GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Megpróbálom tényleg az utolsó kétpercest mondani ebben, mert úgy látom, Ékes képviselőtársam, hiába fogom mondani, nem akarja befogadni a történetet.

Nézzünk két tényezőt és ne többet: az államadósságot, amit annyira forszíroz, és a hiányt. Az államadósság tekintetében az a 20-21-22 százalékos növekedés, ami bekövetkezett, tényszerű, de még egyszer mondom: annak a növekedésnek a 20-25 százaléka az önök 1998-2002-es kormányzásából származik. Van egy másik tétel, ami a magánnyugdíjpénztárakba áttett források fedezeteként szolgált a jövő megépítése érdekében, hogy az ön gyermekének is meg az enyémnek is, meg mindenki másénak legyen nyugdíjbiztonsága; nem úgy, mint most, amit önök kifosztottak és elkoboztak.

És hozzáteszem azt is még egyszer, hogy a kormány átadásakor, 2010-ben ott volt a Nemzeti Bankban egy jelentős hányada ennek az idézőjelbe tett államadósság-növekménynek, amivel önök szabadon gazdálkodhattak. Tudja, vagy ebből vagy épp a 3000 milliárd forintból vettek 500 milliárd forintért MOL-részvényt meg a Jóisten tudja, még mi minden mást, amit követni sem lehet. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Nem igaz! Nem igaz!)

Egy a lényege a történetnek, képviselőtársam, egy a lényege: közben még fejlesztések is zajlottak ebben az országban. Rengeteg fejlesztés, nem úgy, mint most, 3 éve, hogy semmi nem történik. Ha önök szalagot vágnak át, akkor szinte kivétel nélkül csak olyan szalagot vágnak át, ami a korábbi kormányzások kurzusából származtatható. Ennyire egyszerű a történet.

A hiány tekintetében? A vonatkozásban azon gondolkodjon még egyszer el, hogy hogyan indultak neki a kormányzásnak. Milyen mértékű hiányt akartak érvényesíteni a költségvetésben? Nem 3 százalékosat, nem 5 százalékosat - 7 százalékosat. Ez volt a szándékuk, ezt akarták megcsinálni, csak nem voltak képesek rá. Úgyhogy azt kell hogy mondjam: nagyon nem kellene büszkének lenni mindarra, amit csináltak, sőt, sőt.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu