok uralják ezt a placcot, abból be lehet szedni a megfelelő bevételeket, és esetleg ki lehet szűrni azokat a hirdetőket, akik önöknek nem tetszenek. De ez semmiképpen nem az az irány, ami a demokrácia felé vezet, ráadásul úgy nem, ahogyan elmondtam, hogy önök itt sorban, miniszteri és államtitkári szinten alaptörvény-ellenes módosítókkal próbálják az egyébként is elhibázott különböző törvényeiket (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) módosítgatni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgatnak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu