DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés számháborúja elfedi a lényeget. Elfedi azt a lényeget, hogy egy uniós tagállamról - jelesül Magyarországról - az a kép alakul ki a szövetségesei, gazdasági együttműködő partnerei körében, hogy nem tiszteli a jogrendet, hogy monopolhelyzeteket teremt, hogy korlátozza a gazdasági versenyt és így a fejlődést, és hogy lefölözi a piacokat.

Szeretném elmondani, hogy az a javaslat, amelyet a kormány ideterjesztett, az államtitkár úr állításával szemben nem uniós zárolás. Az Európai Unióban ugyanis nincs szabály arra, hogy ha egy kormány a saját országa gazdasága ellen lép fel, akkor valamilyen szankció éri. Az Európai Unióban nincs eljárás arra, hogy az ésszerűséget, egy ország gazdasági érdekét képviselje egy ország, hogy erre valaki is rákényszerítse.

Szeretném elmondani, hogy az a költségvetés-módosítás, ami itt szerepel, teljesen érdektelen. Teljesen mindegy, hogy zárolnak-e vagy sem - az önök szempontjából - 97 milliárd forintot, persze nem érdektelen az érintett intézmények vagy emberek számára. De érdektelen abból a szempontból, hogy Magyarországnak milyen jövőt teremt. S éppen ezért, hogy semmi olyan vád ne érje a szocialista képviselőcsoportot, hogy független szakértőkre, esetleg a nemzetközi gazdaság szereplőire vagy saját józan eszére hallgatva mondja el véleményét, ezért én most önöknek Orbán Viktor miniszterelnök kormánya hivatalos dokumentuma alapján szeretném minősíteni a helyzetet.

Az önök kormánya az elmúlt három évben három alkalommal készített úgynevezett konvergenciaprogramot, vagyis egy többéves tervet. Ez alatt a három év alatt - és ezt a költségvetési intézet és mások is alátámasztották - évről évre kedvezőtlenebb és rosszabb programot volt kénytelen összeállítani. Az a program, amelyre itt most a vitában Puskás képviselőtársam hivatkozott, a 2013-as, a következő hét pontot tartalmazza.

Egy: öt év alatt 2010-2015 között Magyarországon a fogyasztás növekedése 2,1 százalék lesz. Ebből az öt évből egyébként már három év eltelt. Nincs olyan ország, nincs olyan kormány - nem csak Európában, a világon -, amelyik ne tudná azt, hogy nem csupán az emberek jóléte, hanem a társadalom működőképessége is megkívánja, hogy a fogyasztás ennél jóval nagyobb mértékben növekedjen. Önök tervezik öt évre a 2,1 százalékot. Szeretném elmondani azt is, hogy persze nem ezzel indultak. Először évente 2,8 százalékos fogyasztásnövekedéssel, majd a következő tervben már 0,8 százalékkal, most pedig 0,4 százalékkal terveznek. Ezen segít egyébként a rezsicsökkentés, hogy legalább ez a 2,1 százalék létrejöjjön. Ha az Orbán-kormány teljesítményét jövő nyáron a választópolgárok mérlegre teszik, azt állapítják meg majd - az önök számai, az önök adatai, az önök tervei, az önök teljesítménye alapján -, hogy Magyarországon nem nőtt a fogyasztás.

Mit mond az Orbán-kormány 2013-as terve a gazdasági növekedésről? Arról a növekedésről, amelyről 2010-ben azt mondták, hogy öt év alatt legalább 20 százalék lesz. Ez a bűvös évi 4 százalékos növekedés, nem többről beszélek. E helyett a 20 százalék helyett a most leadott konvergenciaprogramban az Orbán-kormány azt tervezi, hogy öt év alatt ez a növekedés 5 százalék lesz. Nyilvánvalóan ez az átlag úgy jön ki, hogy például tavaly jelentős csökkenés volt, és most valami megmozdult a gazdaságban. De még így is, még kedvező körülmények esetében is önök, önmaguk azt tervezik, hogy öt év alatt a gazdasági növekedés mindösszesen 5 százalék lesz, aminek persze az a következménye, hogy Magyarország nemcsak olyan centrumországoktól, mint Németország marad le, hanem lemarad a periféria országaitól is, az újonnan csatlakozott európai uniós tagállamoktól.

A harmadik tény, amely az önök tervében szerepel, úgy szól, hogy a beruházások reálértéke még 2015-ben is el fog maradni a 2010-es szinttől. Önök állandóan visszafelé mutogatva, a mi rossz gazdasági teljesítményünkről beszélnek. Képviselőtársaim, az önöké még rosszabb. Hát egy világos szám van, hogy a beruházások mértéke milyen. 2015-ben az önök tervei szerint a beruházások mértéke alacsonyabb lesz, mint 2010-ben volt. Szeretném elmondani önöknek, hogy legutoljára Magyarországon 16,7 százalékos beruházási ráta - amely most volt - 1923-ban volt, egy trianoni úgymond békeszerződés után megcsonkolt ország épp újjászerveződő gazdaságában. 1923 óta nem volt ilyen alacsony beruházási ráta Magyarországon. (Ékes József: Ez egyszerűen hihetetlen. - Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Ráadásul ez már csak, a jegybankelnöküknek talán figyelemreméltó lehetne, hogy ez a magánszektor...

Forrás: parlament.hu