DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat akkor lehet megalapozott, ha más jogszabályok is alátámasztják betarthatóságát. A központi költségvetésről szóló törvény sajátossága, hogy az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján külön törvénnyel kell elfogadni.

Az alaptörvény rendelkezése értelmében az Országgyűlésnek a központi költségvetésről szóló törvényről más tárgyköröktől elkülönítve kell döntenie, ezért a költségvetés végrehajtásához szükséges törvények módosítását az államháztartásról szóló törvénnyel összhangban, külön javaslatként nyújtotta be a kormány. Ez a törvénytervezet tehát elválaszthatatlan a költségvetési törvénytől szoros kapcsolódásuk miatt.

A költségvetés fenntarthatósága megköveteli, hogy fegyelmezett költségvetési politikát folytassunk. Ez nem történhet másképp, csak a költségvetés végrehajtását biztosító törvénymódosítások alapos és szakszerű előkészítésével.

Tisztelt Ház! A központi költségvetést megalapozó törvények módosítására vonatkozó törvényjavaslat ebben az évben 30 törvényt érint. A törvényjavaslat tartalma szoros kapcsolatban áll a 2014. évi központi költségvetésről szóló törvénnyel, összhangban áll a 2014. évi költségvetés keretszámaival, előirányzataival, továbbá nem kapcsolódik más, az Országgyűlés őszi ülésszakán tárgyalásra kitűzött törvényjavaslathoz. Kérem, engedjék meg, hogy a javasolt törvénymódosítások lényegét ismertessem önökkel.

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényben módosítjuk a reorganizációs hitel fogalmát, így a jövőben az önkormányzat és a hitelezők között az adósságrendezési eljárás vagyonfelosztási szakaszában is születhet megállapodás, ellentétben az eddigi szabályozással, ami ezt nem teszi lehetővé.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény meghatározza azokat az adósságokat keletkeztető ügyleteket, amelyek kötelezettjévé az önkormányzat csak a kormány engedélyével válhat. A kormányzati engedélyhez kötött önkormányzati ügyletek köréből a törvény módosításával kikerülnek azok a kezességvállalások, amelyek alapügyleteit az önkormányzat engedély nélkül megkötheti.

2014. január 1-jétől az előzetes adatszolgáltatási kötelezettséggel terhelt, de a gyakorlatban az önkormányzat előzetes adatszolgáltatásában fel nem tüntetett vagy az előzetes adatszolgáltatásban jelzettnél nagyobb összegű ügyletek is kormányzati engedélykötelessé válnának. A módosítással lehetővé válik az önkormányzat részéről hosszú lejáratú működési hitel felvétele, ha az önkormányzat fizetési kötelezettségét jogerős és végrehajtható bírósági határozat mondja ki, azonban ebben az esetben is szükséges a kormány előzetes hozzájárulása.

Az államháztartásról szóló törvény módosításával a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a támogatás visszafizetésének elrendelésekor a kedvezményezett által fizetendő ügyleti kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszeresére emelkedik.

A nemzetbiztonsági szolgálatok speciális többletbevételeinek keletkezési körülményei és tervezett felhasználási céljai minősített adatok. Ezt figyelembe véve a módosítás szerint annak felhasználásához a továbbiakban nem kell kérni az államháztartásért felelős miniszter engedélyét.

A vis maior támogatást jelenleg utófinanszírozás formájában kapják meg a helyi önkormányzatok, ezért a felhasználás átcsúszhat a tárgyévi költségvetési évet követő második évre. A módosítás szerint a támogatás felhasználásának végső határidejét a kormány állapítja meg, és az elszámolás határideje meghosszabbítható lesz egy esztendővel.

A gépjárműadó továbbutalásának kincstári ellenőrzése során személyes adatok megismerésének tilalma akadályozza a központi költségvetést megillető gépjárműadó-befizetések ellenőrzését. A személyes adatok megismerésének tilalma feloldásával a Magyar Államkincstár nyomon követheti a gépjárműadó-befizetések, illetve -visszautalások helyességét.

(9.40)

A törvényjavaslat a tiszta költségvetési elszámolás érdekében kizárja, hogy a kiadásokat értékpapírral teljesítsék. A költségvetési szerveknél megszűnik az "önállóan működő és gazdálkodó" és az "önállóan működő" besorolási kategória. A módosítás lényege tartalmi változást nem okoz majd a szervezetek működésében, a szabályozás egységesítését szolgálja. Ezzel összefüggésben kerül sor az egyes szaktörvényekben a kiüresedett gazdálkodási kategóriák eltörlésére. Ezen kívül a törvényjavaslat kisebb korrekciókat tartalmaz a költségvetési tervezés során irányadó határidőkre vonatkozóan. A kormány számára a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait meghatározó irányelvek kiadására és az államháztartásért felelős miniszter ezzel összefüggő tájékoztatójának kiadására nyitva álló véghatáridő március 31-ről május 15-re módosul. A fejezetet irányító szerv részére az adott fejezetbe sorolt költségvetési szervek központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeinek és kiadásainak megtervezésére adott határidő május 31-ről július 15-re változik. Az államháztartásért felelős miniszterrel történő egyeztetésre nyitva álló határidő július 31-ről augusztus 31-re módosul.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosításával bevezetjük a kiemelt ápolási díj jogintézményét, valamint ezzel egyidejűleg az eddig is létező, a fokozott ápolást igénylő súlyos fogyatékos személyek gondozását, ápolását végző hozzátartozók díjára az emelt összegű ápolási díj jogintézményét. Az ápolási díj a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozót ápoló személy számára biztosítható ellátás, amelynek célja azok segítése, akik hozzátartozójuk ápolása miatt nem tudnak keresőtevékenységet folytatni. Szükségesnek tartjuk annak biztosítását, hogy az ápolt hozzátartozó gondozási, ápolási igénye meghatározó legyen az ellátás összegének a megállapításakor. A bevezetésre javasolt kiemelt ápolási díj a legsúlyosabb egészségi állapotú hozzátartozóikat gondozók számára nyújt segítséget. A módosítás célja az is, hogy külön vizsgálatok elvégzésére ápolási díj megállapítása érdekében ne kerüljön sor.

A javaslat alapján az ellátásra az lesz jogosult, aki olyan hozzátartozót ápol, akinek egészségi állapota jelentősen egészségkárosodott, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. Jogosult lehet a kiemelt ápolási díjra annak a folyamatos gondozást, ápolást igénylő súlyosan fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek a hozzátartozója is, akire tekintettel a háztartás magasabb összegű családi pótlékban részesült. A kiemelt ápolási díj összege az ápolási díj alapösszegének 180 százaléka, az emelt összegű ápolási díj pedig az alapösszeg 150 százaléka lesz a törvényjavaslat szerint, azaz emelt összegű ellátás esetén egyidejűleg az ellátási összeg emelését is jelenti, tekintettel arra, hogy jelenleg az emelt összegű ápolási díjnak megfelelő juttatás mértéke az alapösszeg 130 százaléka.

A családok támogatásáról szóló törvény módosítása a kiemelt ápolási díj bevezetésével összefüggésben módosítja a törvény együttfolyósítási szabályait. A jövőben a kiemelt ápolási díj és az emelt összegű ápolási díj a gyermekgondozási támogatás mellett folyósítható. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása a finanszírozási rendszerben történő befogadás feltételeit pontosítja, amely alapján nemcsak azt a szolgáltatást, intézményhálózatot, férőhelyszámot kell befogadni, amelyre nézve a fenntartó pályázati úton elnyert európai uniós vagy hazai fejlesztésű támogatásban részesül, hanem azt is, amelyre tekintettel a svájci alap, az EGT-alap, a norvég alap támogatásában vagy költségvetési támogatásban részesül.

Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és ezzel összefüggő törvénymódosításról szóló törvény módosítása és a hulladékról szóló törvény módosítása a hulladéklerakási járulék központosítását írja elő. A járulékbevételek a jövőben a központi költségvetés közvetlen bevételét képeznék. A hulladéklerakási járulék a jelenleg hatályos végrehajtási szabályok alapján több tárca feladatainak finanszírozását szolgálja, ami rontja a bevételek felhasználásának átláthatóságát. A nyomonkövethetőség érdekében szükséges tehát a bevétel központosítása. A központosítással megváltozik a felhasználás, átalakul a finanszírozás rendszere, a korábban a bevételből finanszírozott feladatok ellátására 2014-től a központi költségvetés biztosít forrást, így az ideiglenes ellátás, valamint a szükségellátás során felmerült költségeket a központi költségvetés finanszírozza.

A sportról szóló törvény módosítása az állami sportcélú támogatások kifizetését gyorsítja. A Magyar Olimpiai Bizottságnak a módosítás alapján már a tárgyévet megelőző év november 30-áig továbbítania kell az állami sportcélú támogatásokra vonatkozó szabályozási koncepcióját a sportpolitikáért felelős miniszter részére. Ennek következtében a miniszter az állami sportcélú támogatások felhasználásáról rendelkező tárgyévi költségvetési törvényhez illeszkedő miniszteri rendeletet már az adott költségvetési év elején, a költségvetési törvény hatálybalépését követően, azzal összhangban ki tudja adni. A rendelet kiadásához kapcsolódó általános törvényi felhatalmazást az államháztartásról szóló törvény 119. § (5) bekezdése állapítja meg.

A gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény és az egészségügyről szóló törvény módosítását a következő indokolja. Az államháztartásról szóló törvény 41. § (2) bekezdésében meghatározott fő szabály szerint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv saját intézményi költségvetéséből támogatás, adomány és más ellenérték nélküli kötelezettség nem vállalható, valamint kifizetés nem teljesíthető. Ennek az általános elvnek megfelelően szükséges annak a rendelkezésnek a hatályon kívül helyezése, amelynek értelmében gyógyszerészeti államigazgatási szerv intézményfenntartási feladatainak ellátására, az egészségügyi intézmények működtetésére is felhasználhatja a hozzá befolyó díjbevételeket.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az a nem magyar állampolgárságú kiskorú is járhasson óvodába, illetve iskolába, akinek a szülei nem végeznek keresőtevékenységet hazánkban. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján 3 hónapot meghaladó tartózkodásra az az EGT-állampolgár és családtagja jogosult, akinek tartózkodási célja keresőtevékenység folytatása és/vagy aki a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik. Következésképpen szükségtelen az eddigi szabályozás keresőtevékenységre történő utalásának megtartása.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításában az állami felsőoktatási intézmények fenntartójának valamennyi döntési joga egy helyen, a fenntartónál lesz, a felsőoktatási intézmények gazdálkodásában szerepet játszó államháztartásért felelős miniszter, valamint az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter esetenkénti egyetértési joga mellett. A képzési támogatások kiegészítésére szolgáló javaslat célja, hogy a még kifutó rendszerű képzések változatlan rendben történő finanszírozása mellett a felmenő rendszerű képzés megfelelő szabályozása megvalósulhasson.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény módosítása megteremti a koncesszióval kapcsolatos feladatok ellátását elősegítő nonprofit gazdasági társaság, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Részvénytársaság stabil működéséhez szükséges finanszírozási rendszert, rendelkezik a koncessziós bevétel rendszerszerű szabályozásáról, kezeléséről és elszámolásáról. A koncessziós díjak számlázását, a díjak beszedését, valamint a követeléskezelést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium látja el a részvénytársaság közreműködésével.

(9.50)

A részvénytársaság a miniszterrel szerződésben állapodik meg a törvényben meghatározott feladatok ellátásának finanszírozásáról, valamint a koncesszióval kapcsolatos tevékenységek megosztásáról.

A koncessziós szerződésből eredő egyéb bevételek - így különösen a késedelmi pótlék, kártérítés, kötbér - a miniszter által vezetett minisztérium egyéb bevételei, amelyeket a feladatellátáshoz kapcsolódó tevékenységek indokolt költségeire kell fordítani.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Összegzésként elmondható, hogy a benyújtott törvényjavaslat a 2014. évi központi költségvetési törvénnyel szoros egységet alkot, annak végrehajtását szolgálja. Kérem önöket, hogy a költségvetési törvénnyel együtt jelen törvényjavaslatot is támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Forrás: parlament.hu