DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nos, a kérdés megválaszolása szempontjából, bár a jogvita elvileg csak az eltérő árfolyamok alkalmazásáról szól, alapvető jelentőségű a Kásler és társai kontra OTP ügy, amellyel összefüggésben a Kúria három kérdést intézett az Európai Unió Bíróságához.

Az első kérdés arra vonatkozik, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, ön is említette, 93/13/EGK irányelv alapján vizsgálható-e a nemzeti bíróság által azon szerződési feltétel, amely feljogosítja a bankot arra, hogy az esedékes törlesztőrészletet az általa alkalmazott eladási devizaárfolyam alapján számolja, miközben a folyósított hitelt vételi árfolyamon váltotta át.

A második kérdés arra vonatkozik, hogy ha ezen feltétel a 93/13/EGK irányelv 4. cikkely (2) bekezdése alapján önmagában nem vizsgálható, vizsgálható-e mégis azon az alapon, hogy az nem világos, illetve nem érthető a fogyasztó számára.

A harmadik kérdés pedig arra vonatkozik, hogy a tisztességtelenségnek milyen következményei vannak. Kiküszöbölheti-e a nemzeti bíró a feltétel érvénytelenségét például azzal, hogy egynemű árfolyam alkalmazását rendeli el, módosíthatja-e a szerződési feltételt?

Hangsúlyozandó, hogy az Európai Unió Bírósága az előzetes döntéshozatali ügyben csak arról fog dönteni, hogy a nemzeti bíró vizsgálhatja-e az adott feltétel úgynevezett tisztességtelenségét, illetve hogy mi a jogkövetkezménye az esetleges tisztességtelenségnek, azaz ennek megítélése végső soron a Kúria feladata lesz.

Mindezektől függetlenül az Európai Unió Bíróságának várható, jövő tavasszal megszületendő ítélete alapvető iránymutatásul szolgálhat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu