DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, kicsit távolabbról kezdeném. Egy olyan globalizált gazdaságban élünk, ahol nem vállalatok és nem is annyira nemzetállamok versenyeznek egymással, hanem vállalatok által felépített globális termelési és értékláncok. Ennek központjában kétségtelenül egy-egy multi áll a legtöbb esetben. Azért értéklánc, mert minden egyes elemnél hozzátesznek valami értéket, kezdve egyébként a tervezés-kifejlesztéstől a gyártáson át egészen az értékesítésig. Az igazi kérdés az, hogy egy-egy globális értékláncban az adott ország hol helyezkedik el.

És akkor hadd utaljak arra, hogy az OECD nemrégiben elkészített egy tanulmányt, amely pont ebből a szempontból, az adott ország által hozzáadott hazai érték szempontjából vizsgálja a kereskedelmet, és ennek az a megállapítása Magyarországra nézve, hogy a magyar export 60 százaléka hazai hozzáadott érték. Ezeknek központjában multik állnak nyilvánvalóan, de hazai hozzáadott érték ennek 60 százaléka. Sajnos, viszonylag kevés ebből a 60 százalékból egyébként a hazai kis- és közepes vállalkozások által beszállítóként hozzátett érték. Nyilvánvalóan ezt célszerű növelni.

Az OECD-tanulmányból azonban néhány tapasztalat levonható, és akkor én mondanék hármat. Az egyik: sokkal könnyebb becsábítani egy-egy globális értékláncot, mint létrehozni újat. A másik: a globális értékláncok letelepítésének, lehorgonyzásának első fontos lépése a gyártás letelepítése. És innen jön a második fontos lépés: idővel, fokozatosan a magasabb hozzáadott értékű termelési bázisoknak a letelepítése is. De először le kell horgonyozni őket, ezt nem én mondom, az OECD mondja, és utána lehet időben fokozatosan ezt a tevékenységet már kutatás-fejlesztés vagy az értékesítés felé vinni.

És hadd tegyem hozzá, ha már egyszer azt kérdezte, hogy hogyan jutunk el a stratégiai megállapodásokhoz: a stratégiai megállapodásoknak pontosan ez a lényege. Azok a globális nagy láncok - értékláncokról beszélek -, ahol mindenhol adnak hozzá valamilyen értéket a lánchoz, amelyek már régóta itt vannak Magyarországon, és hosszú távra tervezik tevékenységüket, ráadásul egyébként ezt a tevékenységet úgy végzik, hogy egyre inkább magasabb hozzáadott értékű termelés felé viszik, azokat a vállalatokat célszerű Magyarországon megkötni. Ezt egyébként - hozzátenném - az OECD az általam idézett tanulmányában javasolja is az OECD-tagállamok számára, nálunk fejlettebb és kevésbé fejlettebb OECD-tagállamok számára is.

Ami a partnerségi megállapodásokat illeti, 31 partnerségi megállapodás született, annak szövege nyilvános, elérhető a honlapokon, elérhető a kormany.hu honlapon, nyilvánosan elérhető. Én jómagam hármat írtam alá, egyet hadd idézzek, januárban az IBM-mel. Azóta egyébként legfrissebb adat: az IBM 350 fővel növelte a foglalkoztatottságát, és mondhatnék más példákat is, a Bosch által aláírt szerződés mögött például most már 650 fős kutatóközpontot telepít ide, az Ericsson - nyilvánvalóan itt azért egy teljesen erős kutatás-fejlesztési ágazatról van szó.

Egyetérthetünk abban, hogy az a cél egyébként, hogy minél inkább a magasabb hozzáadott értékű termelés felé tudjuk elmozdítani a magyar gazdaságot. Ehhez szükséges a kutatás-fejlesztésre való erősebb forrásráfordítás. Hadd tegyem hozzá: az elmúlt évben a kutatás-fejlesztési ráfordítások - 363 milliárd forint - a GDP 1,3 százalékát tették ki, ez az elmúlt időszakban a legmagasabb érték, jelezvén, hogy efelé mozdulunk el. De legalább ilyen fontos egyébként a munkaerő-piaci szabályozás vagy éppenséggel a duális képzésnek az erősítése.

Nos, ez a lényege ezeknek a stratégiai partnerségi megállapodásoknak, és ha szabad egy fél gondolat erejéig egy brit pénzügyminisztert, nevezetesen George Osborne-t idézni, 2011-ben a költségvetési vitában a következőt mondta: tudjuk, merre vezet a gazdaság növekedési útja, egyre többet szeretnénk hallani azokat a szavakat, hogy made in Britain, created in Britain, designed in Britain, invented in Britain. Nos az, hogy made in Hungary, az megvan; az, hogy itt gyártják, és azt szeretnénk, hogy itt fejlesszük ki, itt tervezzük, itt jöjjön az a sok hozzáadott érték, ami az említett folyamatokból áll. Ebbe az irányba mutatnak egyébként a stratégiai partnerségi megállapodások is.

Zárójelben teszem hozzá, hogy maga az OECD-tanulmány a minisztérium honlapján elérhető. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu