Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ajánlás 2. pontjánál maradva nagyon fontosnak tartom leszögezni, hogy miért érdemelne támogatást Balczó Zoltán és további képviselőtársaim azon indítványa, amelynek értelmében a 2010-ben megkezdett helyett a 2013. január 1-jén hatályba lépett rezsicsökkentésről kellene hogy beszéljünk.

A tegnapi általános vita során bajos volt megszólalási lehetőséget elérni a vita szétaprózódása mellett az ügyben, hogy kifejthessük, hogy vélhetően a kormányzat a saját rezsistop-koncepciójára alapozza azt, hogy 2010-től kezdődően valamifajta könnyítést, enyhítést foganatosított. Ugyanakkor a statisztika pillanatok alatt kideríti, hogy ez miért nem igaz, és miért helyes az a jobbikos megfogalmazás, miszerint az amúgy általunk teljes mértékben támogatott könnyítési rendszer csak 2013-ban kezdte el kifejteni hatását, és nyilván nagyon sokszor elmondtuk, hogy ez is javítható, fejleszthető és mélyíthető a továbbiakban.

De 2010-re és 2011-re visszautalva, Giró-Szász András kormányszóvivő akkoriban emlékeztetett, hogy "a vízellátás, a csatornázás, a szennyvízelvezetés, a gáz, a távhő és az áram esetében rezsistop áll fenn" - idéztem. Így ezeken a területeken nem emelkedhetnek az árak. Csakhogy az egyik legnagyobb emelkedést maga a kormány okozta azzal, hogy január 1-jétől akkor 25 százalékról 27-re növelte az általános áfakulcsot, kivéve a távfűtést, amely továbbra is a legalacsonyabb kulcsba tartozott. Ebből kifolyólag pedig nőttek az alapdíjak, nőtt a fogyasztásalapú szolgáltatási díj is, és több kutatóintézet, emellett pedig a Policy Agenda számításai szerint is átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek a rezsiköltségek a rezsistop ideje alatt.

Ebből körülbelül 1 százalékot tett ki csupán az áfa emelkedése, míg a többi, a cégeknél maradó úgynevezett szolgáltatási díj növekményéből fakadt és ebből származott. A fűtési, világítási kiadások, tehát ha ezeket kivesszük a teljes körből, a teljes háztartási kiadások majdnem 11 százalékáról beszélünk egyébként, 2011-ben az érintett időszakban mintegy 5,9 százalékkal növekedtek. Tehát rezsistopról beszélni enyhe túlzás ebben a viszonylatban.

Nem állítjuk azt, hogy a szabadrablást és a magyar gazdaság elleni nehézbombázást ne a szocialista kormányok követték volna el '95-től kezdődően, amikor az akkori bruttó hazai össztermék kevesebb mint 10 százalékáért privatizáltak teljes szektorokat, gondoljunk az áram-, gáz- és egyéb szolgáltató cégekre, de azt állítjuk, hogy a rezsicsökkentés és a terhek könnyítéséről szóló koncepció kiteljesedése 2013-tól kezdődhetett csak meg, hiszen a 2010 és '13 eleje közötti időszakban, bár a kormányzat rezsistopot hirdetett, két fronton sem avatkozott be. Egyrészt rezsistop mentén az áfanövekmény és a szolgáltatói visszaélések mentén hagyta növekedni a díjakat, nem annyira, mint a Bajnai-kormány idejében, de annak a háromnegyed mértékében körülbelül. Emellett pedig engedte folyni azokat a szolgáltatói visszaéléseket, amelyeket csak pár címszóval jellemezhetünk: ilyen az 540 ezer forintos kivetett kötbérek rendszere, ilyen az, hogy ha a különböző áram- és gázszolgáltatók megvádolták a fogyasztót, az ügyfelet, akkor bizony a bíróság előtt megfordult a bizonyítási teher. Tehát az ügyfélnek kellett bizonyítani azt, hogy a vád ellenére ő ártatlan, ami képtelenség, és még a Magyar Energia Hivatal kimutatása szerint is több mint 50 százalékban a megvádolt ügyfeleknek volt igazuk.

Tehát látható, hogy 2013-tól helyes, támogatandó irány a rezsicsökkentés, de dőreség, butaság és a statisztikával szembemenő dolog azt állítani, hogy 2010-től csökkentek ezek a terhek, éppen ezért kérjük módosító javaslatunk elfogadását, mindazon egyértelmű követelés és jogos igény mellett, hogy egy fogyasztóvédelmi razziával kapcsolatos indítványt is terjesszenek be, és számoltassák el azokat a szolgáltatókat, amelyek indokolatlanul és alap nélkül éltek vissza ügyfeleik bizalmával.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu