OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény az eltelt évek során sokat módosult. Ugyanakkor indokolttá és szükségessé vált a törvény néhány szakaszának pontosítása és módosítása.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjenek meg egy rövid kitekintést! Az összes megművelt terület a világon 1950-ben 587 millió hektár volt, amely 1981-re 732 millió hektárra növekedett. A megművelt területek mennyisége a talajpusztulás, a beépítés, az erózió, a szikesedés és sivatagosodás miatt 1981 óta azonban folyamatosan csökken, és 2000-ben már csak 656 millió hektár volt. Eközben a népesség 1950-től 2000-ig 2,5 milliárdról 6,1 milliárdra nőtt. Így az egy főre jutó termőterület 2300 négyzetméterről 1100 négyzetméterre csökkent.

A további népességnövekedés és talajpusztulás miatt az egy főre jutó termőterület 2050-re várhatóan 600 négyzetméter lesz, vagyis az egy főre jutó termőföld száz év alatt negyedére csökkent. Magyarország európai viszonylatban is egyedülálló gazdasági és értékes talajtani adatbázissal rendelkezik, amelynek részeként számos tematikus talajtérkép alapozza meg a talajtani szempontból szükséges regionális környezeti és természetvédelmi feladatok tervezését és végrehajtását.

A termőföld vízhatlan anyaggal történő letakarása miatt Európában 1990 és 2006 között naponta legalább 275 hektárnyival csökkent a talaj mennyisége, ami éves szinten 1000 négyzetkilométert, tízévente pedig Ciprus méretével azonos területet jelent. A víz által előidézett erózió pedig Európában a becslések szerint 1,3 millió négyzetkilométer területet érint, amely Franciaország területének két és félszerese.

A termőföld hasznosítása minden földhasználó számára kötelező, mert a hasznosítatlan terület veszélyezteti a föld termőképességének fenntartását, ezenkívül gyomforrásként a környező területek művelését is nehezíti. 2011-ben a földhivatalok határszemle-ellenőrzése során 1,26 millió hektár területet ellenőriztek, melynek eredményeként 10 580 hektáron, az ellenőrzött terület 0,84 százalékán állapították meg a hasznosítási kötelezettség elmulasztását.

A hasznosítási kötelezettség elmulasztása gyakran észlelhető a kisebb zártkerti ingatlanokon, a kevésbé jó termőhelyi adottságú területeken, és kiöregedett ültetvényeken. Az ellenőrzött terület 1 százalékán az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágtól eltérő helyszíni állapotot találtak, amely 8193 darab földrészt érintett. A bejelentésre nem került művelésiág-változások főként a szántó- és gyepterületek önerdősülésével, illetve szántóterületek elgyepesedésével történtek meg. A 2011. évi határszemle során a földhivatalok 632 esetben 134 hektáron tapasztalták termőföld engedély nélküli más célú hasznosítását. Ezek leginkább a zártkerti területeken, települések belterületéhez közel eső termőföldeken valósultak meg, ahol kisebb gazdasági épületeket, lakó- vagy nyaralóingatlanokat építettek.

Magyarország legfontosabb természeti erőforrása a termőföld, ennek megőrzése, fenntartása jelentős nemzetgazdasági érdek. A termőterület alapvető funkciója az élelmiszer-termelés. A termőföldre, termőterületekre épülő mezőgazdasági ágazatnak szerepe meghatározó a vidék fenntartása terén is, továbbá hozzájárul a környezeti és természeti állapot megőrzéséhez. Minden környezeti elemet önmagában, de a többi környezeti elemmel egységben kell védeni.

A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti azok minőségének, mennyiségének védelmét, az igénybevételeknek és terheléseknek a megelőzését, illetve a lehetséges csökkentését vagy megszüntetését.

A termőföld és a talaj mint természeti erőforrás és értékek megőrzése, az azokkal való felelős, fenntartható gazdálkodás a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése szempontjából egyre inkább felértékelendő, nemzetbiztonsági jelentőségű stratégia feladat. A jó minőségű termőföldek és talajok védelme egész Európában a legfontosabb kormányzati célok között szerepel. A nemzeti vidékstratégia 2012-2020-ban a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását alapozza meg, meghatározza az agrár- és élelmiszer-gazdaságra, valamint a vidékfejlesztésre vonatkozó tennivalókat.

Tisztelt Országgyűlés! A 11456. számú törvényjavaslatnak a tárgyi hatályán és az alapvető fogalmak pontosításán, valamint a törvénnyel kapcsolatos más jogszabályokkal való harmonizáción túl az egyik legfontosabb pontosítása, hogy a törvény alkalmazásában nem tekinthető termőföldnek az erdőkről, az erdők védelméről és az erdőgazdaságról szóló törvény hatálya alá tartozó, az erdőállomány adattárában szereplő erdő, továbbá a halastó-művelési ágban nyilvántartott földrészlet, valamint meghatározásra kerül az első igénybevétel fogalma. Rendezi a termőföldek hasznosítási és újrahasznosítási kötelezettségének szabályait, hogy a művelés alól kivett területek gondozása minden körülmények között biztosított és számon kérhető legyen.

A javaslat lehetővé teszi, hogy a földhivatal földvédelmi szempontból is felülvizsgálja a települési önkormányzatok építési területek kijelölésére vagy a termőföldek belterületbe vonására vonatkozó terveit. A módosítás a települési területek bányászati hasznosításának lehetséges mértékét is pontosítja, elősegítve ezzel, hogy termőföldet és más rövid távú gazdasági érdekeket ne veszélyeztethessenek.

(10.10)

A termőföld hasznosítása minden földhasználónak - mint mondtam - törvényben előírt kötelezettsége. A zártkerti ingatlanok egy részét az elmúlt időszakban az eredeti rendeltetésétől számos esetben lényegesen eltérő, egyedi módon használták. Ezzel megváltozott a funkciója. Gyakran egyes területek műveletlensége, a többi területre gyakorolt kedvezőtlen hatása szükségessé tette a zártkerti ingatlanok esetében a hasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt különböző szabályok kidolgozását.

Az önálló szabályozás igénye több, egymással kölcsönhatásban lévő tényezőre vezethető vissza. Ezek közül legfontosabb, hogy a hasznosítatlan terület gyomforrásként fertőzi a még használatban lévő területeket. A zártkerti területek nagyságából adódóan ezek a földrészek - mint tudott - egy tömbben vannak, kis területen sok ingatlan helyezkedik el. A nem hasznosított területek a környező terület művelését is megnehezítik, a fokozott gyommentesítési feladat miatt a többi ingatlan tulajdonosai, használói számára többletkiadást eredményeznek. A zártkerti ingatlanok legalább gyommentes állapotban tartása olyan megoldás kidolgozását tette szükségessé, mellyel biztosítható ezen területek folyamatos művelése.

A tervezett szabályozás alapján az önkormányzat dönthet a hasznosítatlan zártkerti ingatlanok szociális programra, illetve közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából történő kijelöléséről. Lehetővé válik a termőföldek ideiglenes, más célú hasznosításakor a végleges más célú hasznosítás kérelmezése, amelynek köszönhetően ideiglenesen más célú hasznosításra kijelölt területeken nem kell elvégezni az eredeti állapot helyreállítását, és végleges más célú hasznosítás megkezdése előtt például ideiglenes, más célú hasznosítás keretei között megkezdett sikeres végleges tevékenység megkezdését indokoló bányászati kutatás után. (Sic!)

A módosító javaslat foglalkozik a haváriaesemények által közvetlenül és közvetve - például mentési, felvonulási területre - érintett termőföldek ideiglenes, más célú hasznosításának különleges esetével. A cél a helyreállítási vagy ha ez nem lehetséges, az újrahasznosítási kötelezettség, valamint a kártérítési illetőség szabályozása.

A kormány külön rendeletben szabályozhatja a kártérítés, kárelhárítás költségeinek a részleteit. A tervezett módosítás tanulmányi vizsgálatok alapján aktualizálja a díjak, járulékok és kiszabható büntetések rendszerét az alábbi módon: változik a földvédelmi és újrahasznosítási eljárás igazgatási, szolgáltatási díja, valamint a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság mértéke, a földművelő igazolvány kiállításának díjairól is rendelkezik a törvényjavaslat. A korábbiakhoz képest nőnek ugyan a fizetendő díjak, de az leginkább a jobb minőségű termőföldek esetében jellemző. A gyengébb minőségű földek után fizetendő díjak csak kisebb mértékben növekednek. A leggyengébb minőség esetén pedig változatlanul maradnak a fizetendő díjak.

Ez a változtatás hatékonyan ösztönzi a törvény céljainak megfelelő földhasználatot. A korábbi szabályozással ellentétben már nem járulékmentes a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben létesített, legfeljebb tízhektáros ipari park létesítése, mivel a tárgyi járulékmentesség rendelkezése szerint állami támogatásnak minősülne. Az ipari park létesítőjének a régi kedvezmény helyett csekély összegű támogatás adható. Ez három év alatt 7500 euró lehet az 1998/2006-os EK-rendelet alapján.

A gyorsabb ügymenet érdekében pontosításra kerülne a járulékkülönbözet visszafizetésének szabályozása is. A földvédelmi bírság kiszabásának okai bővülnek, és a fizetésre kötelezett meghatározás szabályozásra kerül. A földminősítő igazolvány kiállító szervét is meghatározza a javaslat, ami biztonságossá teszi az ellenőrzés rendszerét. A javaslat meghatározza a földminősítési mintatér elhelyezését biztosító használati jog térmértékét, valamint a használati jog gyakorlóját önmagában, az ingatlan-nyilvántartási szabályokkal.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok, ha elfogadásra kerülnek, 2013. november 1-jén lépnek hatályba, és azok hatálybalépését követően indult, megismételt eljárásokra kell alkalmazni.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelettel kérem önöket, hogy a T/11456. számú törvényjavaslatot szavazataikkal, véleményükkel támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu