CSÓTI GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A "békének" nevezett trianoni szerződést diktáló nagyhatalmak felelőtlensége és a kisantant féktelen mohósága 1920-ban a meggondolatlanul összebarkácsolt délszláv államhoz csatolta Vas vármegye és Zala vármegye déli részét. Ezt a területet a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, a későbbi Jugoszlávia, az Olaszországban és Ausztriában hagyott szlovénokért kapta mintegy kárpótlásul. A ma Muravidéknek nevezett területen 1921-ben 92 ezer lakos élt, közöttük 22 ezer magyar. A magyarok túlnyomó többsége a muraszombati és a lendvai járásban lakott, az új magyar határ mentén, 90 százalékos részarányt adva ezeken a területeken. A trianoni határ itt is arcul csapta a magyarságot.

Az őrségi és göcseji tájegység elszakított részén, a Mura bal partján rohamosan csökkent a magyar lakosság már a két világháború között. Az értelmiség nagy része elmenekült vagy elüldözték, az új állam erős asszimilációs politikába kezdett. Olaszországból és Ausztriából érkező szlovénokat telepítettek ide, a nagybirtokok felszámolásakor magyar nemzetiségű nem kaphatott földet. Mindez további kivándorlást gerjesztett, és növelte az asszimilációs hajlamot.

Az 1991-es népszámlálás adatai szerint már csak 8500-an vallották magukat magyarnak a Muravidéken. Számuk tíz év múlva 6200-ra csökkent. Azonban létszámuk valószínűleg ennek kétszerese, mert a vegyes házasságok nagy száma és az erős asszimilációs hajlam miatt nem mindenki vallja magát magyarnak a számlálóbiztosok előtt. Anélkül, hogy csökkenteni kívánnám a több mint két évtizede önállóvá vált Szlovénia érdemeit, ilyen körülmények között könnyű volt megadni a kulturális autonómiát és egyéb kiváltságokat a pár ezres kisebbségnek.

A szlovén alkotmány államalkotó tényezőnek ismeri el az országban élő őshonos magyar és olasz kisebbséget, külön fejezetben rendelkezik az őket megillető különleges jogokról. Az olaszok száma nagyjából megegyezik a magyarokéval. A magyar és az olasz nemzeti közösség az oktatás, a kultúra és a tájékoztatás területén, valamint az anyaországukkal való kapcsolattartás terén különleges lehetőségekkel rendelkezik, amit a szlovén állam anyagilag is támogat. Az alkotmány kimondja, hogy a két kiemelt kisebbség alanyi jogon egy-egy saját képviselőt küldhet a szlovén parlamentbe, emellett szlovén politikai pártokra is szavazhat. Az 1994-ben életbe lépett, nemzeti közösségek önigazgatásáról szóló törvény helyi szinten is biztosítja számukra az önkormányzati képviseletet. A magyarok és az olaszok által lakott területeken az adott nemzeti közösség nyelve is hivatalos nyelvnek számít. A magyarok és az olaszok együttesen Szlovénia lakosságának 1 százalékát teszik ki. A 10 százalékot kitevő szerb, horvát és bosnyák népességnek nem járnak hasonló kiváltságok.

Az ideálisnak tűnő, példaértékű rendszer azonban nem működik maradéktalanul a gyakorlatban. Egyrészt a többségi nemzet magyarokkal együtt élő tagjai nem mindig tolerálják a kiváltságokat, másrészt a magyar nemzeti közösség különböző forrásokból származó belső öntudatzavarai hátráltatják a megvalósulásukat. Ilyen probléma például a magyarok körében már 50 százalékot meghaladó vegyes házasság.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyarság megmaradásának esélye a Muravidéken részben attól függ, hogy sikerül-e visszaállítani a magyar nyelv és a magyar nemzeti értékek presztízsét. Ezt döntően befolyásolja Magyarország nemzetközi megítélése és odafigyelése a kétoldalú kapcsolatokban. Jó úton haladunk térségbeli vezető szerepünk helyreállításában, noha soha nem látott nehézségekkel és ellenállással kell megküzdeni. Az odafigyelésben sem lehet hiány a nemzeti együttműködés rendszerében, és amikor az ország háza itt már a nemzet háza is. Fel a fejjel tehát: hajrá, muravidéki magyarok!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu