KORONDI MIKLÓS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Amiről nem beszélünk, az nincs, vagy nem is létezik. Ezt a taktikát alkalmazzák a magyarországi médiaműhelyek a Jobbik Magyarországért Mozgalommal szemben, illetve az ígért teljes körű elszámoltatással kapcsolatban.

(14.10)

Egész nyáron szinte nem volt olyan nap, hogy valamelyik televíziós csatorna ne foglalkozott volna a bukott baloldal valamelyik pártjával vagy átváltozott, új cégtáblát kitűző pártocskájával, amelyek szimbiózisban élnek egymással. Már-már tudatosnak tűnik a szerepeltetésük, hiszen a jelenlegi kormánypártnak kedvezőbb magára húzni a lejáratódott, szétaprózódott balliberális ellenzéki pártokat és időközben alakított újabb formációikat, mint az ország második legerősebb pártját, a Jobbikot.

A Jobbik Magyarországért Mozgalommal szemben más módszert alkalmaz a közszolgálati média teljes palettáját uraló Fidesz-kormány. Egyszerűen elhallgatja és alulreprezentálja, egyes kereskedelmi csatornák pedig egyáltalán tudomást sem vesznek a Jobbik létezéséről. A mostani október 23-ai megemlékezések és választási beszédek során sem történt ez másképp. A kommunikáció során leginkább a balliberális pártokkal foglalkoztak behatóbban, amelyek egyetlenegy dolgot szajkóztak: azt, hogy az Orbán-kormányt el kell kergetni. Úgy látszik, hogy a közszolgálati médiának ez tetszett a legjobban, hiszen a Jobbik megemlékezésén elhangzott nemzetmentő gondolatokra és országmentő programjára egyáltalán nem voltak kíváncsiak.

A közszolgálati média műsoraiba pár másodperc erejéig fértünk csak bele, de hogy körülbelül mennyi résztvevő volt a rendezvényünkön, az már nem, és az sem, hogy mennyi fiatal vett részt a megemlékezésünkön. Pedig a nemzetmegtartó jövőt, az itthoni élhető feltételeket és életteret egyedül a Jobbik programja képes biztosítani. Kormányra kerülve mi fogjuk hazacsábítani a körülbelül 500 ezer, külföldre távozott magyar fiatalt.

Tisztelt Országgyűlés! Ebbinghaus felejtési görbéjét figyelembe véve a kormány taktikusan igyekszik az idő függvényében az emlékezet fakulását előidézni úgy, hogy nem beszél a beígért elszámoltatásról, a közbiztonság megszilárdításáról és minden olyanról, ami kellemetlen és kényes számára, vagy arról, aminek a teljesítése elmaradt.

Szűk szakmai területemet képviselve részt vettem a Magyar Államvasutak Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002 és 2010 közötti, kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítására és a leánytársaságok privatizációjára, döntések vizsgálatára létrehozott vizsgálóbizottságban, amely féléves munka során, 2010 novemberétől 2011 májusáig megalapozott eredményt mutatott fel, amit a parlament is elfogadott. Ebből egypárat megemlítek: Multiszolg Kft., Papírtekercs Kft., a takarítás kérdése, a MÁV-Cargo privatizációjának ügye VOKE, a Debreceni Járműjavító értékesítése, MÁV-ingatlanok ügye, és még sorolhatnám. De a magyar emberek semmit sem tudnak arról, hogy történtek-e egyáltalán vizsgálatok, és arról sem, hogy ezeknek volt-e valamilyen eredménye. Természetesen egy elhúzódó ügy vizsgálata egy idő után el is hal, mint például a Debreceni Járműjavító 72,5 millió forintos privatizációjának az esete, hiszen ki tudja, hogy már hányadik szerv vizsgálja a szégyenteljes ügyet, eredménytelenül.

Tisztelt Kormánypárti Képviselők! Csak szeretném megjegyezni, hogy nem ezt ígérték. Tájékoztatom önöket, hogy ezeket az ügyeket a Jobbik a memóriájába betárolja, és amennyiben 2014-ben kormányt fog alakítani, úgy a választások után valamennyi ügyet tüzetesen meg fog vizsgálni.

Tisztelt Országgyűlés! A felejtés ellenszere az állandó emlékezetben való tartás, időközönkénti ismétlés, gyakorlás vagy a dolgok valamihez történő kötése. A Jobbik nem felejt, most is azt mondja és teszi, amit négy évvel ezelőtt megfogalmazott a Radikális változás című programjában. A zsebkendőn pedig már akkor megkötöttük a csomót.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu