DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Alelnök Úr! A Jobbik Magyarországért Mozgalom már számtalanszor kifejtette, hogy támogatunk minden olyan új törvényjavaslatot, kezdeményezést, amely a közrend, közbiztonság, vagyonvédelem területén további szigorítást hoz, szintén azokat az intézkedéseket, törvényjavaslatokat, amelyek az ügyek gyorsabb felderítését, a büntetőeljárás gyorsítását, hatékonyabb lebonyolítását lehetővé teszik, tehát mindezeket támogatjuk.

Alapvetően ez a törvényjavaslat, amely több más törvényt is módosít, nemcsak a büntetőeljárást, hanem négy-öt másik törvényt is, ez is alapvetően egy pozitív elmozdulás, egy pozitív elmozdulás mindenféleképpen, abba az irányba hat, amely jobbá, hatékonyabbá tehetné bizonyos esetekben a jogszabályok alkalmazását. Ezek között elsőként szeretném kiemelni a 2. §-át, amely lehetővé teszi bizonyos esetekben, hogy öttagú hivatásos tanács járjon el a bíróságokon mind a másodfokú, mind a harmadfokú eljárásban, illetve a Kúrián. Ez mindenképpen pozitív elmozdulás, és az indokolás is egyértelműen, amely leszögezi e módosítás célját, kimondja, hogy ez az eredményesség, illetve a gyorsítás, hiszen ebben az esetben arra van lehetőség, hogy attól eltérően, hogy korábban három hivatásos bíró, aki a büntetőeljárás során csak a büntetőügyeket ismeri, a büntetőeljárást, a büntető törvénykönyvet, nincs gazdasági tapasztalata, gazdasági jogi tapasztalata, nincsen polgári jogi tapasztalata, akkor ez esetben bevonható akár egy gazdasági jogász, egy olyan bíró, aki ezzel foglalkozott, egy polgári jogász bíró, és ez mindenképpen növeli az eredményességet, a hatékonyságot, illetve nyilván nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkeznek, amennyiben szélesebb látókörű is lesz ezzel a bírói tanács. Mindenképpen azt látjuk, hogy ez előreviszi, és különös tekintettel mind az ügy jellegére, a vádlottak számára, az ügy terjedelmére is lehet ilyen tanácsot kijelölni, létrehozni, tehát ez mindenféleképpen a támogatandó kategória.

Mi ugyanide soroljuk az ügyvédjelölt eljárását, amikor is a törvényszéki eljárásba bekerülhet. Valóban, annak megfelelően, ahogy az indokolásban szerepel, az ügyek gyorsítása érdekében kerülhet sor ez esetben az ügyvédjelöltek elsőfokú eljárásként, de törvényszéken való eljárásában. Az előttem felszólaló is említette már, ami érdekes, hogy amennyiben végig eljár, amennyiben ő az, aki kérdéseket tesz fel, ő az, aki gyakorlatilag felelőssé válik az ügyben, a terhelt képviseletében, akkor miért nem mondhatja el a védőbeszédet, hiszen ő az, aki a legjobban ismeri az ügyet, aki részt vett folyamatosan a büntetőeljárásban, végighallgatta a kérdéseket, végighallgatta a vádlottak, a tanúk vallomását, mindezek alapján nem vehet részt a perbeszédben. Ez már egy kicsit furcsa, és nem biztos, hogy ez az ügyeket előreviszi, hiszen lehet, hogy éppen az a védői feladatot ellátó személy, aki a legjobban fogja ismerni az ügyet, adott esetben a legjobb perbeszédet tudná elmondani a terhelt érdekében; tehát ez egy kicsit valóban ellentmondásos része.

Az valóban célszerű, hogy ez esetben az egyéves gyakorlatot előírjuk az ügyvédjelölt számára. Nyilván a törvényszéki eljárásban, ahol már sokkal komolyabb ügyekkel kell foglalkozni, sokkal nagyobb a felelőssége is az eljáró ügyvédnek vagy ügyvédjelöltnek, ott bizony már legyen meg egy bizonyos gyakorlata az eljáró ügyvédjelöltnek, tehát ne úgy kerüljön be, hogy egy hónapja jött ki az iskolából, és még soha életében büntetőeljárást sem látott; tehát ebben az esetben valóban nem lenne célszerű, hogy ő járjon el.

Nagyon pozitív elmozdulás a lakásmaffiaügyekkel kapcsolatos új törvényi szabályozás, amely nagyobb lehetőséget biztosít a magánfélnek arra, hogy a jogait érvényesítse, amennyiben kiesett egy lakás birtokából, a birtokjogából. Háromfajta bűncselekménytípus elkövetése esetén, amennyiben ő ennek a sértettje, illetve az ő sérelmére követték el, akkor kérheti a gyanúsítottal szemben az ideiglenes intézkedést a lakás kiürítésére és a magánfélnek a birtokba adására. Ez is mindenképpen célszerű, ennek a bevezetése, ez is az ügyek gyorsítását szolgálja, illetve adott esetben a sérelmet szenvedő magánfél érdekeinek a gyorsabb érvényesítését. Más kérdés, hogy ennek a gyakorlati megvalósítása álláspontom szerint eléggé nehéz lesz, és nem biztos, hogy ezt nagyon gyakran fogják tudni alkalmazni a bíróságok.

Ugyanígy fontos garanciális módosulás a házkutatás kiterjesztése a gépjárművekre. Nagyon gyakran ért sérelem számtalan magánszemélyt azzal kapcsolatban, amikor gyakorlatilag mondvacsinált okkal, motozás okán akár a személygépjárművet is átkutatták. Ennek a nagyobb garanciális szabályok mögé bújtatása szerintünk mindenféleképpen fontos előremozdulás.

Szintén támogatandó a poligráf használata tanúvallomásnál. Mi azt mondjuk, hogy minden olyan esetben, ami a büntetőeljárást előmozdítja, amikor elősegítjük a bíráknak azt a kötelezettségét, hogy szabadon értékeli a bizonyítékokat a bíró az eljárás során, és amelyek az ő szabad mérlegelését előmozdítják, adott esetben, amikor ellentmondásos tanúvallomások vannak egy büntetőeljárásban, akkor könnyebbé teszik a bíró számára a döntést, hogy kiszűrje, hogy vajon melyik tanúvallomás az, amelyik igaz. Ebben az esetben azért mindig pozitív, amikor ezt elősegítjük, hiszen a helyesebb döntés irányába mozdítja el a bíróság ítélkezését, a bíró ítélkezését, illetve jobb ítéletek is várhatók. Tehát minden ilyen esetben a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatja ezeket a fajta módosításokat.

Államtitkár úr beszélt az előzetes felvezetésében a panaszjogról. A panaszjog egy olyan kategória, amelyet mi számtalanszor bíráltunk, illetve nem teljes mértékben értettünk egyet a panaszjog szűkítésével, a büntetőeljárás, illetve a nyomozás során az intézkedések elleni panasszal. Így különösen, ezt már többször a Jobbik Magyarországért Mozgalom módosító indítványaiban is beadta, hogy álláspontunk szerint amennyiben a feljelentőtől megvonjuk a panasz lehetőségét, amikor a feljelentő elindít egy büntetőeljárást, és megszüntetik, akkor őrá nem terjed ki a panasz joga, ő nem élhet ez ellen panasszal, szerintünk ez egy nagyon fontos garanciális szabály lenne, hogy a feljelentőnek is meglegyen a panaszjoga, és egy kicsit ebben tágítsuk azoknak a körét, akik ilyen esetben panasszal élhetnek. Ezzel kapcsolatosan a Jobbik Magyarországért Mozgalom ad is be módosító indítványt.

Az ároktői banda ténykedésével kapcsolatosan, illetve az azt követő botrányos megszökés, elszökés és svájci előkerülés miatti törvényi szabályozás módosítása mindenféleképpen szükséges, ezt a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatja. Nyilván nem szabad előfordulnia Magyarországon többé, hogy olyan büntetőeljárás hatálya alatt álló személyek, akik ráadásul a legszörnyűbb bűntetteket követték el vélhetően, a vád alapján, azok az emberek szabadlábra kerüljenek, és mint az ároktői banda két tagja esetében a tények is bizonyítják, gyakorlatilag ők bármikor a társadalom számára veszélyessé tudnak válni a büntetőeljárás során, amennyiben a négyéves garanciális szabályban megjelölt idő alatt nem tudják vele szemben az ítéletet meghozni.

(16.00)

Ez esetben a szabadlábra helyezés, még akkor is, ha házi őrizettel jár, óriási veszély a társadalomra. A törvényhozónak kötelezettsége - hangsúlyozom: nagyon súlyos kötelezettsége -, hogy ilyen ne fordulhasson elő. Ebből nyilván tanulni kell. Csak egy kicsi előrelépés ez a törvényi szabályozás, amely megkönnyíti a terhelt mozgását követő eszköz telepítését. Ez mindenféleképpen támogatandó, de ebben az esetben nem arra van szükség, hogy a terhelt láb- vagy karperecet kapjon, hanem arra, hogy ne kerülhessen szabadlábra, ne kerülhessen házi őrizetbe, hanem továbbra is előzetes letartóztatásban legyen. A legfontosabb persze az lenne, hogy ne előzetes letartóztatásban legyen, hanem már elítéltként a jogerősen kiszabott szabadságvesztését töltse a megfelelő végrehajtási fokozatban.

Foglalkozik a törvénymódosítás a külföldi ítéletek bekerülésével a bűntettesek nyilvántartásába. Ez megint érdekes kérdéseket vet fel. A külföldi ítéletek, illetve az Európai Unió tagállamai ítéleteinek az automatikus átvétele különösen érdekes lehet. Erre most rávilágított a MOL vezérigazgatójával kapcsolatos elfogatóparancs kiadása. Itt ugyan még nem ítéletről beszélünk, de amennyiben valaha ebben az ügyben is lesz ítélet, akkor is kérdéses lesz, hogy hogyan és mi fog szerepelni a bűnügyi nyilvántartásban, a külföldi ítélet hogyan kerül be. Itt azért felhívnám a figyelmet arra is, hogy amikor a Nemzeti Őrsereget vették őrizetbe a Felvidéken és indítottak szlovák joghatóság alatt büntetőeljárást a tagjai ellen, vagy amikor nemzeti jelképek használata miatt indítottak ugyanígy ilyenfajta eljárást magyar állampolgárságú személyekkel szemben, az a cselekmény a magyar törvények szerint nem minősült bűncselekménynek és nem büntetendő. Egyébként is abban az országban, ahol még mindig érvényben vannak a Beneš-dekrétumok, ott vajon milyen jogszabályok lehetnek még életben a háttérben? Ha ezek alapján ítélnek el magyar állampolgárokat, és a magyar törvények szerint nem bűncselekmény az, amit elkövettek, akkor elég érdekes, hogy hogyan kerülhetnek be a bűnügyi nyilvántartásba, hogyan kerülhet be az, hogy ő akár felfüggesztett szabadságvesztést vagy kitiltást kapott. A magyar bíróságnak ezt természetesen vizsgálnia kell, de a garanciális szabályoknak meg kell lenniük, hogy a bűnügyi nyilvántartásba az, aki a magyar törvényeknek megfelelően nem követett el bűncselekményt, ne kerülhessen oda bele, illetve ne szerepeljen a büntetett előéletűek vagy a bűntettesek nyilvántartásában.

Fontos garanciális elemet tartalmaz a 90. §, amely a tolmács szabálysértési eljárásban való részvételére vonatkozik, amikor is nagyon helyesen lehetővé teszi kérésre a tolmács cseréjét, amennyiben az ő közreműködése nem viszi előre az ügyet, mert kiderül, hogy mégsem olyan szinten ismeri a nyelvet, vagy egyéb más problémák miatt. Úgy gondoljuk, ez fontos garanciális szabály, és jó, hogy ezt lehetővé teszi az új jogszabály.

A közvetítői eljárás a szabálysértési eljárásban egy nagyon fontos fejezet. Azt látjuk, hogy a közvetítői eljárás egyre több területen követel helyet magának a magyar jogéletben. Alapvetően a nyugati példák is azt mutatják, hogy ez az irány nagyon helyes, és nagyon jó, hogy a szabálysértési eljárás is kibővül a részletesen szabályozott közvetítői eljárással.

Azon már vitatkozhatnánk, hogy a büntető törvénykönyv módosításának bizonyos elemei megfelelőek és célszerűek-e a jelen esetben, amikor a Magyar Országgyűlés olyan jogszabályokat is a büntető törvénykönyvbe emel be, amelyek eddig nem képezték részét, mint például az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa elleni hírszerző tevékenység folytatása. Itt utalnék azokra az állam elleni bűncselekményekre is, amikor nem magyar állampolgár nem Magyarország területén követ el bűncselekményt. Ezzel feloldunk olyan jogelveket, amelyek korábban alapkőként voltak letéve a magyar jogéletben. Meggondolandó, hogy ezeket ez esetben alkalmazni kell-e. És felmerül az a probléma is, hogy ha ezt minden ország bevezeti, akkor hányan fognak elindítani ilyen esetben büntetőeljárást, hiszen minden állam büntető hatalma felléphet és elindíthatja ezeket az eljárásokat.

Viszont a büntető törvénykönyv módosításának a következő része már alapvetően pozitív, amely a sporteredmények tiltott befolyásolásával foglalkozik. Ez egyre inkább elterjedt, nemcsak Magyarországon, hanem Európában, sőt az egész világon elterjedt folyamat. Az, hogy ez ellen megpróbáljunk büntetőjogi eszközzel fellépve minél inkább gátat szabni, minden társadalom kötelessége. Tehát ez a rész is egy pozitív irány.

Úgy látom, az időm lejárt. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu