DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Előttünk egy olyan törvényjavaslat fekszik, amelynek van egy elég határozott és egyértelmű címe. A kérdésem majd az lesz, illetve arra próbálok választ keresni a felszólalásomban, hogy vajon megfelel-e a címnek ez a törvényjavaslat tartalmilag vagy sem. Miről szól a cím? T/12912. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról. Elnézést, hogy ilyen határozottan hangsúlyoztam az "összefüggő" szót. Én a rövid beszédemben - amit persze nem ígérek túl rövidnek, csak abszolút mértékekhez képest tudom a rövidet jelezni - az összefüggést keresem. Keresem az alaptörvény ötödik módosítása és a jelen törvényjavaslat közötti összefüggést. Jelentem, hogy elég sok összefüggést találok, de van olyan része ennek a törvénycsomagnak, amelyben semmifajta összefüggés nincs. Erről szeretnék beszélni. Az összefüggő részekről majd Dúró Dóra képviselőtársnőm és Staudt Gábor képviselőtársam fog beszélni, illetve ő beszélni fog az össze nem függő részekről is.

Miről szól a dolog? Magyarország Alaptörvényének a meghozatalában ellenzéki oldalról a vitákban egyetlenegy párt vett részt következetesen, konzekvensen, az egyetlen nemzeti ellenzéki párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom. (Dr. Schiffer András: Jaj!) Lehet, hogy ez rosszulesik Schiffer képviselőtársamnak, de ők távol maradtak, sértődötten kivonultak, és ugyanezt tette az MSZP is. Úgy gondolom, hogy mi éppen ezért teljes súllyal és komolyan vehetőséggel tudjuk elmondani a kritikánkat az alaptörvénnyel kapcsolatban, annak a módosításaival kapcsolatban, illetve a végrehajtását szolgáló törvényjavaslatokkal kapcsolatban.

Mindjárt előre kell bocsátanom, hogy mivel nemzeti ellenzéki párt vagyunk, ezért számunkra nem az a szempont egy ilyen törvényjavaslat vitájában, hogy hogyan lehet még kellemetlenebb helyzetbe hozni Magyarországot a nemzetközi színtéren. Sajnos azt kell mondanom, hogy a Szocialista Párt részéről mindig visszatérő elemként hallom ki a gondolataikból, a szavaikból azt, hogy ugyan vannak sokszor adott esetben tárgyszerű kritikák is, de ezen túl egy görcsös erőfeszítést is érzek arra vonatkozóan, hogy bebizonyítsák, az összes nemzetközi szervezetnek igaza van Magyarországgal szemben. Én ezt nem találom egy jó iránynak. (Dr. Bárándy Gergely: Miből hallottad ezt ki?) A Velencei Bizottság egy kedvenc bizottsága Bárándy Gergely képviselőtársamnak. Lehet, hogy most nem ejtette ki a nevét, de benne volt a levegőben. (Derültség.) Lehet, hogy még ki is fogja mondani, addig provokálom.

Azt viszont el kell mondani, hogy Magyarországot rengeteg támadás érte amiatt, hogy egy generális, komoly jogalkotási reformot hajtott végre. Ez egy technikai kifejezés. Tartalmilag valóban a magyar jogrendnek egy döntő, jelentős hányada kicserélődött az elmúlt három és fél évben. Ezt lehet szeretni, lehet nem szeretni, egy tény, amikor a hazánk határait elhagyom, amelyek sajnálatos módon nem esnek egybe a nemzet határaival, és megyek Strasbourgba az Európa Tanács közgyűlésére, akkor viszont én ezt a tényt elfogadom, magyarul, nem fogom támadni Magyarországot amiatt és nem is támadtam az elmúlt három és fél évben, hogy milyen tartalmú jogszabályok születnek meg, hiszen az onnét kezdve Magyarország jogszabálya, és az a feladatuk a magyar képviselőknek, hogy külföldön ezt megvédjék. Kritizálni nyilván lehet, és volt olyan, hogy én is elmondtam, megtehetném, hogy kritizáljam akár a médiatörvényt, akár még sok más eleme volt az elmúlt három és fél év jogalkotásának, amikor a hatalommegosztás elvét, a Szent Korona eszméjének ezt a nagyon fontos értékrendjét tulajdonképpen nem tudta érvényesíteni a jogalkotási reform, a forradalmi jogalkotás. Ilyen értelemben sajtos tényleg szó szerint forradalmi, mert gyakorlatilag a francia forradalomnak azt a hagyományos irányát követi, amely a tradíciókkal szemben központosított irányba mutat.

Én nem mondom azt, mint Heller Ágnes, aki azt mondta, hogy gyakorlatilag bonapartizmus van Magyarországon, és kifejezetten diktátornak nevezi Orbán Viktort. Én nem használom ezeket a szavakat, én csak arról beszélek, hogy a Szent Korona-eszme, a magyar történeti alkotmányosság megkövetelné azt, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere - amelyeket egyébként, jelentem, a magyar alkotmányosság talált ki, tehát nem Mill vagy éppenséggel Montesquieu; ezek már réges-rég kitalált magyar megoldások voltak - érvényesüljön.

Nézzük meg az alaptörvény ötödik módosításának a megszületését és végrehajtását! A magyar alaptörvényt döntő erejű, megsemmisítő erejű támadások érték leginkább külföldről, de a hazai kiszolgálójuk, az MSZP járt ebben az élen, illetve Bajnaiék - nem tudom, itt vannak-e; hátranézek, és azt látom, hogy üresek a padsorok. Nem tudom, mit csinálnak az Együtt-PM kedves képviselői, én a legritkább esetben látom őket itt, és nem tudom, miért veszik fel a fizetésüket. Tehát egyszerűen nem is értem a történetet. (Dr. Józsa István: Nincs képviselőjük.) Nincs képviselőjük. (Dr. Józsa István: A DK-nak van.) A DK padsorai is üresek, ha már ötletet kapok. Nincsenek itt! Ezek a harcos alkotmányvédők meg köztársaságvédők nincsenek itt ezekben a vitákban...

Forrás: parlament.hu