SUHAJDA KRISZTIÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország legnagyobb borvidéke a kunsági borvidék. A borvidék területén folyó szőlőtermelés első írásos dokumentuma a garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó alapítólevele, amelyben I. Géza király a felsőalpári - ma Lakitelek és Szikra - és kürti - ma Tiszakürt - szőlődombokat az apátságnak adományozta. A török időkből Kecskemét város fennmaradt jegyzőkönyveiben találhatunk utalást a szőlő- és gyümölcstermesztésre. A filoxéravész idején a magyar szőlőkultúra átmentésének volt meghatározó bázisa a kunsági homok. Ekkor települt ide Kecskemétre Mathiász János méltán világhírű szőlőnemesítő és létesült Miklóstelep is. Mindkét hely a hazai szőlészeti és borászati kutatás fontos központja.

Az alföldi szőlőtermesztés kialakulásában új fordulópontot jelentett a filoxéra megjelenése hazánkban. A szaksajtóban, a napilapokban százával jelentek meg cikkek a filoxéráról és az ellene való védekezésről. A törvények egész sorát hozták a vész tovaterjedésének megakadályozására. Hazánk szőlőterülete 1885-től 1894-ig szinte a felére csökkent le a filoxéra pusztítása nyomán. A szőlősgazdák legnagyobb bosszúságára a legszebb és minőségben legjobb hegyi szőlők pusztultak ki, és az addig lenézett homoki szőlők mentesek maradtak a fertőzéstől.

A homoki szőlőtermesztés iránti előítéletek megszüntetésében nagy szerepe volt a kecskeméti Állami Miklóstelepnek. Bár a telep 1883. évi felállításának nem az volt a célja, hogy az Alföldön a minőségi szőlő- és bortermelést növelje, mégis e telep létesítésének köszönhető, hogy alig fél évszázad alatt az Alföld szőlőterülete a négyszeresére növekedett. Miklóstelep létesítésének fő célja az volt, hogy a termesztett fajtákat a filoxéra pusztítása elől megmentse és továbbszaporítsa. 1892-ben a földművelési miniszter rendeletére Miklóstelep termésének egy részét fajtánként külön-külön szüretelték, és a Magyar Királyi Országos Központi Mintapincészetben dolgozták fel, kezelték. A borok jó minősége meglepte a szakembereket, egyúttal bizonyította azt is, hogy a homoki borok minősége a pincészetekben elvégzett szakszerű borkezelések esetén megfelel a legkényesebb ízlésnek is.

Miklóstelep példája csakhamar buzdítóan hatott az immunis homokterületeknek szőlővel való beültetésére. Ebben a tekintetben különösen Kecskemét, Kiskőrös, Tiszakécske, Soltvadkert, Izsák, Akasztó, Császártöltés, Baja, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kecel, Jánoshalma, Bácsalmás mutatott jó példát. A telepítések a kor előírásainak figyelembevételével történtek. A talaj forgatásával, a rónázással szabályos szerkezetű ültetvények alakultak ki. A helyi iparosok a művelő eszközök kialakításában szereztek érdemeket.

A kunsági borvidék talajának és a napsütéses órák számának köszönhetően egyedülálló friss, üde borok készíthetők. A világ borpiacán egyre nagyobb divat a nehéz, testes borok helyett könnyed, friss, üde, gyümölcsös borokat fogyasztani. Fontos, hogy ezt a termőterületet megvédjük az ellenőrizetlenül beáramló külföldi, főként olasz boroktól. A külföldi bor letöri a szőlő és a bor árát, ami a termelőket nehéz helyzetbe sodorja. Az olasz bor ára jelenleg 33-35 eurócentre süllyedt, ezzel egy időben a szőlő felvásárlási ára, ami a korai fajtáknál még 150-160 forint is volt, jelenleg 70-80 forintra, azaz a felére esett vissza, ellehetetlenítve a helyi gazdákat. Ezen az áron már nem éri meg a szőlő termelése. Így nemcsak a szőlőtermelés szűnik meg, hanem a fiatalok külföldre vándorlásával a vidék is elnéptelenedik.

Ezúton kérem a kormányt, hogy akadályozza meg az egyébként is kétes eredetű olasz bor térnyerését Magyarországon.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu