GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Nem fogok ismétlésekbe bocsátkozni, tehát a Bertha Szilvia képviselőtársam által elmondott dolgok tekintetében csak azt mondom, hogy hasonló megállapításokra jutottunk.

Ezen kívül három dolgot említenék meg. Az egyik az, hogy tavaly nyáron, amikor a munka törvénykönyvét elfogadták e Ház falai között képviselőtársaim a kormányoldalon, akkor erőteljesen próbáltuk a figyelmüket felhívni arra, hogy akár a pótlékok, akár a szabadság számításának a kérdésköre - itt értem alatta az átlagkereset, a távolléti díj kérdését és egyéb más kérdéseket - miért nem fut jó pályát.

Módosító indítványok sokaságát nyújtottuk be a Parlament falai között, talán 707 vagy 709 módosító indítványt, és ebből több mint 500-at mi, szocialista párti képviselők. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy csak a távolléti díj kérdéskörét érintően 15 módosító indítványt nyújtottunk be, csont nélkül, minden megfontolás nélkül letörölték. Nem is foglalkoztak vele, nem érdekelte a kormánypárti politikustársaimat. Volt egy szövegtervezet, amit ők megkaptak, aztán úgy gondolták, hogy nekik ezt hitelesíteni kell. Itt van az alapvető probléma, mert most, amikor e törvény kapcsán szembetaláljuk magunkat azokkal a változtatási szándékokkal, amelyek részben még jónak is mondhatóak, akkor az vetődik fel az emberben: ha egy felelős kormány felelősségteljes törvényalkotást folytat, akkor egy évvel ezelőtt, amikor a figyelmét felhívták ráadásul ezekre a dolgokra, nem azt kellett volna csinálni, hogy számításba veszi, mérlegeli mindazokat a dolgokat? El kellett hogy szenvedjék az emberek mindazt, ami ennek a következménye, akár a pótlékok, akár a távolléti díj számítása kapcsán azt a torz helyzetet, ami az elmúlt hónapokban visszaköszönt? Ez volt az egyik fajsúlyos megállapításunk, amit mindenképpen itt, a Parlament falai között is el szerettünk volna mondani, hogy ez nincs így rendjén.

A másik, ami a vasárnapi pótlék kérdéskörét érinti, hogy hogyan és miképpen zár ki most megint embereket, és hogyan és miképpen nem jutnak hozzá a jogos forrásaikhoz.

Az utolsó pedig az, ami a százszázalékos állami tulajdonú vállalatok dolgát érintően a költségvetési szervvé való átalakítás lehetőségét adja. Ennek a legfontosabb mondata egy, ez pedig az, hogy megszűnik a munkaviszonya ezeknek az embereknek.

Nincs ez így rendjén. Köszönöm szépen, elnök úr. (Dr. Józsa István tapsol.)

Forrás: parlament.hu