NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy az előterjesztő Rubovszky György bűne kétszeresen is, hogy nem került ez a javaslat az illetékes szakbizottság, tehát a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elé. Egyrészt nem is próbálta meg bizottsági előterjesztésként ezt benyújtani, másrészt illetékes bizottságnak sem kérte kijelölni a mentelmi és fegyelmi bizottságot, elnökként sem javasolta napirendre ezt az ügyet. Így ismét egy, a szakbizottságot megkerülő, egy politikai diktátumot megtestesítő javaslat fekszik előttünk.

Házszabálysértő a javaslat a tekintetben, hogy például a tiszteletdíj megvonását célzó javaslat indokolása egyetlenegy mondat, ami valójában nem is indokolás. Azt mondja, hogy a javaslat rendezni kívánja továbbá a fegyelmi jogkör gyakorlásával összefüggő intézkedések hatályosulásának egyes kérdéseit is. Ez a javaslat célja, ezt e nélkül a mondat nélkül is értjük. De mi az indoka? Azt nem mondták meg, pedig a Házszabály 97. § (2) bekezdése szerint a törvényjavaslat indokolásában, nemcsak hogy holmi indokolást kell fűzni, itt még azt sincs, de a Házszabály szerint meg kell jelölni az elfogadása esetén várható társadalmi és lehetőség szerint számszerűsített, becsült gazdasági hatásokat, ha van ilyen. Itt egyébként van ilyen, hiszen megvonják például a képviselőtől a tiszteletdíját, adott esetben az Országgyűlés gazdagodik, és úgy tűnik, hogy egyre tömegesebb mértékben.

Mindenesetre kísérletet sem tettek arra, hogy a Házszabály előírásainak eleget tegyenek. Azért elég pikáns az, hogy miközben a Házszabályt módosító javaslat fekszik előttünk, még ilyenkor sem tartják be a hatályos Házszabályt. Tehát átírhatják a Házszabályt, akár írják át, azt gondolom, egy módosító javaslattal kapcsolódjanak, hogy a jövőben nem kell, mondjuk, kormánypárti képviselőknek indokolást fűzni. Természetesen láttunk már ennél gátlástalanabb, sokkal nagyívűbb, komoly gazdasági hatásokat kiváltó javaslatot is, mindenféle lényegi indokolás nélkül benyújtani. Azt gondolom, hogy ettől függetlenül ezt itt is indokolt volt, hogy szóvá tegyem.

(19.40)

Persze, ennél nagyobb baj a bírsággal kapcsolatban, hogy alkotmányellenes, alaptörvény-ellenes, hiszen az alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. Azt gondolom, ez teljesen normális, hogy fellebbezni tulajdonképpen minden plénumon lehet egy jogállamban, kivéve itt. De nemcsak hogy fellebbezni nem lehet, még védekezni sem, ahogy Szilágyi György képviselőtársam is javasolta, hogy megszólalhasson legalább az érintett képviselő pénzbírság esetén. Ennek ellenére nem mondhatunk gyakorlatilag még egy kétperces védőbeszédet sem, pedig régi alapelv, hogy hallgattassék meg a másik fél is, ha már az egyik fél korlátlanul kifejtheti az álláspontját, nevezetesen a házelnök, bár tegyük hozzá, hogy nem veszi a fáradságot. Ha nincs érdemi vita, akkor persze nem is töri magát, hogy különösebben hosszú érveket felsorakoztasson, hiszen például a saját megbírságolásom is tulajdonképpen egy kétmondatos határozat, kétmondatos előterjesztés, és nem derül ki a házelnök javaslatából, hogy pontosan mit, csak az, hogy pontosan kit bírságolnak, jelesül például engem.

Persze, megszoktam már, hogy a módosító javaslataim esetében sem annak tartalma, hanem a benyújtó személyem alapján döntenek annak elutasításáról, rendszerint olvasatlanul, azért azt gondolom, hogy egy fegyelmi bírság kiszabásánál nem helyes, hogy az a döntő, hogy megnézik, kit is bírságolnak meg, és ez alapján szavaznak a képviselők. Hiszen még csak azt sem írta le, hogy melyik szavam, melyik mondatom, melyik kifejezésem, azt pláne nem, hogy mondjuk, kit sértett, pedig azt gondolom, hogy ezt egy ilyen javaslatban indokolt volna kifejteni, annál is inkább, mert nincs egy fellebbviteli fórum, ahol esetleg kibővíthetik az indokolást, precízebb határozatot hozhatnának, hiszen nem lehet ezt javítani.

Azt gondolom, hogy a mentelmi jog kérdése is idekapcsolódik, hogy miközben önök a mentelmi joggal akarják, ezzel az idejétmúlt intézménnyel védeni úgymond a képviselői munkát, valójában a politikusbűnözők bújnak sok esetben köztörvényes bűncselekményekkel a mentelmi joguk mögé, az alaptörvényben biztosított törvények előtti egyenlőségből viccet csinálva, valójában kiderül, hogy vannak egyenlőbbek, akiknek jár a politikusi felelőtlenség, hogy így mondjuk. De minek van a mentelmi jog, amikor ennél sokkal közvetlenebbül, és valóban a képviselői munkát korlátozó módon szájzárbírságot szabnak ki a képviselőkre? Tehát a képviselői munkát elsődlegesen nem inkább ott kellene szabaddá tenni, hogy mondjuk, szólásszabadságot biztosítunk a Magyar Országgyűlésben? Azt gondolom, hogy a mentelmi jog eltörlése is indokolt volna, különösen annak fényében, hogy mi értelme egy mentelmi joggal biztosítani egy képviselő munkáját, ha a mentelmi jogtól függetlenül, még annak felfüggesztésére sem kell hogy sor kerüljön, ahol egyébként a képviselő legalább még kifejthetné az álláspontját, de még csak erre sincs lehetősége, hiszen a bírsághoz a mentelmi jogot sem kell felfüggeszteni.

Nos, ami a bírságolást és Rubovszky Györgyöt illeti, azt gondolom, hozzá volt köthető a KDNP történetének morális mélypontja, miszerint emlékszünk, hogy kizárólag saját javadalmazásuk ügyében voltak képesek eddig a KDNP-sek ultimátumot megfogalmazni a Fidesznek. Pontosan itt tartunk jelen napirendnél, a képviselők javadalmazásánál, azt gondolom, hogy ezért szorosan idetartozik az, hogy a politikusi álláshalmozáshoz szükséges kétharmados többség is, emlékszünk, hogy itt csak a Jobbik szavazatainak köszönhetően volt meg, miután a KDNP történetében először ultimátumot fogalmazott meg a Fidesznek. Hiszen a Hit Gyülekezete nevű cionista bizniszszekta történelmi egyházak közé emelése ellen vagy akár Alföldi Róbert leváltásáért elvárható lett volna a KDNP határozott fellépése, azonban ezzel Semjén Zsolt pártja csak egyetlen követelésük esetén élt: több pénzt a képviselőknek.

Ugye, Rubovszky úr, ön nagyon jól emlékszik erre, hiszen harcosan szót emelt a képviselők javadalmazásának megtartása érdekében. Úgy akarták mellékállásként megőrizni a képviselőségüket, hogy főállású fizetést rendeltek mellé, ráadásul kevesellték azt, és végül újabb másfél évvel kitolták a különféle pótdíjakkal való trükközés lehetőségét.

Forrás: parlament.hu