DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Egy jó szándékú javaslat van előttünk, de álláspontom szerint a tartalom, tehát a megvalósítás nem megfelelő.

Tehát mi a célja ennek az előterjesztésnek? És hangsúlyozni szeretném mindjárt az elején, mielőtt bárki elkezd csúsztatgatni s a többi - ez elég gyakran elő szokott fordulni -, a parlamenti ellenőrzés hatékonnyá tételét a Jobbik frakció nagyon kőkeményen akarja. Olyannyira akarja, hogy jelzem, hogy 2010-ben már benyújtásra került egy büntető törvénykönyvi módosítási javaslatunk a népképviseleti szerv működésének akadályozása megjelöléssel.

(14.30)

Úgy gondolom, elolvasva most a normaszöveget, és meghallgatva Mile Lajos képviselőtársunk felszólalását, meghallgatva a többiek felszólalását is, akik szerintem semmit nem tettek hozzá, csak azt mondták, hogy nagyjából ez így jó - miért jó ez így? -, valaki válaszolja már meg nekem, hogy miért oldja meg ez az ügyet. Először is, a nemzetbiztonsági bizottság egyetlenegy bizottság a sok bizottság között, több mint tíz bizottsága van az Országgyűlésnek. Miért csak egy bizottságnak akarunk megoldást? 1. Ha a parlamenti ellenőrzést komolyan akarjuk venni, akkor az összes bizottságra szóló jó megoldás kell. 2. Nagyon remek az, hogy deklaráljuk, hogy közreműködésre kötelezheti a bizottság a különböző szerveket, személyeket, de ez most is így van, tessék elolvasni az országgyűlési törvényt, ott van benne, hogy mindenki köteles megjelenni az országgyűlés bizottsága előtt. Ez az alaptörvényben is benne van, legalábbis a korábbi alkotmányban benne volt, az alaptörvényben is benne kell hogy legyen, hogy köteles mindenki megjelenni az országgyűlési bizottság ülésén. Ezzel semmi újat nem mondott az első bekezdés.

Van egy új eleme ennek a törvényjavaslatnak, ami röviden úgy szól: "A közreműködésre kötelezett személyre az országgyűlési törvény által együttműködésre kötelezett személyre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni." Bontsuk ki ezt, hogy mit értünk ez alatt, mit jelent ez. Megnézzük, elolvassuk, és azt mondjuk: országgyűlési képviselő esetében milyen szankciót tud alkalmazni a Ház? Ezt már megtapasztaltuk, amikor elfoglaltuk a pulpitust a gyalázatos földtörvény megszavazásakor, akkor lehet a fizetést elvonni, egyhavi fizetést is el lehet vonni - el is vonták, kibírtuk, ki fogjuk bírni -, de ezt nem lehet alkalmazni egy külső személyre, mert ez egy akkora alkotmányellenesség, alaptörvény-ellenesség lesz, mint a ház.

Tehát Laborc úrra - vagy elvtársra - nem lehet alkalmazni majd ezt a rendelkezést, hiába akarnám én is, hogy jöjjön el Laborc, jöjjön el Szilvásy és Gyurcsány. De nem jöttek el a 2010-es vizsgálóbizottságunkba, írtak egy szemtelen levelet, hogy ők nem kívánnak eleget tenni ennek a kötelezettségüknek, figyelemmel arra, hogy nem tekintik legitimnek a bizottságot, mert mondjuk, elfogult az alelnökük, aki speciel én vagyok, mert foglalkoztam jogvédelemmel is. Tehát ezzel elintézték a dolgot. Erre reagálva én egy azonnali kérdést tettem fel még 2010 őszén - Rétvári Bence államtitkár úr válaszolt rá -, hogy tulajdonképpen mit kíván tenni a kormányzat annak érdekében, és egyáltalán az elszámoltatás érdekében, hogy az elmúlt 8 év bűnösei vagy legalábbis gyanúsítottjai, Gyurcsány és Szilvásy vagy legalábbis kapcsolatba hozott emberei jöjjenek el a vizsgálóbizottságokba.

Mert mi volt? Felállítottak minden parlamenti vizsgálóbizottságnak egy elmúlt 8 évet vizsgáló albizottságát, de ezek - Novák Előd képviselőtársam itt többször felhívta a frakciók figyelmét arra, hogy ezek teljesen elhaltak - gyakorlatilag semmi kézzelfogható dologra nem jutottak. Egyedül a mi vizsgálóbizottságunk jutott valamire, úgy gondolom, a 2006 őszi rendőrterrorral kapcsolatos bizottság, amelynek nyomán három feljelentés született, és ennek nyomán zajlik most a Gergényi és társai büntetőper. Nem vagyok teljesen elégedett, mert álláspontom szerint ami 2006 őszén történt, az alapvetően sokkal több annál, mintsem amit Gergényi és társai mint rendőrök mulasztottak, és igenis keményen megvizsgálható és megvizsgálandó a terrorcselekmény megvalósítása, elkövetése; tehát nem jó a vád, de legalább történt valami.

Visszakanyarodva, egyszerűen nem is értem, hogy most mit tárgyalunk ezen a javaslaton. Mit vár az egyébként általam nagyra becsült Mile Lajos képviselőtársam, hogy mi fog változni ezzel? Semmi! Ha Laborc úr elolvassa ezt, azt mondja, hogy megint nem fogok eljönni. Egyetlenegy megoldás lehet, a Btk.-módosítás, amit annak idején nem vettek tárgysorozatba. 47-en szavaztunk igennel, egy KDNP-s képviselőtársunk szavazott igennel - tudomásom szerint őt meg is bírságolták -, és két független képviselő szavazott még igennel. Akkor azzal nyugtatgattak engem, az alkotmányügyi bizottság ülésén Répássy államtitkár úr, hogy ez egy nagyon jó javaslat, ennek van értelme, de nyilván más elemét is szabályozni kell a bizottsági meghallgatásoknak.

Van egy alkotmánybírósági határozat 2000-ből, amely kötelezte az Országgyűlést arra, hogy rendezze az országgyűlési bizottságok rendjét, mert rendetlen jelenleg ez a rend, nincs rend. Bocsánatot kérek, egy helyi önkormányzat is meg tudja oldani, hogy olyan bizottságai működjenek, hogy azok komolyan vehetők legyenek. Elnézést kérek, egy vizsgálóbizottság jelenleg nem vehető komolyan, még a legkomolyabb szándék esetén sem, mert nyilván Mile Lajos képviselőtársunk szándéka is komoly, hogy tudjuk már meg, hogy Laborc miben sántikált Portikkal, a mi szándékunk is komoly, szerintem a kormánypártok szándéka is komoly, az MSZP szándékaiban már azért nem vagyok annyira meggyőződve, hogy mennyire komoly. Ez oké, ez rendben van, de nem jó az eszköz, büntetőjogi fenyegetettséget kell megalkotni.

Megdöbbenek, amikor elolvasom Rétvári Bence államtitkár úr 2010-es válaszát, amelyben azt mondja: "Nagyon szeretném megérni azt a napot, amikor erre büntető törvénykönyvi tényállásokat nem kell hogy fabrikáljunk, a politikai kultúránk eljut odáig, hogy ha valakit egy vizsgálóbizottság elé idéznek, lehet az politikus, volt politikus vagy gazdasági társaság vezetője, akkor azok megjelennek önmaguktól is, és nem kell büntetőjogilag fenyegetnünk őket, akár rendelkezzenek mentelmi joggal, akár nem." Bocsánat, megváltozott a helyzet? Lett egy olyan politikai kultúránk? Azt hiszem, a választ mindenki tudja, hogy nagyon nem, ha finoman mondom.

Idézném Répássy Róbert államtitkár urat, hogy a 2010. október 11-i alkotmányügyi bizottság ülésén mit mondott a javaslatommal kapcsolatban, amely - csak röviden összefoglalom - kétéves börtönbüntetést rendel el azok számára, akik nem jelennek meg a vizsgálóbizottság ülésén. Ez a népképviseleti szerv által folytatott vizsgálat akadályozása című Btk. törvényi tényállás, ez az új büntető törvénykönyvbe is beilleszthető. Én vettem a fáradságot, és miután hallottam ezt az esetet, hogy Laborc úr - vagy elvtárs - nem kíván megjelenni az ülésen, leporoltam ezt a javaslatot, újrakevertem és benyújtottam. Tehát be van nyújtva, ezen a héten benyújtottam a Ház elé, és kértem ennek a sürgős tárgyalását, mert úgy gondolom, hogy 277/A. szakaszként beillesztendő, beilleszthető, és be kell illeszteni a Btk.-ba ezt a törvényi tényállást, amely azt mondja, hogy aki azáltal, hogy népképviseleti szerv által folytatott vizsgálati meghallgatásra értesítés ellenére, önhibájából nem jelenik meg - Laborc ilyet tett -, vagy népképviseleti szerv által folytatott vizsgálati meghallgatáson a vizsgálat tárgyát képező ügy lényeges körülményeire valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, és a vizsgálatot ezáltal akadályozza vagy meghiúsítani, befolyásolni törekszik, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Van egy minősített eset, ez jelen esetben Laborcra nem vonatkozik, hiszen ő már nem hivatalos személy, viszont Gyurcsányra vonatkozna, ha őt meghívnánk erre az ülésre. És szerintem érdemes lenne meghívni, szerintem az, hogy az a miniszterelnök, akinek az ideje alatt történt ez az eseménysor, gyanús összejátszásra utaló körülmények úgymond az alvilág és a politika között, azért erről kérdezzük már meg Gyurcsány Ferencet is! A minősített eset pedig azt mondja, hogy három évig terjedő szabadságvesztés, ha ezt a cselekményt hivatalos személyként követi el valaki. Az eredménytelen felbujtás is egy önálló tétel lenne egy évig terjedő szabadságvesztés-büntetéssel. Ennek indokát adtam, amiket már elmondtam.

Tehát ennek lenne értelme, szerintem ez elrettentő erejű lenne, ez finoman szólva ösztönző erejű lenne. Ha másra nem lenne jó, akkor, mondjuk, az egyébként igen sok szempontból nemzetellenes tevékenységgel összefüggésbe hozható Gyurcsány Ferenc, ha másért nem, legalább ezért elítélhető lehet, ha nem jelenik meg egy vizsgálóbizottsági meghívóra.

Én most konzultáltam itt Mile Lajos képviselőtársammal, és felajánlottam neki a segítséget, és kérem ezúttal elnök urat, biztosítson lehetőséget arra, hogy a mai ülésnap végéig tudjunk módosító javaslatot benyújtani ehhez a javaslathoz. Mi be kívánjuk nyújtani ezt a büntető törvénykönyvi módosítást ehhez a törvényjavaslathoz, mert ennek a törvénymódosításnak az a célja, hogy a parlamenti ellenőrzés hatékonyabbá tételéhez szükséges módosításokat rendezze.

(14.40)

Na most, egy bizottság... - miért csak a nemzetbiztonsági törvényhez nyúlunk hozzá? Elnézést kérek, most nem akarok csúnya szót használni, ezt én óvodás dolognak érzem. Miért, a többi bizottságban nem lehet megjelenni következmények nélkül? Az jó? Tehát én nagyon kérem, hogy legyenek nyitottak erre, kérem elnök urat, hogy ezt engedélyezze.

És akkor most idézném Répássy Róbert igazságügyi minisztériumi államtitkár urat, hogy mit mondott ezzel a módosítással kapcsolatban. Szó szerint idézem: "Ez a Btk.-módosítás nyilván erősen javítaná a vizsgálati tevékenység hatékonyságát, csak ez a szabályozandó kérdések közül egy, és még lehet hogy kilencvenkilenc másik kérdés nincs szabályozva." És egy biztató zárást kaptam még Répássy államtitkár úrtól 2010 őszén, ezt is szó szerint idézném: "Én idő előttinek tartom a javaslatot. Amennyiben megszületik az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységéről szóló törvény - van ilyen, született ilyen? nem született, pedig ígéret hangzott el rá -, akkor egy logikus megoldás lehet, amit Gaudi képviselő úr javasol, hogy ez valamilyen büntetőjogi szankció legyen. De valójában a fokozatosságot, arányosságot illene figyelembe venni." Szerintem figyelembe veszi a javaslatom ezt.

Tehát az a nagy kérdés, hogy miért nem oldották ezt meg. Ugye, volt egy Országgyűlésről szóló törvény, 2012-ben hatályba lépett, volt egy büntető törvénykönyvi módosítás, akkor is benyújtottuk, akkor is elutasították. Mondják már meg, önök komolyan akarnak vizsgálatokat végezni a vizsgálóbizottságban, vagy nem?! Mert látszólag az a bivalylendület, az a hatalmas erő, az az óriási kétharmados gőzhenger most így megbicsaklik, és tehetetlen kis egerecskék születnek a hegyek vajúdása során. Elnézést kérek, ez kevés, tehát ez nem meggyőző, a társadalmat nem fogja tudni meggyőzni, hogy maguk komoly vizsgálatokat akarnak. Valamiért nem akarják, hogy miért, ezt rábízom mindenkinek a fantáziájára.

Egy biztos, mi ebben a formában csak azért tudjuk támogatni a javaslatot, mert azt mondjuk, ha egy meghívott ember is emiatt eljön, az egy jó dolog, tehát remek, de ez nagyon gyenge, így ez a javaslat nagyon kevés. Tehát mi szeretnénk, ha végső formájában, tehát ezzel a módosító javaslattal együtt, tehát a büntető törvénykönyvi szankcióval együtt kerülne elfogadásra ezzel a javaslat, akkor már teljes szívvel, teljes lelkesedéssel tudnánk támogatni, sőt azt is, hogy végre az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységéről is szülessen meg egy törvény, ahogy Répássy államtitkár úr ígérte.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

Forrás: parlament.hu