DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt Rubovszky György kollégám kért meg arra, hogy a Gyüre Csaba képviselőtársam által tett nyilatkozatra egy helyesbítést terjesszek az ő nevében elő: valóban így van, ahogy Gyüre Csaba úr nyilatkozta, ők az Európai Parlamentben nem nyilatkoztak Magyarországgal szemben; akik nyilatkoztak, azok szocialista képviselők voltak, illetve Bokros Lajos.

Ha nemzetközi szinten vagyunk, akkor nemzetközi vonatkozásban Bárándy képviselőtársam nyilatkozott az EP-vel kapcsolatban, a Council of Europe-pal kapcsolatban, ahol kritizálta azt, amit Gulyás Gergely képviselőtársam állított. Álláspontom szerint ennek a kritikának nem volt alapja; nem volt alapja azért, mert 2013 júniusában Magyarországgal szemben monitoringeljárást kívántak indítani. Mi alapján? A szokásos kettős mérce alapján. A monitoringeljárást a Council of Europe, tehát az Európa Tanács plenáris ülése tárgyalta, ahol a plenáris ülésen nemcsak az EPP-s, CD-s, tehát nemcsak néppárti és kereszténydemokrata képviselők szólaltak fel amellett, hogy Magyarország demokratikus jogállam - ismételten behozva azt, hogy a magyar szocialista képviselők Magyarország ellen szólaltak fel -, hanem Mike Hancock brit liberális képviselő is többek között emellett érvelt.

A fentiek után, amikor a plenáris ülésen a napirend módosításai kapcsán és a zárószavazás kapcsán szavazásra került sor, egyértelmű volt annak a megállapítása, hogy Magyarország demokratikus jogállam.

És akkor a törvénytervezet kapcsán. A kormány döntése alapján az 5. számú alaptörvény-módosításra irányuló javaslat terminológiai változást hajt végre a vallási közösségekre vonatkozó rendelkezés tekintetében, lehetővé teszi a politikai reklámok kereskedelmi médiában való közzétételét, elhagyja az eljáró bíróság kijelölését lehetővé tevő rendelkezést, alaptörvényi szinten jeleníti meg a bíróságok igazgatási feladataiban közreműködő bírói önkormányzati szervezetet, az Országos Bírói Tanácsot, valamint hatályon kívül helyezi az államot terhelő fizetési kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó hozzájárulás megállapíthatóságát lehetővé tevő rendelkezést.

(21.10)

Miért szükségesek ezek a módosítások? - tehetjük fel a kérdést. Nézzük meg a bírósági ügyek átláthatóságának kérdését, és abból tulajdonképpen minden egyértelművé válik.

Az Országgyűlés, mint tisztelt képviselőtársaim tudják, 2010-ben fogadta el az akkori OIT egyetértésével a bírósági ügyek áthelyezésének intézményét. A bírósági ügyek áthelyezése egyébként számos más európai tagállamban is létező entitás és kiválóan működik. Az ügyek áthelyezése orvosolta a legterheltebb budapesti bíróságok ügymenetét, és megelőzte az ügyek elhúzódásából eredő károkat. Mindezek ellenére az ellenzék részéről az ügyek áthelyezése mégis ürügyül szolgált arra, hogy a magyar bíróságok függetlenségébe vetett hitet, bizalmat megingassa, hiszen a kritikák szerint ezeket az áthelyezett ügyeket valamilyen manipulatív módon, tehát nem objektív módon kezelhetik a bíróságok. A szirénhangok erre egyetlen példát sem tudtak felhozni. Sőt! Sőt, a tények azt bizonyítják, hogy az áthelyezett ügyeknek csak a töredékében kifogásolták meg az ügyfelek a bírósági áthelyezését, az ügyek nagyobb részében már régen jogerősen lezárultak az eljárások. És az ügyfelek megelégedésére szolgált, hogy ügyüket soron kívül intézte el a magyar bíróság. Ez olyan jogintézmény volt, amely vitára adott okot, és ez a vita sajnos az országhatáron túl is meglehetősen nagy viharokat vert, így az Európai Bizottság, valamint a Velencei Bizottság is gyakran kritizálta ezt az intézményt.

Mérlegelve azokat az előnyöket, amelyek az ügyek áthelyezésével kapcsolatosak, és mérlegelve azokat a hátrányokat, amelyek a magyar igazságszolgáltatásra alaptalanul, de árnyékot vetettek, úgy döntött a kormány, hogy az Országgyűlésnek törvényjavaslat formájában előterjeszti, hogy szüntesse meg az ügyek áthelyezésének intézményét. A törvényjavaslat szükségessége tehát abban rejlik, hogy az alkotmányos viták nemzetközi színtéren is úgy, mint Magyarországon a 12/2013-as alkotmánybírósági határozat eredményeképpen végre nyugvópontra jussanak.

A törvényjavaslat a fentieken túl alaptörvényi szinten is megteremti annak lehetőségét, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének feladatát a jövőben a Magyar Nemzeti Bank lássa el. Ezzel kapcsolatban is hallottunk, tisztelt képviselőtársaim, a jelen általános vita során sanda feltételezéseket. Ezeket határozottan visszautasítjuk. Az MNB-PSZÁF összevonásával kapcsolatban az alaptörvény módosítása időszerűségének indoka ugyanis abban rejlik, hogy korábban az Európai Központi Bankkal történő egyeztetés e vonatkozásban nem vezetett eredményre. Azóta azonban már új szelek fújnak az Európai Központi Bankban is. Az Európai Központi Bank hatáskörének és jogállásának az átgondolásában komoly változások következtek be, amelyek eredményeképpen hamarosan az Európai Központi Bank is felügyeleti jogosítványokat fog kapni. Ebbe a mi elképzeléseinkhez igazodó EU-tendenciába már minden további kifogás nélkül illeszkedik, hogy Magyarországon is a jegybank kapjon felügyeleti pozíciót.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, a KDNP frakciója támogatja a törvényjavaslatot. (Dr. Apáti István: Bombameglepetés!)

Forrás: parlament.hu