DR. OLÁH LAJOS (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az alkotmány 27. §-a alapján az Országgyűlés tagjai a kormányhoz, a kormány bármely tagjához írásbeli kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.

Ez az alkotmányos jog egyben alkotmányos kötelezettséget is takar, jelesül a kérdezett érdemi választ köteles adni. Ezt a kötelezettséget a Házszabály 115. §-a konkrétan is szabályozza, annak kimondásával, hogy akihez a kérdés szól, az köteles a kérdést megválaszolni. Ez a szabály nem általában válaszról, hanem nyomatékosítva: a kérdés megválaszolásáról szól.

Ehhez képest az elmúlt időszakban rendszeresen megfigyelhető az a gyakorlat, hogy az írásbeli kérdésekre a miniszterek és az őket helyettesítő államtitkárok, ha adnak is valamiféle választ, az még jóindulattal sem nevezhető a kérdés megválaszolásának. De az is gyakran előfordul, hogy a kérdések egy részét meg sem válaszolják, figyelmen kívül hagyva azokat, vagy azokra csak szó szerint azt a tájékoztatást adják, amelyet már más kérdésekre is nyújtottak. De az is megesik esetenként, hogy a kormánytagok sértő kifejezéseket használnak válaszadás során.

Mindezekre számos példát lehetne hozni, de a szóban forgó problémát jól példázza az alábbi eset. Korábban az adófizetőknek lehetősége volt személyi jövedelemadójuk 1 százalékát parlagfű-mentesítésre felajánlani. Erre a célra a magyar adófizetők több mint 1,1 milliárd forintot ajánlottak fel. Jómagam több tucatszor fordultam az illetékes miniszterhez, Fazekas Sándorhoz, miszerint kértem, tájékoztasson arról, hogy az említett összeg miként kerül felhasználásra, továbbá kértem, hogy a nevezett összegre vonatkozó 2011. évi intézkedési tervet és az abban felsorolt feladatokat státusukkal küldje meg részemre, illetve biztosítson betekintést a szóban forgó dokumentumokba, de mindezekre a kérdésekre a mai napig nem kaptam érdemi választ. Hiába tettem fel az ügyben írásbeli kérdéseket, választ egyetlenegy alkalommal sem kaptam. Ezt a tényt immáron harmadjára jeleztem a Ház elnökének is, aki válaszlevelében tájékoztatott, hogy a válaszok tartalmi megítélésére nincs jogköre, de a nevezett miniszter urat tájékoztatta észrevételeimről, és kéri, hogy fordítson figyelmet a képviselői kérdésem teljes körű megválaszolására. Mondanom sem kell, hogy az Országgyűlés elnökének szavai sem győzték meg a vidékfejlesztési tárca vezetőjét, aki azóta sem tartja kötelességének az írásbeli kérdés megválaszolását.

De mondhatnám példaként azt is, hogy számos kérdésben a kompetens minisztereket hidegen hagyja bizonyos hatóságok egyértelmű állásfoglalása, így például a miniszterelnököt kísérő üzleti delegációk névsorát különös homály fedi immár hónapok óta. Habár a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a kérdésben egyértelműen fogalmaz, miszerint mind az üzletemberek neve, mind az általuk képviselt cégek neve bárki számára megismerhető adat.

Az ilyen és hasonló esetek csorbítják a képviselők kérdezési jogát. Ez a magatartás méltatlan a mindenkori képviselőkkel szemben. Ugyanakkor mindezt büntetlenül tehetik, mert a törvény nem határoz meg szankciókat a miniszterekkel, államtitkárokkal szemben.

Az általam benyújtott javaslat a parlament tekintélyének megőrzése érdekében lehetővé teszi az országgyűlési képviselők alaptörvényben meghatározott jogainak csorbítatlan gyakorlását. A képviselői jogok teljes körű érvényesülése érdekében lehetővé teszi a miniszterrel vagy a helyettesítési jogkörben eljáró államtitkárral szembeni eljárást, illetve a pénzbírság kiszabását, annak összegszerűségét is meghatározza.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, támogassák a javaslatomat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a függetlenek soraiban.)

Forrás: parlament.hu