GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke az előbb olyan gondolatokat fogalmazott meg, amelyek az én értékítéletem szerint is nagyon fontosak. Tehát nem vitatkozni, hanem részben megerősíteni szeretném őt.

Mindezek mellett viszont egy kérdés felvetődött bennem az általa elmondottak tekintetében, ami gyakorlatilag a különféle források átcsoportosítása, átrendezése tekintetében fogalmazódott meg. Én igazából ehhez illesztetten nem költőinek tekintett kérdést szeretnék feltenni, nyilván nem feltétlenül alelnök úrnak, de a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is itt van körünkben, tehát erre a kérdésre ilyen értelemben lehet választ adni.

Ha már szubszidiaritás, ha már minél inkább ott szülessenek döntések és ott legyenek források, ahol az emberek képesek a döntések meghozatalára az ismeretükből fakadóan, akkor szeretnék kérdezni. Szeretném azt kérdezni, hogyan és miként van az, hogy például a végkifejlet kapcsán egy területfejlesztés vonatkozásában - nyilván a társadalmi kérdések rendezése, jobbá alakulása az egyik alapvető feladat, foglalkoztatás, egyebek tekintetében - a rendelkezésre álló források kapcsán a Munkaerő-piaci Alap - most már Nemzeti Foglalkoztatási Alap - adott pénzeszközei, amelyek bizonyos feladatokra kerülnek elkülönítésre - példaként a Belügyminisztérium irányába a közfoglalkoztatás tekintetében -, majd nem használják fel ezeket a forrásokat, maradványok születnek, és ezek nem az eredeti helyükre, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba kerülnek vissza, azért, hogy a foglalkoztatási célú feszültségek kezelését tegyék meg, hanem egy nemzetgazdasági minisztériumi állásfoglalás alapján a központi költségvetésbe.

Helyénvaló ez? Én úgy gondolom, abszolút nem helyénvaló, sőt törvénytelen (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hiszen a foglalkoztatási törvény ezt meghatározza. Alelnök úr, államtitkár úr, jó lenne, ha ezekben a kérdésekben tisztán látnánk.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Forrás: parlament.hu