HORVÁTH ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A közraktározásról szóló, előttünk lévő törvénymódosításnak, ahogy az államtitkár úr az expozéjában elmondta, a célja nem más, mint hogy az eddigi szabályozást még átláthatóbbá, rugalmasabbá, egyértelműbbé tegye. Ez egy olyan világ, amely egy év alatt több mint 120 milliárd forintot mozgat meg, ez egy olyan világ, amely lehetőséget teremt a gazdaság szereplőinek arra, hogy gyorsan, rugalmasan, az árukat elhelyezve ebben a közraktári rendszerben, likviditással gazdaságfejlesztést, vidéken munkahelyet tudjanak teremteni és megtartani. A közraktározás során a közraktár az elhelyezett áruk ellenében értékpapírt, közraktári jegyet bocsáthat ki. A letett árukat tárolják és őrzik, valamint zálogkölcsönt nyújtanak az árura vonatkozóan a letevők részére. A közraktározás segítségével a közraktárban áruikat elhelyező termelők, kereskedők nemcsak a letett termékek tárolását és őrzését biztosíthatják, hanem ahogy az előbb is említettem, jelentős pénzügyi forráshoz, likviditáshoz juthatnak a közraktár által nyújtott zálogkölcsönökön, valamint a közraktárban elhelyezett áru ellenében kibocsátott közraktári jegy segítségével, amelyek a letett termék értékpapírbeli megtestesülését jelentik, és szabadon átruházhatók, továbbértékesíthetők. A közraktári jegy birtokosa a közraktári jegy fedezete mellett hitelt vehet fel a banktól vagy hitelintézettől. A közraktári jegy napjainkban a hitelintézetek finanszírozási üzletágában biztonságos fedezetet jelent, és a legtöbb kereskedelmi bank portfóliójában is megtalálható. A közraktározás különösen az olyan termelők és felhasználók körében népszerű, akiknél a beszerzést vagy az értékesítést a szezonalitás hatásai jelentősen befolyásolják, ilyenek elsősorban a mezőgazdasági vagy élelmiszer-ipari termelők, de mára nagy számban veszik igénybe ezt az intézményt az ipari, építőipari nyersanyagok, gépipari termékek, alkatrészek termelői és forgalmazói is.

Ahogy az előbb is elmondták bizottsági hozzászólóként, azt kell látnunk, hogy a közraktározás sajnos mintha egy kicsit kifulladt volna. Az a fajta lehetőség, amit biztosít ez a rendszer, akár a benne lévő forrás mennyiségét, akár a benne lévő szereplők számát tekintve, évről évre folyamatosan csökken. A beterjesztett jogszabálynak nem más a célja, mint hogy azt a bizalmat, amely mintha elfogyott volna ebből a rendszerből, visszaszerezzük. Hiszen az előbb elmondták, hogy néhány év alatt mintha ötmilliárdnyi forrás is eltűnt volna a rendszerből, azoknak a szereplőknek, akik ezt a lehetőséget igénybe veszik, azoknak megrendült a bizalmuk ebben a rendszerben. Azok a jogintézmények, amelyek garanciát jelenthetnek, és újra helyreállíthatják a bizalmat ebben a közraktározási rendszerben, újraéleszthetik ezt a rendszert, elindulhat egy növekvő perspektivikus pályán, és azt is látni kell, hogy ma már az országban csak három szereplő az, aki ezt a rendszert közraktárként működteti. Ebből az egyik legfontosabb - ha megnézzük a statisztikai adatokat - agrártermékeket működtet, elsősorban gabonatermékeket fogad be, és biztosítja a vidéken mezőgazdaságból élő termelők számára a likviditást.

Megítélésünk szerint ez a fajta jogszabályi módosítás és azok az elemek, amelyek beépülnek ebbe a törvénybe, megteremtik annak a lehetőségét, hogy ezzel a gazdasági eszközzel a valóságban segítsük Magyarország gazdasági növekedését. Merthogy mindannyian tudjuk, hogy Magyarország a makroadatai szempontjából egy igen kedvező pályára állt az elmúlt időszakban, hiszen egy csökkenő államháztartási hiány, csökkenő infláció mellett a legfontosabb feladatunk ma nem más, mint hogy a magyar gazdaságot újraindítsuk. És bár ma itt a vitát hallgatva reggel óta, inkább a negatív felhangok és negatív sajtóhírek voltak, amelyek betöltötték a Ház falait, azért ne feledkezzünk meg egy nagyon fontos mai eseményről sem, hiszen a Magyar Nemzeti Bank új vezetése bejelentette, hogy a magyar gazdaságban közel 500 milliárd forintot a kereskedelmi bankokkal együttműködve, programon keresztül a helyi gazdaságba, a kis- és középvállalkozások fejlesztésére fog elindítani.

Azt gondoljuk, hogy ez a közraktározási rendszer egy olyan elem, amely lehetőség arra, hogy a vidéken mezőgazdaságból élő vagy esetleg más iparágban dolgozó hazai kis- és középvállalkozásoknak lendületet, lehetőséget, olcsó és gyors likviditást biztosítson arra, hogy a magyar gazdaság bővüljön és fejlődjön.

Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu