DR. SZALAY PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az országgyűlési határozat 2., 3. és 4. pontjával kapcsolatban szeretném elmondani az észrevételeimet. A határozati javaslat 2. pontja elismeri az ír hatóságok és az ír igazságügyi miniszter együttműködési készségét és az ügyben tett lépéseit. Egyben leszögezi, miszerint nem fordulhat elő, hogy a szabadság, biztonság és igazságosság térségeként jellemzett Európai Unióban egy tagállamban jogerősen elítélt személy oly módon elkerülje cselekményének büntetőjogi következményét, hogy az állampolgársága szerinti országban nem hajtják végre a másik tagállamban hozott ítéletet.

Amit itt Staudt Gábor képviselőtársam elmondott az előbb, azt én maximálisan tudom akceptálni. Egyetlenegy értelmezési probléma van talán köztünk. Én úgy értelmezem, hogy az ír hatóságokba nem tartoznak bele az ír bíróságok. Sem a bíróság, sem a legfelsőbb bíróság. Tehát amikor mi gyakorlunk egy udvariassági gesztust a hatóság és az igazságügyi miniszter felé, akik, úgy érzem, valóban pozitívan álltak hozzá ehhez a témához, akkor ebben a fogalomban, hogy ír hatóságok, az én értelmezésem szerint nincs benne az ír bíróság és a legfelsőbb bíróság, amelyek tulajdonképpen valóban, enyhén szólva furcsán alkottak véleményt erről az ügyről.

A 3. pontban kinyilvánítjuk, hogy egyfelől Viviane Reding ezt az alapvető elvet sértő eljárást érzékelhetően politikai vélekedés alapján igazolhatónak tartja, bár ezt semmilyen érvvel nem támasztotta alá. Megállapíthatjuk, hogy egy uniós alapelvek szerinti igazságügyi eljárás ügyében az uniós biztos véleményt szakmai indoklás alapján tehetne. Ez a szakmai indoklás elmaradt, ami azzal sem igazolható, hogy állítólagosan a biztos asszonynak nincs jogi végzettsége, hiszen minden bizonnyal jogi kérdésekben abszolúte jól eligazodó szakemberek segítik őt a véleményalkotásban. Leszögezhetjük, hogy szakmai vitákban minden európai uniós biztosnak szakmai, nem pedig politikai alapon kellene állást foglalnia. Ez jelen esetben elmaradt.

A 4. pont esetében mindössze arról beszélünk, hogy az Európai Bizottság jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosát, Viviane Reding asszonyt felhívjuk kötelezettségének betartására, nevezetesen, hogy mindent tegyen meg az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködés megvalósulása érdekében. A problémakör, amely sötét árnyékot vet az ügyre, a kettős mérce alkalmazása, ami jól érzékelhetően ebben az esetben is felbukkant. Nevezetesen arról van szó, hogy az Unióban időszakosan előjönnek olyan esetek, amelyek a józan szemlélőben kettős mérce alkalmazásának érzetét keltik.

Ennek többféle formáját tapasztaljuk. Az egyik kategóriában más országok területén szenvednek magyar identitású polgárok olyan sérelmeket, amelyek az illető ország belső rendszerét illetően diszkriminatívnak minősíthetők. Erre példákat láthattunk, amikor a szerbiai Vajdaságban magyarokat bántalmaztak azért, mert magyarul beszéltek, vagy koncepciósnak tűnő eljárással indokolatlan időtartamú börtönbüntetésre ítéltek. Hasonlóan említhetjük a Felvidéken magyarok állampolgárságuktól történő megfosztását, a Felvidék olyan közigazgatási egységekbe történő átalakítását, ami hátrányos a magyar kisebbségre. Idetartozik a Malina Hedvig-ügy, a magyar nyelv használatának korlátozása az őshonosan magyarok által lakott területeken, de a Beneš-dekrétumok problémája is.

Az erdélyi és romániai magyarok esetében is tetten érhető a diszkrimináció, gondoljunk a magyar egyetem ügyére, a székely zászló ügyében folyó boszorkányüldözésre vagy arra, hogy milyen körmönfont módon akadályozza a román állam a csángómagyarok nyelvhasználatát vagy a misék magyar nyelven, anyanyelvükön történő megtartását. Nem feledkezhetünk meg a kárpátaljai, szintén őshonosan ott élő magyarok ellen elkövetett folyamatosan diszkriminatív cselekményekről. Sajátos módon ezekben az ügyekben az Európai Unió illetékes fórumai nem vagy alig nyilvánítottak véleményt, nemhogy lépéseket tettek volna az európai elvek ilyen esetekben történő maradéktalan érvényesítése irányában.

A másik csoport esetében olyan cselekményeknél vagy eseteknél, amelyek más európai uniós országban történtek, és amelyeket Magyarország vonatkozásában az ellenünk irányuló... (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.)

Forrás: parlament.hu