BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előttem szóló fideszes képviselőtársam elég rendesen rászámolt erre a 2014-es költségvetésre, tizenvalameddig jutott el, kiütéssel győzött, úgy tűnik; én most szeretném ezt a magam részéről kifejteni, hogy mire is gondoltam. Varga László képviselőtársam pedig, a KDNP-s Varga László képviselőtársam azt mondja, hogy ez a realitás és a bizalom költségvetése; Varga Mihály pénzügyminiszter úr pedig azt mondja, hogy ez a rezsicsökkentés költségvetése. Ezt most már jó lenne eldönteni, habár egyik nem zárja ki a másikat, mellesleg szerintem retorikailag is van itt egy kis probléma a rezsicsökkentés költségvetésével, mert a rezsicsökkentésnek nem lehet költségvetése, egy országnak lehet ugyan, és akkor bízunk benne, hogy ez Magyarország 2014-es költségvetése lesz. Lehetne megítélésem szerint ez a 2014-es választási kampánynak is a költségvetése, de nekem az a meglátásom, hogy talán még az sem.

Amikor a múlt héten hétfőn, a szociális bizottsági ülésen elkezdtük ezt tárgyalni, és ott is hallottunk egy felvezetőt, hogy mi is a 2014-es költségvetéssel a célja a kormánynak, elhangoztak ilyenek, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, a hiány 3 százalék alatt való tartása, a GDP 2,9 százalékos növelése, az inflációs ráta tervezett 2,4 százalékos szintje, aztán a 76,9 százalékos adósságmutató csökkentése 75,2 százalékra. Itt elkezdődött egy számháború, habár egy költségvetésnél simán bele lehet menni akár egy számháborúba is, de kérdezzük meg már azokat a Jászai Mari téri hajléktalanokat, vagy kérdezzük meg a vidéki embereket vagy a szociális szférában dolgozókat, hogy mi erről a véleményük, vagy azokat, akik nem tudják, hogy holnap mit adnak a gyereküknek enni, amikor iskolába megy, vagy azt az önök szerint 480-valahányezer mélyszegénységben élőt erről a 2014-es költségvetésről. Az, hogy a rezsicsökkentés költségvetése, az itt már számtalanszor elhangzott, elhallatszott, de ezzel nekem továbbra is vannak fenntartásaim. Ebből a költségvetésből nem emelkedik ki a minimálbér, az átlagbér, vagy csak igen csekély mértékben, hogy mennyit fog változni, de úgy tűnik, hogy nem fog csökkenni a szegénység, nem lesz több munkahely, örülünk, ha az eddigiek megmaradnak.

De ismét rátérek a szociális szférában dolgozókra, akiknek, nagyon úgy néz ki, hogy nem emelkedik a bére, mivel nincsen tervezve a 2014-es költségvetésben bérkompenzáció. Az előfordulhat, mivel választási év lesz, hogy összejön néhány milliárd, amit egy összegben juttatnak majd, mondjuk, kellő időben, április 6. előtt - elhangzott egy elszólásból már, ez a választás napja -, a szociális szférában dolgozóknak akár a rezsicsökkentés jegyében. 98 ezer a bruttó minimálbér és 234 ezer a bruttó átlagbér - éppen Cséfalvay államtitkár úr mondta ezt, ha jól emlékszem, tegnap - 2013-ban, mint tudjuk, és hogy ezzel a rezsicsökkentés költségvetésével hogyan alakul 2014-ben, ezt kíváncsian várja a Jobbik Magyarországért Mozgalom és személyesen én is.

Nem épült az elmúlt három és fél évben autópálya a Budapest-Szolnok-Ártánd útvonalon. Én minden évben adtam be módosító javaslatot ezzel kapcsolatban, nemcsak azért, mert szolnoki vagyok, hanem azért, mert elég régóta foglalkoztat, hogy miért nincs a Budapest-Ártánd útvonalon kétszer kétsávos út. Most valamit elkezdtek ott dózerolni, meg kapirgálni a földet Törökszentmiklós meg Fegyvernek határában, és ma olvasom a hirado.hu-n, hogy elkezdik ott építeni három fázisban a kétszer kétsávos utat, de majd hiszem, ha látom, mert ez még igazából engem nem győzött meg, hogy ott majd fog történni valami.

Most rátérek szakmai megközelítésben, hogy én hogyan látom ezt a 2014-es költségvetést. A szociálpolitika legfontosabb feladata, hogy az egyének és a családok szintjén megteremtse a létbiztonságot, védje a káros gazdasági és társadalmi hatásoktól. Ennek megfelelően a szociálpolitika nem más, mint jövedelemjuttatás a piac megkerülésével, aminek lehetőségét az állam biztosítja lehetőleg vagy kizárólag csak a rászoruló egyének és közösségek számára.

A Jobbik fontosnak tartja, hogy az érdekvédelmi, szolidaritási, segítő tevékenységet végző szervezetek az állam támogatásával gondoskodjanak az intézményhálózatok biztonságos működésének kiegészítéséről, éppen ezért javasoljuk a támogatások növelését, ezzel is elősegítve a működési feltételeket. A legrászorultabbak a fogyatékkal élők, hiszen önhibájukon kívül kerültek olyan helyzetbe, melyet állami segítség nélkül nem képesek megoldani, az érdekvédelmi és szolidaritási programok támogatása éppen ezért kiemelt feladat kell hogy legyen. Ahhoz, hogy a fogyatékkal élők mindennapi életét megkönnyítsük, mindenképpen támogatásuknak a 2013. év szintjére való megemelését javasoljuk 2014-ben is.

Egy más téma, de nagyjából ez is ide kapcsolódik, mindenképpen a szociális szférához. Egyre kritikusabb, és ezt is elmondtam minden évben, a fiatalok mentális állapota, a tanulási nehézségekkel, magatartászavarral küszködő gyermekek száma folyamatosan növekszik. Az akut krízishelyzetben lévő gyermekek ellátása jelenleg nem megoldott Magyarországon, összesen, tudomásom szerint 60-70 gyermekpszichiáter dolgozik, mellesleg ezt egy ombudsmani 2011-es vizsgálat is alátámasztja. Még azt is mondja ez az ombudsmani vizsgálat, hogy igen kevés a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézmények száma, és nagyok a területi eltérések. Az ország nyugati felében, az egész Dunántúlon nincs aktív gyermekpszichiátriai fekvőbeteg-ellátás, a térség gyermekpszichiátriai betegeit kényszerűen gyermekgyógyászati osztályokon vagy a felnőtt pszichiátriai betegekkel együtt kezelik, gyermekpszichiáter szakorvosi felügyelet vagy konzílium nélkül; ugyanilyen állapotok uralkodnak az észak-magyarországi régióban is.

A fenti részletek az előbb általam említett állampolgári jogok országgyűlési biztosának a jelentéséből származnak, és önmagukért beszélnek. Sajnos nem történt változás ezen a területen sem tavaly, sem tavalyelőtt óta sem. Annak érdekében, hogy ezeket a folyamatokat megállítsuk, a probléma azonnali kezelésére van szükség, hogy egy egészséges társadalom jövőjéről beszélhessünk.

A Jobbik véleménye szerint a hátrányos helyzetű gyermekek felemelkedésének és a társadalomba való beilleszkedésének egyetlen megoldását a bentlakásos iskola intézménye jelentheti. Semmilyen más reformlépés nem fog segíteni, mint ahogyan az eddigi kísérletek is hatás nélkül maradtak, sőt tovább romlott a helyzet. A bentlakásos iskola nemcsak oktatásra szolgál, hanem egy szocializációs közeget jelent a gyermekeknek, függetlenül attól, hogy milyen családi hátterük van. Célunk, hogy elindítsuk a bentlakásos iskolarendszer alapjait az egész országban, a megyei szinteken; ez mindenképpen meg fog jelenni módosító javaslat formájában, amit csatolunk a 2014-es költségvetéshez.

Szerzési támogatás súlyos mozgáskorlátozott személyeknek állapítható meg. A Jobbik véleménye szerint a súlyos mozgáskorlátozott személyek a rászorulók közé tartoznak, hiszen önhibájukon kívül kerültek olyan helyzetbe, melyet állami segítség nélkül nehezen vagy egyáltalán nem képesek megoldani. Ahhoz, hogy a mozgáskorlátozott személyek mindennapi önálló életvitelét megkönnyítsük, mindenképp a támogatás emelését javasoljuk az infláció mértékével.

A legrászorultabbak azonban a fogyatékkal élők, hiszen önhibájukon kívül kerültek olyan helyzetbe, melyet állami segítség nélkül nem képesek megoldani. Ahhoz, hogy a fogyatékkal élők mindennapi életét megkönnyítsük, mindenképpen - hasonlóképpen az előző elképzeléshez - a támogatást leginkább az infláció mértékével meg kell emelni.

Végezetül szeretném elmondani, a múlt heti bizottsági ülésen is már szót ejtettem erről, itt van ez a Türr István Képző és Kutató Intézet, amelynek költségvetésével kapcsolatban tettem fel kérdést, kaptam is egy írásbeli választ már a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. A Türr István kutatóközpont igazából felzárkóztatási programokat, legfőképpen roma felzárkóztatási programokat támogat, 2011-től ez a neve ennek a kutatóközpontnak, korábban egy regionális képzőközpont irányította ezeket a folyamatokat.

(20.40)

Itt társadalmi felzárkóztatási folyamatok, roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben, komplex telepprogramok, komplex humán szolgáltatási fejlesztések találhatók. Tulajdonképpen az volt a kérdésem, hogy ha az Európai Unió elvárja ezeket a felzárkóztatási programokat - mert most már felzárkóztatási programokról beszélünk és nem integrációs tevékenységről -, tehát ha az Európai Unió elvárja a deszegregációt Magyarországtól, akkor az a kérdésem - amire igazából még nem kaptam választ, remélem, hogy államtitkár úr vagy valaki tud majd nekem erre választ adni -, mennyi pénzt rendel ahhoz, hogy 2014-ben az a közel 8 milliárd forint, amit a Türr István Kutatóközpont megkapott, tehát az Európai Unió mennyi pénzt rendel ahhoz, hogy ezek a felzárkóztatási programok célba érjenek, és ezek a pénzek ne kerüljenek illetéktelen kezekbe úgy, mint 2002 és 2010 között, de feltételezésem szerint akár azóta is, mert sajnos ezeknek a felzárkóztatási programoknak kevés eredménye látszik.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu