TALABÉR MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A 2014. évi központi költségvetés Nyugdíj-biztosítási Alap fejezetében a kormányzat a bevételek és a kiadások egyensúlyával számol, amely a biztonságos finanszírozás fontos feltétele. Ez a költségvetés, hasonlóan az előző évihez, profiltisztított költségvetés, tehát már nem tartalmazza a korhatár előtti ellátásokat, kivéve a nők részére legalább negyven év jogosultsági idő alapján járó öregségi nyugdíjakat.

A Nyugdíj-biztosítási Alap bevételi oldalának fontosabb jellemzői a következők. A bevételek döntő részét a szociális hozzájárulási adó és a biztosítottak által fizetett járulékbefizetések képezik. A munkáltatók által fizetendő adó esetében változatlan a 27 százalékos mérték, de 2014. január 1-jétől ennek 1 százaléka az Egészségbiztosítási Alapot illeti majd meg. Az előirányzat meghatározásánál a keresetkiáramlás hatásán túl más, a bevételeket szintén növelő tényezőkkel is számolt a költségvetés, és kalkulált az egyszerűsített adózási formák választásából adódó bevételkiesésekkel is. A munkavállalók által fizetendő járulék mértéke változatlanul 10 százalék, és a járulékfizetési kötelezettségnek továbbra sincs felső határa. Ez azt jelenti, hogy minden megszerzett járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot.

A bevételek köréből kikerül a megelőző években még így tervezett korkedvezmény-biztosítási járulék, mivel az érintett ellátásokat nem a nyugdíjkassza finanszírozza a jövő évtől. A Nyugdíj-biztosítási Alap kiadásainak döntő részét a nyugellátásokra fordított összeg képezi. Az előirányzat ellátásfajták szerinti szerkezetében nincs változás. Ugyanazokat az ellátásokat tartalmazza a már 2013-ban profiltisztított kiadási szerkezet, tehát idetartoznak a korbetöltött öregségi, a hozzátartozói ellátások, az úgynevezett szolgálattól függő ellátások, valamint az egyösszegű méltányossági kifizetések. A javaslat figyelembe veszi, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár 62,5 évre emelkedik az 1952-ben születettek esetében.

A törvényjavaslatban 2,4 százalékos nyugdíjemelés szerepel. Azért ennyi, mert ennyi lesz 2014-ben a várható pénzromlás mértéke. A Fidesz-KDNP már a 2010-es választások előtt kötelezettséget vállalt a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése érdekében. Ennek maradéktalanul eleget is tettünk, hiszen az elmúlt három esztendőben a nyugdíjak reálértékét sikerült megőrizni és úgy kifizetni az öregkori ellátásokat, hogy ahhoz nem vettünk igénybe külső forrásokat.

De nézzük meg azt is, hogy mi történt az egyes költségvetési években 1994-98, valamint 2002-2010 között. Már a Horn-kormány is kitett magáért, hiszen négy év alatt 11,9 százalékkal csökkentették a nyugdíjak vásárlóértékét. Aztán ehhez nagyon közelítő mértékben 2010-re is zsugorították az idős emberek öregségi ellátását, sőt azt is elvették, amit fokozatosan vezettek be, azaz a 13. havi nyugdíjat. Az első Orbán-kormány már ügyvezető kormányként döntött határozatában a 13. havi nyugdíj bevezethetőségének lehetőségéről. Igaz, ezt a nyugdíjas-társadalom akkor nem tudhatta meg, mert közben kormányváltás következett be.

De nézzük még meg, hogy mi mindennel lepték meg azokat akkor a szocialisták, akiknek sokat köszönhettek a választások idején. Eszük ágában sem volt eltörölni azt a passzust a nyugdíjtörvényből, amely úgymond felbruttósította volna 2013-tól a nyugdíjakat, persze ennek fejében adót is beszedtek volna tőlük. Ezt tavaly mi iktattuk ki a törvényi passzusból. Csináltak egy nyugdíjkorrekciós törvényt, amit persze éves csúszásokkal hajtottak csak végre. Az IMF utasításait pedig végrehajtották. Aztán megemelték sebtében - nem fokozatosan, mint például Németországban - a nyugdíjkorhatárt, hogy ez jó legyen. Kinek is? Hát nem feltétlenül a magyar embereknek.

A legnagyobb kárt a nyugdíjjárulékokkal tették, mert a nyugdíjkassza helyett közel 3 millió ember befizetéseinek 80 százalékát magánnyugdíjpénztárakba pumpálták, kétes értékű külföldi kötvényekbe fektették, és a brókerek, valamint a pénztárak dolgozói pedig az emberek pénzéből mesés jövedelmekre tehettek szert. Eközben a nyugdíjkasszában keletkezett hiányt az állami költségvetésből kellett pótolni. Ha megmaradt volna a magán-nyugdíjpénztári bűvészkedés, akkor 2013-ra már több mint 400 milliárd forintot kellett volna beletenni a nyugdíjkasszába, hogy folyamatosan ki lehessen fizetni a nyugdíjakat. 2014-re a magyar költségvetésnek ez a helytállási kötelezettsége megközelítette volna a 450 milliárd forintot. A szocialisták ebből se csináltak gondot, hisz az IMF-re támaszkodva úgy gondolták, kipótolhatták volna ezt a pénzt.

A 2014. évi költségvetési törvényjavaslatban - hogy visszatérjünk napjainkhoz - a nyugdíjkasszát ismét nullszaldósra tervezte a kormány. Tette mindezt a nyugdíjas emberek ellátásának biztos kifizethetősége érdekében, és azért is, hogy több mint 2 millió idős ember nyugellátását folyamatosan lehessen fizetni. Ez a költségvetés és benne a Nyugdíj-biztosítási Alap bevételi-kiadási előirányzata az embereket és az ő biztonságukat szolgálja. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(20.50)

Forrás: parlament.hu