DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Azért kértem szót egyrészt, hogy Gaudi képviselő úr még be tudja nyújtani a módosító indítványait (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Már megvan!), másrészt pedig azért, hogy valóban tájékoztathassam önöket néhány módosító javaslat indokairól, konkrétan az ajánlás 5., 8., 19. és 20. pontjával kapcsolatban szeretném az álláspontunkat kifejteni.

Az ajánlás 5. pontja az a bizonyos osztott használat állami földtulajdon esetén. Én a következőkről tudom önöket tájékoztatni. Magyarországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében való tagságából eredő szövetségesi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben felmerül nemzetközi szervezet vagy nemzetközi katonai parancsnokság javára szolgalom, vezetékjog, használati jog, valamint osztott tulajdon lehetősége. Még egyszer: szolgalom, vezetékjog, használati jog vagy osztott tulajdon. Fontos ugyanakkor, hogy a módosító javaslat nem terjed túl az állami vagyonban lévő ingatlanok használatához kapcsolódó jogokon, és nem irányozza elő állami földtulajdon idegen kézbe kerülését, annak lehetőségére nem terjed ki. Az osztott földtulajdon a felépítmény és a föld tulajdonjogának elválását jelenti csupán, földhasználati jog alapításával, a földtulajdon átadását nem foglalja magában. A módosítás tehát arra irányul, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon tekintetében a kormány megfelelő jogi korlátok és a NATO-kötelezettségek keretei között teljesíthesse azon nemzetközi kötelezettségeit, amelyek nemzetközi szervezetek és programok befogadásából és ebből következően a részükre megfelelő elhelyezés biztosításából erednek.

A következő pont, amiről szeretnék szólni, ha jól emlékszem, az ajánlás 8. pontja, amely a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatban merült fel. A nagyszámú devizahitel-szerződéssel összefüggő per nem arányosan oszlik el a bíróságok között, a polgári perrendtartás 23. § (1) bekezdés k) pontja alapján az ezzel kapcsolatos keresetlevelek legnagyobb mennyiségben a Fővárosi Törvényszékhez, azon belül a Gazdasági Kollégiumhoz érkeznek, ami az érintett eljárások elhúzódásához vezet. Ha a fogyasztói szerződések tisztességtelen kikötésére alapított perekben fő szabály szerint a felperes fogyasztó lakóhelye alapozná meg a bíróság illetékességét, akkor az ügyek egy részét az ország más törvényszékei bírálnák el, arányosabbá téve az ügyérkezést, kiküszöbölve a perek elhúzódását. A rendelkezés egyben a fogyasztók érdekeit is szolgálja, mert a fogyasztó lakóhelyéhez közeli bíróság bírálná el a keresettel érvényesített igényt, ami megkönnyítené a fogyasztó eljárásban való részvételét, jogérvényesítését. Ezért támogatjuk ezt a módosító javaslatot.

A következő módosító indítvány egy hosszú módosító indítvány, a 19. pontban foglalt módosító indítvány, amely az ügyvédi törvény jó néhány módosítására terjed ki. Először is szeretném jelezni a képviselő uraknak, hogy valóban átküldtem önöknek a parlamenti elektronikus postacímükre (Dr. Staudt Gábor: Köszönjük, megkaptuk.) a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének levelét. Hozzáteszem, hogy ez egy pótlólagos szolgáltatás a részemről, mert ezt megküldtük már az alkotmányügyi bizottságnak; azt pontosan én nem tudom, hogy az alkotmányügyi bizottság tagjai miért nem kapták meg az alkotmányügyi bizottságtól. Egyrészt szeretném elkerülni, hogy az ügyvédi kamara közgyűlésévé alakuljunk, és megbeszéljük, hogy mi a jó az ügyvédeknek és mi nem, én arról tájékoztatom most önöket, hogy az ügyvédi kamara kezdeményezte a módosítások egy részét, egy más részét egyébként mi magunk kezdeményeztük. Gondoljanak csak azokra a szabályokra, amelyek például a zsebszerződésekkel kapcsolatos okirat-biztonsági kérdéseket illetik.

Konkrétan a letétkezelés szabályaival kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy a módosító javaslat ellenőrizhetőbbé és átláthatóbbá teszi az ügyvédi pénzletét kezelésének szabályait. A hatályos szabályozáshoz képest további garanciális elemeket épít az ügyvédi törvénybe, a letétek biztonsága és az ügyvédi letétkezelés számonkérhetősége érdekében. A módosító javaslat értelmében a területi ügyvédi kamara 2015. január 1-jétől letéti nyilvántartást vezet, amelyben valamennyi ügyvéd köteles lesz az általa kezelt letéteket rögzíteni. Az ügyvéd a letéti szerződést a Magyar Ügyvédi Kamara által kiadott szabályzatban előírt minimális tartalmi elemekkel és az ott előírt formában köteles megkötni, majd a törvényben előírt adatokat - letét típusa, összege, letéteményes ügyvéd neve, nyilvántartási száma, a szerződés megkötésének dátuma - a letéti nyilvántartásban rögzíteni, és ezt követően a rögzítést igazoló iratot a letevőnek átadni. A letevő ezen igazolás birtokában a területi kamarától felvilágosítást kérhet letétjének nyilvántartás szerinti adatairól. A nyilvántartás azt is lehetővé teszi, hogy a területi kamara erre irányuló vizsgálata során könnyebben kiszűrje, ha az ügyvéd az ügyvédi letétkezeléssel kapcsolatos szabályokat megszegte. Az ellenőrzés eredményeképpen szabálytalanságok esetén az ügyvéddel szemben fegyelmi eljárás indítható, így bűncselekmény elkövetésére utaló adat esetén a területi kamara elnöke köteles feljelentést tenni.

A következő kérdés, amely összefügg némileg a fegyelmi eljárással, az a bizonyos ügyvédi titoktartás kérdése a fegyelmi eljárások során. A módosító javaslat kimondja, hogy az ügyvéddel szemben indult fegyelmi és ellenőrzési eljárásokban a kamarai szervekkel és bírósággal szemben az ügyvédet nem köti titoktartási kötelezettség. Ennek indoka, hogy ennek hiányában az eljárással érintett ügyvéd titoktartási kötelezettségére hivatkozással kibújhatna a felelősség alól, másrészről pedig a tilalom olyan információ átadásában is megakadályozhatná az ügyvédet, amely a fegyelmi vétség alóli felmentéséhez szükséges. A rendelkezés összességében segíti a fegyelmi tényállások teljes körű felderítését, az eljárások eredményes lefolytatását. Fontos rámutatni ugyanakkor, hogy ez a rendelkezés nem jár azzal a következménnyel, hogy a fegyelmi eljárásban részt vevő ügyvédi kamarai személyeknek az eljárás során tudomásukra jutott hivatásbeli titkot ne kellene megőrizniük, hiszen az ügyvédekről szóló 1988. évi XI. törvény 8. § (4) bekezdése értelmében a titoktartási kötelezettség az ügyvédi szervekre is kiterjed.

Itt szeretném azt leszögezni, hogy természetesen megvizsgáljuk azokat a felvetéseket, amelyeket önök az ügyvédi titoktartással kapcsolatban felvetettek, de maga az ügyvédi kamara nem tartja aggályosnak ezeket a pontokat. Ahogyan elmondtam, az ügyvédi kamara elnökének levele erre nem tér ki, hogy ezt kifogásolná, sőt valójában a fegyelmi ügyekben való új szabályokat az ügyvédi kamara kezdeményezte.

További kérdés volt az ügyvédi törvény módosításában az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének kérdése. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 2006-os módosítása a büntetőeljárást háromfokúvá tette, azonban az ügyvédi törvény a fegyelmi eljárással érintett ügyvéd ügyvédi tevékenységének felfüggesztése körében nem követte a hivatkozott jogszabályváltozást, és ezt pótolja a módosító javaslat.

(15.40)

A módosító javaslat emellett átláthatóbbá teszi a felfüggesztés eseteit. De, ahogyan azt az alkotmányügyi bizottság ülésén is elmondtam, önmagában a felfüggesztés esetei nem változnak, nem módosulnak, tehát tartalmi értelemben nincs módosulás.

Még egy ponttal vagyok adós, amiről szerettem volna beszélni. Ez az ajánlás 20. pontja, amely a közvetítői tevékenységre vonatkozó módosítás. Gaudi képviselő úr magáról az alapjavaslatról beszélt. Én abba most nem mennék bele, mert ez a részletes vita. Tehát a módosító javaslat pontosító jellegű, egyrészt arról rendelkezik, hogy a közvetítő csak az együttműködést igazolja, annak hiánya az igazolás elmaradásából következik, másrészt a közvetítői eljárás igénybevételére kötelezés foglalja magában a közvetítői eljárás megindítását, az abban való részvételt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennyiben kívántam az önök által felvetett kérdésekre magyarázatot adni. Biztosíthatom önöket arról, hogy mind a törvényjavaslat benyújtáskori szövegét, mind pedig a módosító indítványokat, különösen az alkotmányügyi bizottság módosító indítványait valóban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kodifikációs és szakmai támogatásával nyújtottuk be, az alapjavaslat a minisztérium javaslata, tehát nem értem azokat a felvetéseket, amelyek a szakmaiságot számon kérik ezeken a javaslatokon. Kétségtelenül igaz, hogy ilyen nagy terjedelmű módosító indítványok benyújtása a bizottságok által, vagy egyáltalán a részletes vita során vagy azt megelőzően nem szerencsés, de maga a törvényjavaslat is nagy terjedelmű. Én már felhívtam a figyelmet arra, hogy közel 180 törvényt módosít a benyújtott törvényjavaslat. Ezért kérem a megértésüket és a támogatásukat a módosító javaslatokhoz is.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

Forrás: parlament.hu