DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Közben dolgoznunk kell, itt még most is csináljuk a kapcsolódó módosító javaslatokat, tehát azért nem tudtam itt azonnal abban a másodpercben felállni, amikor az elnök úr szólított, mert egy olyan mennyiségű, valóban, ahogy elmondta képviselőtársam, Staudt Gábor, olyan mennyiségű módosító javaslatot nyújtott be az alkotmányügyi bizottság ehhez a törvényjavaslathoz, amelynek a címe, azért még egyszer rögzítsük le, tehát aki még egyáltalán figyeli ezt a vitát: "egyes törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról" szóló törvényjavaslat. Most tegye a szívére a kezét, azért, ránézek itt a valószínűleg a kodifikációban közreműködő munkatársakra is a minisztérium részéről, tegye a szívére a kezét az, aki ezt csinálta: ezeknek a javaslatoknak a jelentős része nem függ össze a polgári törvénykönyv módosításával! Így van, államtitkár úr? (Dr. Répássy Róbert rázza a fejét.) Nincs így - rázza a fejét. Pedig nincs így, szóval így van, amit mondok. Magyarul, igenis, nem függ össze. Mert mondja már meg nekem, hogy a NATO javára a Honvédelmi Minisztérium számára megnyitott szabad vásár lehetősége miért függ össze a polgári törvénykönyvvel?! Mondja már meg nekem! Tehát miért kell oda eljutnunk, hogy kivonult, nem tudom, 1991 júliusában ünnepeljük, hogy a Vörös Hadsereg kivonult Magyarországról, miért kell nekünk törvényi feltételeket teremteni ahhoz, hogy az új katonai szövetség, a NATO Magyarországon ingatlanokat vásárolhasson? Miért vásárol? Használja legfeljebb! Használja bizonyos időkeretek között, erről talán majd Jámbor képviselőtársam bővebben beszél, nem akarom elvenni a kenyerét. Egy biztos: ez így nagyon nem jó! Tehát nem erről szól a magyar függetlenség iránti vágy, nem erről szól a magyar nemzeti önrendelkezés.

Mondom az ajánlási pontot mindjárt, tehát az 5. számú ajánlási pontot ismertetem. Ez nagyon nem tetszik, nagyon nem tetszik, tehát ez egyszerűen kísértetiesen hasonlít ahhoz a rendszerhez, ami ellenében létrejött tulajdonképpen az akkori demokratikus ellenzék; akkor még úgy lehetett nevezni, ma már nem. Az már nem igaz, hogy a Gyurcsány meg az MSZP a demokratikus ellenzék, de akkor valóban volt egy demokratikus ellenzék, a megszálló szovjet csapatok távozását követelte Orbán Viktor 1989. június 16-án, én is ott voltam a Hősök terén, és nagyon tetszett. De azért hadd ne tapsoljunk már annak, hogy most, 24 év után hirtelenjében egy új katonai szövetség számára megnyitjuk a magyar ingatlanokat! Hozzáteszem: milyen célt szolgál ma a NATO? Ezen is gondolkodjunk már el, nem akarom ezt hosszan elemezni, de mire van? Vagy ki ellen? Most ki ellen kell védekeznünk? Nem igazán értem.

Viszont amivel nagyon foglalkoznunk kell, az az ügyvédi törvénynek egy nagyon átfogó módosítása. Tehát itt megint csak engedtessék már meg, felemelve a szavam az ellen, hogy az ügyvédi titoktartással kapcsolatos szabályok változtatása az ügyvédi törvény egy átfogó, jelentősen átfogó módosításával, mondom az ajánlási pontot, a 19. ajánlási pont alatt az ügyvédi törvény körülbelül minimum 25 ponton módosul, és hétfőn kapjuk meg az alkotmányügyi bizottsági ülés előtt percekkel ezt az úgymond alkotmányügyi bizottsági javaslatot. Tehát egyszerűen lehet, hogy így van, hogy a kamara megkeresésre került, én tényleg egy hiszékeny ember vagyok, a nevemmel ellentétben, tehát szeretném elhinni, amit az államtitkár úr mond, csak könyörgök, bizonyítsa! Azt mondta a bizottsági ülésen, hogy a kamara írásban állásfoglalást adott az ügyről. Hol van a Magyar Ügyvédi Kamara állásfoglalása? Miért nem kaptuk meg? Gondoskodjon róla, államtitkár úr, legalább most nyomják a kezünkbe, hadd lássuk már meg, mit mondott erről a kamara! Mit mondott arról a kamara például, ahogy elhangzott Staudt Gábor képviselőtársam részéről, hogy fegyelmi eljárás esetén nem kell megtartania az ügyvédi titkot az ügyvédnek. Tehát olyan mértékben töri át az ügyvédi titok intézményrendszerét, ami egyszerűen megengedhetetlen, és már hallom nyilván azokat a szavakat, hogy nem vagyunk rendpártiak, nem akarunk rendet az ügyvédi karban? Dehogynem! Hogyne akarnánk rendet! Folynak, kőkeményen folynak fegyelmi eljárások, elég szelektív és elég érdekes módon. Ellenem már öt fegyelmi eljárás folyt, jelentős részét megszüntették, a kisebb része szankciókkal ért véget. Ugye, úgymond politikai jellegűnek mondott tevékenységekkel függött ez össze, például amikor egy beszéd során úgy köszöntöttem a jelenlévőket, hogy "Adjon az Isten szebb jövőt!", tehát ezért ellenem fegyelmi eljárás indult. Bocsánat...

Tehát elég érdekes fegyelmi eljárások vannak a Magyar Ügyvédi Kamara rendszerében, de az, hogy mondjuk, egy nagyon nagy súlyú ügyben, tehát most ne csak azt nézzük, hogy egy ilyen politikai ügyet nézünk, hanem egy nagyon nagy súlyú gazdasági per kapcsán megpanaszolja az ügyfél a saját ügyvédjét, a saját képviselőjét, és mondjuk, egy tízmilliárdos gépbeszerzésről vagy beruházási ügyletről van szó, vagy akár mondhatnám a sukorói ügyet, ami most Washingtonban folyik a washingtoni bíróság előtt. Mindannyian nagyon nagy izgalommal figyeljük, hogy 100 milliárdot vajon rá tudnak-e verni Magyarországra Blumék vagy sem az elmaradt sukorói beruházás miatt. Nagyon reméljük, hogy összeszedi magát a magyar állam, és képviselői útján mindent megtesz, hogy ezt a nyilvánvalóan megalapozatlan követelést elutasítani kérje; ha jól láttam, nemzetközi, nagy nevű ügyvédi irodákat is bevon. De mondjuk, fegyelmi eljárás lesz ebből, akkor köteles lesz minden részletet megosztani a fegyelmi eljárás során a magyar államot képviselő ügyvéd, aki ellen úgymond fegyelmi eljárás indult? Ezáltal megismerhetővé tenni titkokat ügyvéd kartársak számára, akiket nyilván az ügyvédi titoktartás köt fő szabály szerint, a fegyelmi tanács tagjait fő szabály szerint? Ennyiben talán nem is gondolom végig, nem mondom végig, mert nem akarok úgymond általában rosszakat mondani senkiről, senkikről. De miért nyitunk meg egy olyan lehetőséget, ami hibalehetőséget vagy visszaélési lehetőséget teremt? Tehát ezt nem tudom elfogadni!

Vannak ennek a módosításnak egyébként elfogadható elemei, amelyek tényleg összefüggenek például, tehát a 11. ajánlási pontban az, hogy felülvizsgálat lehetőségét biztosítjuk a sérelemdíj jogalapjával kapcsolatos jogorvoslatok vagy ügyek tekintetében, az egy jó dolog, mert a sérelmi intézményt az új Ptk. állítja föl, nyilván nem volt korábban sérelemdíj, tehát ahol nem említették, ügyvédi törvényben, polgári perrendtartásban, vezessék át, nagyon helyes.

Azért még azt is meg kell mondanom, visszakanyarodva az ügyvédi törvény módosítására, hogy egy dogmatikailag rendkívül helytelen fordulatot is tartalmaz a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos rész, hogy mikor függeszthető fel az ügyvéd tevékenysége. Kérem az államtitkár urat, könyörögve kérem, hogy legalább most nézzen föl, figyeljen. (Dr. Répássy Róbert: Éppen e-mailt küldök, és hallom!) Tudom, hogy tud figyelni, tudom... Éppen e-mailt küld nekem - hát, fantasztikus! Mindjárt meg is fogom nézni, államtitkár úr, köszönöm szépen. De tényleg, egyébként nem rossz ötlet felállni és elmondani, lehet, hogy ez így egyszerűbb egy kicsit, de el fogom olvasni, biztos. Csak hadd jelezzem azt, hogy dogmatikailag van egy nagyon komoly hiba az ügyvédi törvény 54. § (2) bekezdés a) helyébe lépő rendelkezésben. Ez mit tartalmaz? Azt mondja, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggesztheti, "ha az ügyvéd szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítvány alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll". Ezt már megvitattuk a bizottsági ülésen, ez 2010 óta hatályos szövege az ügyvédi törvénynek, de attól még rossz, és ha már hozzányúlkálunk, akkor tegyük már helyre azt a dogmatikai hibát, hogy a gondolatjeles részben az "ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítvány alapján" fordulatnál súlyosan dogmatikailag hibás a "magánvádas" szó szerepeltetése, ugyanis a magánvádas megjelölés egy eljárásjogi fogalom. A másik fordulat, a pótmagánvádló vádindítvány helyesen egy anyagi jogi fogalom, amit a büntető törvénykönyv szabályoz. Tehát magyarul: azt kérem az államtitkár úrtól, legyen nyitott arra, hogy a vita végéig, remélem, benyújtani sikerülő kapcsolódó módosítási javaslatot támogassa, és támogassa azt, hogy a "magánvádas" szó helyett "magánindítvány" szerepeljen, és tegyük már helyre ezeket a dogmatikai helytelenségeket.

Az az igazság, hogy tényleg most kellene kérnem a meghosszabbítást a benyújtásra, csak ugye az ülésnap vége kicsit közeleg már.

(15.20)

Tehát nyilván számítok arra, hogy képviselőtársaim közül be fognak kapcsolódni sokan a vitába, többek között kormánypárti képviselőtársaim is, akikre nézek, és lám-lám, elmélyülten valószínűleg éppen a polgári törvénykönyvet tanulmányozzák a laptopjukon, és hozzá kívánnak szólni valószínűleg, hogy épüljünk sokan, mindannyian, mozduljon előre a jogalkotás a polgári törvénykönyvvel kapcsolatos módosítások tekintetében.

Hozzáteszem egyébként: a letéttel, az ügyvédi letéttel kapcsolatos szabályozás szándékával egyet lehet érteni. Igen, nagyon sok rendszerhiba van, nagyon sok visszaélés van sajnos a letét intézményével, az ügyvédi letéttel kapcsolatban, ezt nem vitatom; én azért irreálisan túlbürokratizáltnak érzem ezt a szabályozást. Elnézést kérek, nagy tisztelettel, akik kodifikációs munkával előkészítették ezt a javaslatot, nagy valószínűséggel életükben nem folytattak ügyvédi tevékenységet. Tehát egyszerűen nem tartható, nem kivitelezhető gyakorlatilag az, hogy egy ügyvédi letéti számlán szereplő összegnek bármely mozgásáról azonnal a központi ügyvédi nyilvántartást perceken belül értesíteni. Egyszerűen akkor mit csinál a szerencsétlen ügyvéd egész életben? Azzal fog foglalkozni, hogy ezeket a bejelentéseket csinálja, és akkor majd esetleg azon veszi észre magát, hogy halasztja a határidőket, mulasztja a határidőket, megy az ügyvédi felelősségbiztosítóhoz, mert nem tudja ellátni tisztességgel a munkáját.

Még egyszer mondom, nem a zavarosban halászók, nem az ügyvédi letéttel visszaélő ügyvédkollégákat, akiket talán nem is neveznék kollégáknak, mentegetem, csak azt mondom, hogy nem jó, ha ilyen irreálisan túlfeszített, bürokratizált szabályokat alkotunk, amelyeknek egyébként, hozzáteszem, nagyon-nagyon nehéz a betartatása amúgy is. Nem tudom, majd mi fog történni. Be fognak kopogni a kamara revizorai az ügyvédkollégákhoz, és elkezdik nézegetni az aktáinkat, vagy nem tudom, hogy fogják ellenőrizni? Tehát jó lenne egy kicsit az élet felé mozdulni ezekkel a szabályozásokkal. Még egyszer mondom, értem és érzem a szükségét annak, hogy kell egy új szemlélet, egy új megoldás.

Nagyon üdvözölhető, kifejezetten üdvözölhető és támogatandó, és már a Jobbik által is sokszor szorgalmazott volt szintén a 16. ajánlási pontban az ügyvédi törvény módosítása körében szereplő azon rendelkezés, hogy ez a bizonyos speciális jel, ez az ellenjegyzés, tehát föld, termőföld adásvételére vonatkozó szerződés esetén egy speciális azonosító jel, vízjel, nem tudjuk, minek nevezzük, kerüljön a szerződésekre. Ez nagyon jó dolog, ezt tényleg üdvözöljük. Hozzáteszem, amikor a termőföld jogellenes megszerzése törvényi tényállásról szólt a vita a büntető törvénykönyv vitája kapcsán, akkor mi sokkal keményebb büntetéseket szerettünk volna. Ezt megint elmondom, hogy nagyon kár, hogy nem hallgattak ránk, és nem nyomták meg jobban a ceruzát, és nem mondtuk azt, hogy legalább akár egy 15 éves börtönbüntetés legyen az alapesetre alkalmazható. Nyilván tudom, igen, belső arányosság, és a többi. Mi úgy, ahogy van, az egész Btk.-nál följebb szerettük volna vinni, legalább minden büntetési tételt a felével följebb, egészen pontosan 100 százalékkal többre, magyarul, még egyszer annyira emeltük volna a büntetési tételek mértékét. Így azért vannak rossz érzései az embernek, amellett, hogy vannak jó elemei ennek a javaslatnak.

A közvetítési törvényt érintő 20. ajánlási pontban szereplő módosítással tulajdonképpen egyet lehet érteni, csak megint el kell mondani: lehet szabályozni bárhogy a közvetítésről szóló törvényt, egyelőre annyit tudtak elérni - például én beléptem a közvetítők rendszerébe, pár év múlva kiszorultam onnét, mert valamilyen képzésen kellett volna részt venni. Nem tudom, bocsánat, mit kellene még képeznem magamat. Jogi egyetemet végeztem, szakvizsgával rendelkezem, európai jogi szakjogász vagyok - nem tudom, mit kellene még képeznem magamon, hogy jó mediátor legyek? Biztos kellene még sok mindent; egy biztos, azt értük el, hogy gyakorlatilag a közvetítési rendszer megroggyant, nem működik. Tessék már élettel kitölteni, kedves minisztérium, könyörögve kérem önöket, működjenek együtt az Országos Bírósági Hivatallal, és promótálják mindenütt, ahol csak létezik, ezt a közvetítési formát, hogy ne zúduljanak emelkedő számban, aki itt volt az OBH éves jelentésének vitájában vagy olvasta, az tudja, hogy emelkednek, folyamatosan emelkednek a peres ügyek számai. Tehát lehet módosítgatni a közvetítési törvényt, de hozzáteszem, minek, ha nem töltjük meg élettel.

Itt cégtörvény-módosításról is szó van. Igen, vannak kényszertörléssel kapcsolatos, egyébként jó módosítások. Tényleg látható, hogy beépül a rendszerbe... Egy perc hosszabbítást kérnék, elnök úr, ha lehetséges.

Forrás: parlament.hu