CSÓTI GYÖRGY (Fidesz): Tisztelt Ház! A múlt ismerete nélkül nem értjük a jelent, és nem tervezhetjük a jövőt.

A "Vajdaság" elnevezés a szerb "Vojvodina" szóból származik, amelyet először az 1848-49-es szabadságharc idején használtak hivatalosan. A történelmi magyar Bácskából, Nyugat-Bánságból és a Szerémség egy részéből összetákolt területet a Habsburg-kormányzat hozta létre autonóm Szerb Vajdaság néven 1849-ben az "oszd meg és uralkodj" elv alapján.

A XV. század elején ez a térség a Magyar Királyság leggazdagabb és tisztán magyar népességű országrésze volt. A következő évszázadokban a törökök balkáni hódításai elől menekülő szerbek bevándorlása, majd a török hódoltság után a Habsburgok betelepítési politikája révén soknemzetiségűvé vált területen a magyarok az első világháború idején még relatív többségben voltak. A XX. századi többszöri ki- és betelepítések után mára a tartomány lakosságának kétharmada szerb, egyharmada pedig 25 különböző etnikai csoporthoz tartozik. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a magyarok aránya 13 százalék, többségük a mai Magyarország határa mentén él. A magyar Délvidéknek ez a része a XIX. század közepétől megszakításokkal különböző szintű autonómiát élvezett.

A Vajdaságnak nevezett területen ma kétféle autonómiakoncepció foglalkoztatja az ott élő magyarokat: a Vajdaság regionális autonómiája Szerbián belül és a magyarság Vajdaságon belüli háromszintű autonómiája. A Kárpát-medencében először itt született meg magyar autonómiakoncepció 1992-ben.

A vajdasági magyarok demokratikus közössége olyan személyi és területi elvet ötvöző, háromszintű autonómiát javasolt létrehozni, amelyben az összmagyarságot reprezentáló területi önkormányzat mellett helyet kapna a magyar többségű települések önkormányzata, valamint az összefüggően magyar lakta terület autonóm körzetté alakítása is.

Az egész konstrukciót a perszonális elv elsőbbsége jellemzi, mivel a magyarok többsége nem egy tömbben él. Ebből a koncepcióból mára működő kulturális autonómia jött létre a Délvidéken. Korlátokkal ugyan, nehézségekkel küszködve, de létezik a Magyar Nemzeti Tanács, amely a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a nyelvhasználat területén bizonyos jogosítványokkal rendelkezik, néhány alapvető kérdésben együttdöntési joga van.

2003-ban Szerbiában alkotmányba foglalták a kisebbségek kollektív jogait. Ez áttörésnek számít, de a gyakorlati megvalósulás nehézségei miatt csak első lépésnek tekinthető. Sokat segíthet a helyzeten a Vajdaság egészét érintő regionális autonómia megerősítése, és tartalommal való kitöltése, az autonóm Vajdaságban ugyanis várhatóan jobbak lesznek a kisebbségi autonómia tényleges esélyei, mint a centralizált Szerbiában. Meghatározó szempont, hogy Szerbia nemzeti jövedelmének 40 százalékát a Vajdaság termeli, de ebből csak 7 százalékot kap vissza. A tartomány tényleges autonómiája esetén ez alapvetően megváltozna. A térség jelenleg legerősebb magyar pártja, a Vajdasági Magyarok Szövetsége is ezt tartja pillanatnyilag az autonómia tekintetében legfontosabbnak. Az adóból befolyt pénzek nagy része ott kell maradjon, ahol megtermelték.

Van-e realitása a délvidéki magyar autonómia kiteljesedésének? A térség történelmi hagyományai ehhez jó hátteret adnak, a magyarok belső elszánt küzdelméhez azonban külső segítség is kell. Erre nézve biztató jel az Európai Parlament április 18-ai határozata, amelynek 19. pontja kimondja: "Az Európai Parlamentet aggodalommal tölti el a Vajdaság autonómiájával kapcsolatos jogi és politikai bizonytalanság, valamint a központi és a tartományi hatóságok közötti egyre növekvő politikai feszültség. Felhívja a szerb kormányt, hogy mondjon le a központosító intézkedésekről."

A nemzetközi közösség lassan talán rájön, hogy a Balkán és Közép-Európa politikai stabilitása csak valamennyi nép és népcsoport önrendelkezési jogának biztosításával garantálható. Szükség van Magyarország támogatására is; nemcsak a "minden magyar felelős minden magyarért" elv alapján, hanem azért is, mert a délvidéki magyar autonómia kiteljesítése precedens értékűvé válna a Kárpát-medencében. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) A magyar kormány és a hazai politikai pártok támogatása mellett a parlamenti dimenzióban a Magyar Országgyűlésnek is van tennivalója.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(21.00)

Forrás: parlament.hu