VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen. Eredetileg Lukács képviselő úrra szerettem volna reagálni, de Kovács képviselő úr egy kérdést intézett hozzám, amire nagyon szívesen válaszolok.

Kovács képviselő úr talán nem figyelt akkor, amikor négy alkalommal is benyújtottuk a nemzeti ingatlanalapról szóló javaslatunkat, amely alapja lehetne egy ilyen kiterjedt bérlakásrendszernek. Tisztelt Kovács Képviselő Úr! Ha megnézzük, hogy mennyit költ egy hajléktalanra a hajléktalanellátó rendszerben a magyar adófizető, és mennyit költene akkor, ha lakhatási támogatásként egy olyan rendszerben való elhelyezkedését tudja biztosítani ennek az embernek, ahol a saját kis zugában van fedél a feje fölött, akkor azt tapasztalnánk, hogy drágább ez a krízisrendszer, drágább ez a hajléktalanellátó rendszer, mint ha hosszú távú lakhatást akarnánk biztosítani. De nagyon úgy tűnik nekem, hogy a kormányzat számára a probléma elkenése és elfedése az elsődleges, és nem a hosszú távú megoldás.

Tisztelt Polgármester Úr! Felhívnám a figyelmét arra is, hogy van egy ördögi kör a hajléktalanságban: ha nincs bejelentett lakcíme, nagyon-nagyon nehezen tud hozzájutni rendes munkához. És ebből az ördögi körből kitörni nagyon-nagyon nehéz. Tehát ha arra tennének érdemi lépéseket, hogy azokba az üresen álló lakásokba, amilyenekkel szép számmal találkozhatunk Budapesten, és nemcsak a belvárosban, hanem a külső kerületekben is, azok az emberek, akik most lakhatási szegénységgel küzdenek, be tudnának költözni, és az adófizetői pénzeket nem a krízis-ellátórendszerre, hanem inkább a hosszú távú lakhatást biztosító, kiterjedt bérlakásrendszer kiépítésére fordítanánk, akkor a probléma megoldódna. Szépen, lassan, de nem úgy, hogy kitiltjuk őket a közterekről. Lehet, hogy ez több irányítói munkát igényel, de meg tudná oldani a problémát.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu