LENGYEL SZILVIA (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is ugyanúgy jártam, mint Gőgös képviselőtársam, amikor meghallottam azt a hírt, hogy a köztársasági elnök úr visszaküldte, és én is, amikor láttam, hogy mi ennek az indoka, akkor már kevésbé örültem, mert bár az őáltala kifogásolt adatvédelmi aggályokkal messzemenőkig egyetértünk, de igazából azt gondolom, hogy ennek a törvénynek számos olyan hibája és problémája van, ami miatt az LMP nem fogja ezt a törvényt megszavazni, ismételten nem fogja megszavazni.

(16.50)

És azért nem, mert ennek az egész törvénynek a története ebben a ciklusban tulajdonképpen egy bohózat volt. Ahelyett, hogy egy átgondolt törvényi átalakítás történt volna, néhány havonta szembesültünk azzal, hogy ismételten módosítani próbálták. Vajon nem vezetne-e nagyobb szakszerűséghez az, ha a széles körű szakmai egyeztetésére elég időt szánnának, illetve egyáltalán rászánnák magukra erre?

(A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost
Móring József Attila váltja fel.)

Ha egy ágazatot alapvetően befolyásoló törvényt évente többször is át kell írni, akkor oda a kiszámíthatóság. Az eredetileg tavaly novemberben benyújtott új hegyközségi törvényt már ebben az évben márciusban újra kellett módosítani. Gyakorlatilag azt is láthattuk, hogy a nagy fejetlenségben Tiffán Zsolt önálló indítványaként beadott törvényt a bizottsági ülésen kellett levenni a napirendről. Úgy látszik, hogy a parlamenti kétharmaddal sem lehet egy gazdasági ágazatot erőből és gyakorlatilag ötletszerűen átalakítani. A módosításra azonban most is szükség volt annak érdekében, hogy a törvény az eddiginél pontosabban és más jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítsa a hegyközségek működését.

Örülünk annak, hogy a törvénymódosítás az elnökre és az alelnökválasztásra vonatkozó szabályok megváltozatásával az átlátható, demokratikus működést és igazságos döntéshozatalt biztosítja. Viszont az már sokkal kevésbé támogatható, és pont ez a fő problémánk az előttünk levő törvényjavaslattal, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárának kinevezéshez miniszteri jóváhagyás lesz szükséges. Ugyanazt vetem fel most önöknek, mint amit az előbb, pár perccel ezelőtt Gőgös képviselőtársam is felvetett. Kérdés, hogy ezzel a szabályozással kapcsolatban történt-e egyeztetés a hegyközséggel. Ez ugyanis sérti az önkormányzati és a köztestületi jogokat, és nincs is hasonló gyakorlatra példa más köztestület esetében. Ez olyan, mintha egy önkormányzat jegyzőjének a megválasztásához például a belügyminiszter jóváhagyását kellene kötnünk.

A tervezett szabályozás, mint említettem, sérti az önkormányzatiság és a köztestület jogelvét, továbbá ellentétes a hegyközségi törvény azon rendelkezéseivel is, amely szerint a minisztert legfeljebb a törvényességi felügyelet joga illeti meg. A kormány arra hivatkozik, hogy azért van erre szükség, mert a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa jelentős, államtól átvett feladatokat lát el, és állami költségvetési forrásokat használ fel a tevékenységéhez. Ha megnézzük, ez egyébként ugyanúgy igaz a Magyar Tudományos Akadémiára vagy az agrárkamarára is. Ezekben az intézményekben azonban nem vettük még észre azt, hogy szükséges lenne miniszteri jóváhagyású vezető megválasztására.

Miért gondolják akkor azt, hogy ebben az esetben, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa esetében a politikai preferencia alkalmazása garancia lesz a hatékony működésre? Állami feladatok ide vagy oda, azt nagyon jól látjuk, hogy az agrárkamara esetében is a politikai befolyás mit képes tenni egy köztestülettel. Nem kívánjuk ezt a szőlő- és a borágazatnak is. Az LMP álláspontja, hogy a szakmai szervezetekben a politikának semmi keresnivalója, és nagyjából ezt az elmúlt 23 év tanulságaként vonhatjuk le.

Mindezek miatt nem fogjuk támogatni ezt a törvénymódosítást. Nagyon-nagyon szeretném arra kérni önöket is, hogy gondolják át önök is. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)

Forrás: parlament.hu