KOZMA PÉTER (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Köszönöm a szót. Elöljáróban a jövő évi költségvetés törvénytervezetének tárgyalása kapcsán engedjék meg, hogy a tegnapi napon tapasztaltak alapján véleményt mondjak. Ugyanis a vita egy jelentős szakaszán jelen voltam, ahol a vitában kiderült, hogy ki melyik futballcsapatnak szurkol. Azt gondolom, ez nagyon fontos és komoly személyes kérdés, de nem a jövő évi költségvetéshez szorosan tartozó tárgykör. Ezért én ezzel nem foglalkoznék, hanem inkább magára a költségvetés törvénytervezetére szorítkoznék, illetve először egy általános megjegyzést tennék.

A költségvetés benyújtását követően mindig, minden évben, amióta a demokratikus parlament vitatkozik a költségvetésről, az első kérdés az, hogy a hiánycél tartható-e, illetve hogy megalapozottak-e azok a számok, amiket a kormány beterjesztett. Különösképpen igaz ez a kérdésfelvetés a jövő évi költségvetés kapcsán, hiszen választások előtti évben vagyunk. A jövő év választási év lesz, és egyesek azt kérdezik, hogy a költségvetés választási költségvetés lesz-e. Természetesen ellenzéki padsorokból azt halljuk, hogy ez az. A kormánypárti oldalról is mondva, de meggyőződésem szerint is ez a költségvetés, a jövő évi költségvetés nem választási költségvetés. Számai megalapozottak, feszítettek, de megalapozottak és tarthatóak.

Itt szeretnék mindenkit arra is emlékeztetni, hogy európai uniós tagságunk alatt most kerültünk abba a helyzetbe, e kormány regnálása alatt, hogy kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól. Tehát 2004 óta az előző kormányok alatt mindig is 3 százalék felett volt a hiánycél, és erős a gyanúm, mi több, az a megítélésem, hogy nem is nagyon törekedtek a hiánycél lefaragására. A gazdasági növekedés tekintetében, a 2 százalékos gazdasági növekedés tekintetében azt gondolom, hogy jelen tudásunk szerint ez a cél, ez a szám is megalapozottnak tűnik. Vannak olyan elemzők, nem magyar elemzők, akik ennél magasabb számmal számolnak, például 2,6 százalékkal. Úgy gondolom, jelen tudásunk és a folyamatok ismeretében a 2 százalék megalapozott tervezés.

Ellenzéki képviselőtársaim a tegnapi nap folyamán, de mindig is előszeretettel hivatkoznak az emberek véleményére. Én illő tisztelettel kérem őket arra, hogy amikor az emberekről beszélnek, legyenek kedvesek például a devizahitelesek kapcsán egy táblázatot fölmutatni az embereknek 2002-2010 között, hogy mikor is ugrottak meg a devizahiteles szerződések, így a devizában fölvett lakáscélú hitelek is. Akkor meglátjuk, hogy az bizony az ő kormányzásuk alatt történt. A probléma megoldása pedig 2010-től, ami egy hosszú folyamat, ennek a kormánynak a feladata. Tehát vegyük elő ezt a táblázatot, nézzük meg! Ezt azért is mondom, mert akkor a máshonnan jövő jelzések ellenére sem tettek az erre jogosult, felhatalmazott, állami pénzügyi szervek, feladat- és hatáskörrel rendelkezők semmit. Jogszabály-módosítást sem kezdeményeztek, hogy állítsák meg a devizahitelezés folyamatát, mi több, csak egy etikai kódexre futotta az erőből.

Emlékszem, hogy annak idején, az első Orbán-kormány alatt egyik szocialista képviselőtársunk, emlékeim szerint Kovács László azt mondta, hogy a Fidesz kormányoz, bizonyos dolgokat jól csinál, de lehetne jobban. Medgyessy Péter miniszterelnök pedig 2002 után azt mondta, mindazt, amit a Fidesz jót tett, ők megőrzik és továbbfejlesztik. És mi történt ezután például az államilag támogatott, kedvezményes kamatozású lakáshitelek esetében? Megszüntették, mondván, hogy ez x milliárd forint többletet jelent a magyar költségvetés számára, ez így nem tartható. Nem számoltak az emberekkel. Ugyebár, minden szám mögött ember van, hitelt felvevő van. A kedvezményes lakáshitelezés pedig az építőipar, szolgáltatóipar számára is jelenthet megrendelést, áfabevételt jelenthet, ezáltal a költségvetés is bevételhez jut.

Mindezek után engedjék meg, hogy jelen törvénytervezet kapcsán az igazságszolgáltatást érintő részek tekintetében három dolgot említsek meg. A törvénytervezet fontosnak tartja, hogy az államhatalmi ágak, a bíróságok, ügyészségek, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala tekintetében a törvényben meghatározott feladatokat úgy személyi, mint dologi tekintetben el tudja látni. A költségvetés tervezetéből azt olvashatjuk ki, hogy a bíróságok költségvetése kiadási oldalon 88 810,4 millió forinttal számol, ami azt jelenti, hogy ebből az összegből lehet igazságszolgáltatási beruházásokat is megvalósítani. Így 3,3 milliárd forint forrás jut arra, hogy a debreceni és a ceglédi járási bíróságok beruházásai megvalósuljanak.

Az ügyészség költségvetése tekintetében a főösszeg 37 743,9 millió forint.

(8.10)

Ez az összeg megítélésünk szerint mindazon feladatok ellátására, amelyeket az ügyészségnek el kell látnia, elégséges összeg, és ebből a költségvetési keretből tud gazdálkodni majd az ügyészség.

Végezetül hadd emlékeztessem önöket arra, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala jövő évi költségvetésében az alapvető jogok hatékony, egységes szemléletű és teljesebb védelme érdekében a fedezetre 1,2 milliárd forint jut. Az intézménynek 2014-től két új feladatot kell ellátnia. Ez azt jelenti, hogy a többletfeladatok többletlétszámot is igényelnek, így tíz fő alkalmazására nyílik lehetőség annak érdekében, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala eleget tudjon tenni azoknak az elvárásoknak, amelyeket vele szemben a közvélemény, illetve a polgárok elvárnak.

Végezetül a költségvetési törvény tárgyalása kapcsán szeretném elmondani, hogy bár annak, aki nem közgazdász végzettségű, és nem ebben élte le az életét, nagyon sok esetben száraz számoknak tűnnek ezek a számok, de a képviselőtársaim figyelmét arra szeretném felhívni, hogy a számok mögött mindig és mindenütt emberek vannak, akiknek a mindennapjait, a szürke hétköznapokat is meg kell élni. Ez a kormány arra törekszik, hogy jelen világgazdasági helyzetben is minél kevesebb olyan teher rakódjon az emberekre, ami a megélhetésüket nehezíti, vállalva azt az örökséget, amit önök hagytak ránk, és a kormány méltányolja a magyar embereknek az áldozatvállalását, mert nekik köszönhetjük azt, hogy kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, a magyar államháztartás hiánya 3 százalék alá kerül, és az infláció csökkenő tendenciát mutat. Emögött a magyar emberek értékes munkája áll, ezt nem szabad lebecsülnünk, és ezt mindig szem előtt kell tartanunk.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu