GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Vártunk néhány hónapot, mire ez a törvényjavaslat a parlament elé került, és elég hirtelen, azt látjuk itt a napirend-módosítással. Való igaz, hogy a bizottsági ülésen azzal együtt, hogy támogattuk az általános vitára alkalmasságot és a tárgysorozatba-vételt, fogalmaztunk meg aggályokat.

Azt is látjuk, hogy időközben ez az előterjesztés valamelyest finomodni fog, hiszen van már benyújtva hozzá módosító javaslat, ami az egyik aggályunk volt, az ügyvédekkel kapcsolatos dolog kapcsán. Mi továbbra is alkotmányosan aggályosnak tartjuk az ügyészségnek az ilyen típusú szerepvállalását, de való igaz, hogy vannak bizonyos esetek - akár a pénzmosásról, akár a terrorizmusról beszélhetünk -, amikor lehet speciális szabályokat alkotni.

Szerintem abban nincsen vitánk, hogy a termőföld elég speciális vagyontárgy, ezért alkalmazhatók rá különleges megoldások. Egyet azonban tisztán látni kell, itt államtitkár úr is utalt rá, hogy a spekuláció nem tipikusan külföldi jelenség, ezért én nem szűkíteném le ezt a dolgot a külföldiek tulajdonszerzésével kapcsolatban. Nyilván ez kapott legnagyobb visszhangot, mert még az előterjesztő képviselőtársam is egyszer úgy nyilatkozott - lehet hogy nem így mondta szó szerint, én csak egy újságból tudom idézni -, hogy "térségünkben mégis sok esetben tapasztalható, hogy külföldi a tulajdonos, ezt csak különféle jogi praktikákkal érhették el az elmúlt évtizedekben".

Mivel nem mindenki van tudatában annak, hogy mi történt a kárpótláskor, egy-két számot hadd mondjak, hogy ez miért nem igaz. Ez egy '96-os kimutatás, ezt szívesen átadom majd képviselőtársaimnak, ami szerint 60 ezer hektár termőföld került 4847 külföldi személy tulajdonába kárpótlás kapcsán jogszerűen - tehát 60 ezer hektár. Ebből 12 ezer hektár Osztrák Köztársaság, Argentína 1500, Ausztrál Államszövetség 1500, Belga Királyság 1100, Németország 15 000, Francia Köztársaság 1500, Nagy-Britannia 1500. Izraelt is mondom, mert az mindig érdekes, az 400 hektár körül van, tehát érdekes módon az viszonylag kevés. Nyilván kettős állampolgárok itt nincsenek, ezek külföldi állampolgárok, akik jogszerűen szereztek Magyarországon a kárpótlás kapcsán... (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Mikor?) Volt időszak, amikor vásárolhattak földet, az Antall-kormánynak körülbelül egy féléves időszaka volt. Tehát amikor valaki azt mondja, hogy nem lehet jogszerűen Magyarországon termőföld külföldi tulajdonban, az nem mond igazat, mert lehet. És még egyszer mondom, nem a kettős állampolgárokról beszélek, ezek külföldi állampolgárok. Amerikai Egyesült Államok 9 ezer hektár. Tehát vannak azért Magyarországon olyan külföldiek, akik jogszerűen használnak földet, tehát nem lehet általában kimondani, hogy mindenki jogszerűtlen, aki ezt... És miután Ausztria és Németország a legtöbb, ezért látszik, hogy ez olyan izgalmas kérdés, amivel foglalkozni kell.

Ami miatt én azt gondolom, hogy tovább kell gondolnunk ezt az ügyet, azok azok a történések, amelyek az állami földekkel kapcsolatosak. Én ugyanezt a jogi lehetőséget mindenképpen kiterjeszteném az állami földügyletek kapcsán is. Ez azért fontos dolog, mert mi nagyon sokat próbálkoztunk az állami földbérletek kapcsán ügyészséggel, akik visszaírtak, hogy az NFA emberei vagy dolgozói nem hivatalos személyek, ezért nem követhetnek el hivatali visszaélést. Akkor visszaírtak olyat, hogy igazából a pályázatban az volt ám kiírva, hogy a helyben lakást csak a lakcímkártyával kell igazolni, és az az ingatlan elvileg alkalmas az ott lakásra. Ugyan arról szó nem volt, hogy ott is laknak, én ezt ugyanolyan csalásnak tartom, mintha valaki megszerezte, egy külföldivel kötött adásvételi.

Szóval, itt az NFA az egyik szereplője ennek a történetnek, amely nem nézett utána ezeknek a dolgoknak, vagy azért, mert nem akart, vagy azért, mert elkerülte a figyelmét, hogy mi is történt Borsodban, ahol a nyomozás úgy zárult le, hogy okirat-hamisítást, negyvenegy rendbelit elkövettek, legalábbis a nyomozó hatóság szerint, majd kíváncsiak leszünk az ügyészségre. Tehát ezért mi úgy gondoljuk, hogy ugyanezeket a korlátozásokat ki kellene terjeszteni a Nemzeti Földalap által lebonyolított ügyletekre is, ugyanis a földtörvény is különbséget tesz, tehát nem érvényesek a most elfogadott földtörvény szabályai sem az állami földbérletekre, tehát teljesen más, speciális szabályok vannak. Ott ugyanúgy vissza lehet élni.

És csak azért mondok egy konkrét példát, mert képviselőtársam is lehet, hogy ismeri ezt a történetet, aminek ugyan még nem dőlt el a vége, de azért izgalmas, és erre azt mondta a miniszter úr itt egy válaszban, hogy ő ezt nem tartja aggályosnak. 2013. V. hó 24-én alakult öt darab cég, ebből három Kónyban került bejegyezésre, egy Mihályiban, egy Győrben; nagyjából ugyanaz a tulajdonosi kör, ugyanaz az ügyvéd. Ezek azért alakultak, mert utána indult a cég, még egyszer mondom, Valenta Kft., Csoró Kft., Polba Kft., Polmix Kft., Polzsó Kft. Ezek mind földbérletpályázaton indultak. Előtte két nappal alakították őket, hogy pályázni lehetett. Ez micsoda, ha nem a vonatkozó szabályoknak a nyilvánvaló, valamilyen trükkel való kijátszása? De ennél szebb a bábolnai történet, ahol mindenki ugyanoda van bejelentve, dr. Köves János út 2., Ez nyolc darab cég. És mit ad Isten, ezt ugyanaz a mosonmagyaróvári ügyvéd alapította, és még arra se figyelt, hogy a tevékenységi körben az állattartás legyen benne, ami feltétele a földbérletpályázatoknak.

Én ezt azért mondtam el, képviselőtársaim, mert én ezt elmondtam többször a parlamentben, ott az volt a válasz, hogy ebben semmi aggályosat nem látott a minisztérium. Szerintem ez legalább annyira aggályos, mintha valaki zsebszerződést köt egy külföldivel, ugyanis ez nyilvánvalóan az állami földbérletpályázat kijátszását szolgálja. Mert nem hiszem, hogy az a célja az állami föld bérbeadásának - itt most már 250 ezer hektárról beszélgetünk -, hogy strómanokon keresztül ugyanaz a jól behatárolt kör szerezze meg ezeket a bérleteket. És ezt úgy oldják meg, hogy a traktorossal, a szerelővel, az akárkivel alakíttatnak egy egyszemélyes kft.-t - most pechjük van, mert fel kell emelni 3 millióra a törzstőkét az 500 ezerről, de valószínűleg kibírják -, és innentől kezdve ez nyilvánvalóan arra megy, hogy ugyanabban a körben maradjon a termőföld. Én úgy tudom, hogy jól behatárolható cégcsoport ügyvédje által készített szerződések. Tudjuk azt is, hogy ki készítette, de most ez, azt hiszem, teljesen mindegy, itt egy a lényeg, hogy igenis, amikor egy ilyen elhangzik akár a parlamentben vagy akár bejelentést teszünk, akkor az ügyészség pontosan ugyanazt az eljárást folytathassa le, mint a zsebszerződésügyben, nézze meg, hogy valósak-e a szereplők, az a lakcím most telephely vagy nem telephely vagy micsoda, ott laknak, nem laknak. Tehát én azt gondolom, hogy ezt a jogosítványt ki kell terjesztenünk, és akkor mi nagyon szívesen támogatjuk ezt a törvényjavaslatot, de csak abban az esetben, ha ezt nem szűkítjük le arra a körre, amiről most ez az előterjesztés szól, mert ez nem lenne korrekt.

Tehát szerintem legalább annyira védeni kell - és nem akarom hangsúlyozni, nem folytatom - az egyéb spekulációtól a magyar termőföldet, mert azért azt is látni kell, hogy itt nem maffiatagok vannak ám a külföldiek között, hanem olyan osztrák parasztemberek a zöme, akik - bármennyire is fáj - lehet, hogy négy éven belül a mostani földtörvény szabályai szerint bármikor megszerezhetik a földet jogszerűen.

(20.50)

Ugyanis az lesz, hogy ha valósan ideköltözik, és betartja azokat a földművelésre kiírt szabályokat, ami most a földtörvényben van, akkor eltelik egy bizonyos idő, és ő jogszerű földszerző lesz. És az már nem zsebszerződés, a mostani elfogadott földtörvény szerint, miután európai állampolgárok is beleférnek ebbe a történetbe, ugyanúgy megszerezhetik a földet.

Azt gondolom, hogy ha valaki vállalja az állandó magyarországi lakhatást, idejáratja a gyerekeit iskolába - ahogy valamikor is hoztak be azért ide földműveseket, amikor nem volt éppen elég -, azt én nem tartom spekulánsnak, hiszen ő a saját munkáját teszi ebbe a dologba, tehát ő nem másnak a munkájából akar gazdagodni, mint azok, akik, mondjuk, ilyen cégalapítással trükköznek, és nyilvánvaló, hogy az állami támogatásokra hajtanak.

Tehát én ezt javaslom, és én adtam is be egy módosító javaslatot ehhez, hogy terjesszük ki ezt a kört a Nemzeti Földalapkezelő által lefolytatott ügyletekre. Próbáltunk vizsgálóbizottságot is, nyilván az nem ment át. Én nagyon kérem a kormánypárti képviselőtársakat, ha ebben konszenzust akarnak, azt úgy fogják elérni, ha mindenki tiszta lappal játszik, és kiteregetjük azokat a kártyákat is, amit eddig nagyon nem tudtunk, mert mindig megakadtunk a hatóságokon, és a hatóságok mindig azért akadtak meg, mert ugyanúgy fékezi őket a jogszabályi környezet az állami földbérletekkel kapcsolatban, amit kormányhatározat alapján adnak bérbe. Én ezt szerettem volna ehhez a dologhoz hozzátenni.

Egyébként azt is elmondtam, hogy jobb lett volna, ha ez kormány-előterjesztés, de ez inkább csak technikai kérdés, meg hát volt ilyen. Nyilván így azért egy egyeztetést lehet egy kicsit később is lefolytatni, de láttuk, hogy nem lehet megúszni például az Ügyvédi Kamarával kapcsolatban.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu