DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Én is a 4. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni.

Azt hiszem, a magyar jogállamiságnak egy nagyon fontos lépése volt az, amikor 1987-ben az Alkotmánybíróság jogelődje felépítésre került, és bevezetésre került az, hogy Magyarországon a jogszabályokat egy Alkotmánybíróság vizsgálta felül. Bizony azt látjuk, hogy a jogállamiságnak ez egy nagyon fontos fejezete volt, és mind a mai napig is nagyon nagy szükség van rá, hiszen azt tapasztaltuk az elmúlt húsz-egynéhány esztendőben, hogy a politika néha olyan lépésekre késztette az országgyűlési képviselőket, amikor is a saját alkotmányukat írták felül azzal, hogy alapvetően alkotmányellenes jogszabályok születtek meg. És igenis nagyon fontos az, hogy ebben az esetben legyen egy szerv, amely megnézi, hogy az Országgyűlés által hozott törvény az alaptörvénnyel, az emberi alapjogokkal, amelyeket deklarálunk az alkotmányban, összhangban van-e vagy nincs.

Nekünk nagyon nagy problémánk volt a 2006 őszi események után elinduló jogalkotással, amikor az akkori liberális többség hozott olyan jogszabályokat, amelyek egyértelműen politikai indíttatásúak voltak, egyértelműen szembementek a legalapvetőbb emberi jogokkal. Akkor is számos beadványt adtunk be az Alkotmánybírósághoz. Mi volt a probléma? A legnagyobb probléma az volt, hogy ezek mindeddig nem kerültek elbírálásra. Aztán 2012 januárjában a parlamenti kétharmados többség az új alaptörvénnyel ezeket szépen lesöpörte, s ezek a kérdések ma már nincsenek is napirenden.

(17.20)

Miért mondom el ezt a bevezetőt? Azért mondom el, mert nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy az Alkotmánybíróság is bizonyos keretek között, mégpedig nemcsak tartalmi, hanem eljárásjogi keretek között is végezze a feladatát. Értem ez alatt azt, hogy megfelelő határidő álljon rendelkezésükre, ami azt jelenti, hogy ezen a határidőn belül azonban végezzék is el a munkájukat, mert akkor nincs értelme egy szervezetnek, nincs értelme az ő munkájuknak, ha nincs időben behatárolva, és öt év múlva, tíz év múlva, tizenöt év múlva fogja elbírálni azokat, amikkel egyszer valaha, a történelem hajnalán hozzá fordultak. Amikor társadalmi viszonyokat kell szabályozni, akkor akkor kell szabályozni, és ha az rossz, akkor akkor kell kijavítani. Ha adott esetben az Alkotmánybíróság 12 év után hoz egy döntést, hogy az a jogszabály alkotmányellenes volt, visszamenőleges hatállyal hatályon kívül helyezi, akkor milyen jogi helyzet alakul ki? Egyszerűen a jogállamiságba vetett hit omlik össze. Akkor, amikor nem megfelelő határidőket biztosítunk, vagy nem írjuk elő számukra a határidőket, akkor nagyon nagy problémák alakulnak ki, az egész jogrendszer alapjaiban válik támadhatóvá, és a jogállamiságba vetett hit, a jogbiztonságba vetett hit alapvetően megkérdőjeleződik.

Nagyon örültünk annak, amikor előjött az a gondolat, hogy igenis kerüljön bele az alaptörvénybe, hogy legyen egy bizonyos határidő, amelyet most már sajnos tágítunk. Tágítjuk ezt a határidőt, illetve az ötödik módosítás erre tesz javaslatot. Staudt Gábor képviselőtársammal pedig azt mondjuk, hogy szűkítsük ezt a teret, ne tágítsuk tovább ezt a lehetőséget, hogy még tovább húzódjanak az ügyek, hanem próbáljuk meghatározott keretek közé szorítani.

Erre vonatkozóan a Jobbik Magyarországért Mozgalom már 2010 szeptemberében adott be önálló törvénymódosítást. Volner János képviselőtársammal ketten adtuk be 2010. szeptember 30-án az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítására azt a javaslatot, amelyben pontosan leírtuk, hogy milyen eljárási határidőt látunk indokoltnak az alkotmánybírósági eljárások során. Szeretném felhívni erre a figyelmet, ez a T/1239. számú törvényjavaslat volt, és ebben már a pontos határidőket gyakorlatilag minden alkotmánybírósági hatáskörre lebontva kidolgoztuk. Ezek az eljárási határidők, attól függően, hogy a törvény mely szakasza alapján éppen milyenfajta kérelmet bírál el az Alkotmánybíróság, 90 napos, 120 napos és 60 napos határidőt biztosítanak, illetve egy esetben, egyszeri alkalommal adtunk volna arra lehetőséget az Alkotmánybíróság elnökének, hogy ezeket a határidőket még további 30 nappal meghosszabbítsa.

Nagyon fontos az, hogy amikor ez bekerül az alaptörvénybe - ez jelen esetben 90 nap -, ez az ügyeknek csak egy bizonyos csoportjára vonatkozik. Az államtitkár úr elmondta már az alkotmányügyi bizottsági ülésen is, hogy ez a legsürgősebb esetre vonatkozik, arra, hogy a bírósági ügyek ne álljanak sokáig. Azzal tökéletesen egyetértünk, hogy ezt szabályozni kellett, de ez még mindig csak egy kis szegmens, tehát mi azt gondoljuk, hogy ennél sokkal tágabban kell szabályozni. Nyilván most ebben nincs újra megnyitva ez a kérdés, hiszen csak azt tárgyalhatjuk, és ahhoz adhatunk be módosító javaslatot, amit megnyitott az ötödik módosítás, de azt gondolom, hogy a Jobbik újra fel fogja eleveníteni a 2010-es jogalkotási javaslatát. Nagyon örülünk annak, hogy egyáltalán a Fidesz legalább már részben átvette ezt a jobbikos javaslatot, és alaptörvényi szintre emelte, hogy bizonyos esetekben igenis szükség van az Alkotmánybíróság eljárási határidejének szabályozására. Mi azt szeretnénk, ha ez sokkal tágabb formában, gyakorlatilag az Alkotmánybíróság minden tevékenységére vonatkozna.

Valóban, ahogy Staudt képviselőtársam is jelezte, ebből kialakult egy vita az alkotmányügyi bizottságon belül, ahol igenis megdöbbentett bennünket az, hogy fideszes képviselő részéről még olyan is elhangzott, hogy ő a határidőket sem szereti. Azért ne süllyesszük már anarchiába a magyar társadalmat és a mai jogrendszert! Így is épp elég ideig húzódnak a bírósági eljárások, nehogy még további határidőket szüntessünk meg! Igenis erre szükség van. Gyakorlatilag azoknak, akik Magyarországon eljárási szabályok szerint dolgoznak, van egy behatárolt rendjük, hogy milyen időintervallumon belül kell ezt megtenni.

Az államtitkár úr utalt rá, hogy van egy olyan szervezet, amely esetében ugyan vannak eljárási határidők, de az ügy befejezésének határideje nincs. Ez valóban a bíróság, a bíróságon valóban nincsenek határidők, nem is lehet keretek közé szűkíteni. Egyáltalán nem lehet keretek közé szűkíteni a bírósági eljárást. Az eljárási határidőkkel bizony lehet valamilyen módon szabályozni, de erre a szabályozásra szükség van, a végső határidőt náluk nyilván nem lehet megmondani.

Azt gondolom, az Alkotmánybíróságnál azonban teljesen más a helyzet. Az Alkotmánybíróság hatásköre szerintünk az elmúlt három és fél évben jelentősen csökkent, az ügyek száma jelentősen csökkent, az alkotmánybírák száma növekedett ez alatt a három és fél év alatt. Azt gondolom, hogy minden lehetőség adott jelen pillanatban Magyarországon arra, hogy az Alkotmánybíróság tevékenységére és igenis minden egyes tevékenységi területen a határidőket behatároljuk.

Kérem, hogy vegyék figyelembe a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelenlegi törvénymódosító javaslatát is, amit Staudt Gábor képviselőtársammal adtunk be, és a kereteket ne tágítsuk tovább, hanem inkább szűkítsük.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu