BERÉNYI LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Nagy tisztelettel köszöntöm az országos nemzetiségi önkormányzatok képviselőit, vezetőit, örülök, hogy itt vannak a Parlament falai között, és ezt a nemes napirendet tárgyalhatjuk.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom elején kérem, engedjék meg, képviselőtársaim, hogy megköszönjem az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy ilyen nagy terjedelmű és színvonalas beszámolót készítettek a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetéről, amely anyag a 2011. február és 2013. február közötti kétéves időszakot fogja át. Az ilyen nagyobb lélegzetvételű, jól strukturált anyagok nagyban megkönnyítik a mindennapos képviselői munkánkat, és iránytűként is szolgálhatnak a jövőben számunkra.

Roma nemzetiséghez tartózó magyar állampolgárként akár személyes tapasztalataimat is elmondhatnám, beszélhetnék róluk, hogy milyen a XXI. század Magyarországán cigányként élni, ugyanakkor nemzetiségi országgyűlési képviselőként felelősséget érzek a többi 12 nemzetiségért is. Ez a felelősségérzet 2014-től annyiban biztosan könnyebb lesz, hogy az új választójogi törvény értelmében az egyes nemzetiségek - reményeim szerint a romák is - a kedvezményes mandátumnak köszönhetően országgyűlési képviselőket küldhetnek a parlamentbe, míg akiknek nem sikerül az ehhez szükséges szavazatot elérni, azok nemzetiségi szószóló útján mondhatják el álláspontjukat a tisztelt Házban. Ennek a történelmi lehetőségnek a biztosítása a jelen Országgyűlés érdeme, amire minden, ezt a döntést támogató képviselő joggal lehet büszke, hiszen ezzel is példát mutatunk az Európai Unió tagállamainak, illetve a környező országok jogalkotásainak.

(10.20)

A jogalkotással kapcsolatban kötelező megemlíteni, hogy a Magyar Országgyűlés 2011. április 18-án elfogadta, a köztársasági elnök pedig 2011. április 25-én kihirdette Magyarország Alaptörvényét. Az alaptörvény értelmében a "nemzeti és etnikai kisebbség" fogalmat 2012. január 1-jétől a korszerű és egységes "nemzetiség" fogalom váltotta fel, ezzel is jelezve, hogy a magyar társadalomról többség-kisebbség relációban nem érdemes gondolkodni.

Az alaptörvény preambuluma, a Nemzeti hitvallás a következőket rögzíti: "Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk."

A Szabadság és felelősség fejezet XXIX. cikke pedig a következő rendelkezéseket tartalmazza: "A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg."

Az elmúlt két év nemzetiségekkel kapcsolatos jogalkotási eredményei közül természetesen nem mehetünk el szó nélkül ezen sarkalatos törvény mellett, amelyet az Országgyűlés 2011. december 19-én fogadott el a nemzetiségek jogairól címmel. Ebben a törvényben kerültek meghatározásra mind a közösségi, mind az egyéni nemzetiségi jogok és kötelezettségek. A jogszabály egyértelművé teszi, hogy a nemzetiségi jogok és kötelezettségek a nemzetiséghez tartozó egyént és közösséget akkor illetik meg, ha identitását törvény vagy végrehajtására kiadott jogszabály által meghatározott módon kinyilvánítja.

A törvény egyik nem titkolt célja az volt - sok egyéb jogszabályhoz hasonlóan -, hogy az addig tapasztalható visszaéléseket a lehető legszélesebb körben megszüntesse. A nemzetiségekre rátelepedő etnobiznisszel kellett a jog területén is megvívni harcunkat. Ezt elősegítendő példaként említhetem, hogy az új nemzetiségi törvény a nemzetiségi önkormányzat-alakítási jogot a népszámlálási adatokhoz köti. A népszámlálás egyébként 2011-ben zajlott le Magyarországon. A nemzetiségi önazonosság vállalásának számottevő növekedése igazolja - ahogyan a beszámoló is megjegyzi - a jogszabályalkotás és a nemzetpolitikai gyakorlat jó irányát, a társadalmi légkör kedvező alakulását. A népszámlálás adatai közelítenek tehát a realitáshoz. Ezt a kijelentést leginkább a német és a roma nemzetiségűek száma jelzi, vagyis a valósághoz közeli létszámadatok.

Az előttünk fekvő beszámoló foglalkozik a nemzetiségi önkormányzatok működésével és azok gyakorlati tapasztalataival is. A legfontosabb megjegyzés ezzel kapcsolatban, hogy az önkormányzatok működése törvényes, mely jelző nem feltétlen volt jellemző a 2010-et megelőző időszakban.

Az idézett nemzetiségek jogairól szóló törvény külön fejezetben önálló alcímek alá rendezi a nemzetiségek oktatási, kulturális önigazgatásának szabályait és médiajogait.

Az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények köre az elmúlt két évben tovább bővült, miközben további nemzetiségi önkormányzatok csatlakoztak az intézményfenntartók köréhez. 2011-ben a Szerb Országos Önkormányzat és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata vette át a battonyai Szerb Általános Iskola és Óvoda, illetve a Magdu Lucian Román Általános Iskola és Óvoda fenntartását. 2012-ben az MROÖ három, az Országos Roma Önkormányzat három, az Országos Szlovén Önkormányzat kettő, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata egy és az Országos Horvát Önkormányzat is egy további iskola fenntartását vette át. A folyamat nem zárult le, az országos nemzetiségi önkormányzatok további iskolák átvételének a szándékát jelezték a beszámoló szerint. A nemzetiségi oktatást értékelve ki kell emelnem, hogy számos, a roma gyermekek, tanulók oktatási esélyeinek javítását célzó intézkedés született, példaként említhetem akár az "Útravaló-Macika" ösztöndíjprogramot.

Úgy gondolom, hogy Magyarországon virágzik a nemzetiségi kultúra, és ezt nemcsak a cigányzene szeretete mondatja velem, bár kétségtelen tény, hogy ezen nemzeti értékünk nélkül szegényebbek lennénk. Szintén példaként kell megjegyeznem, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok az elmúlt években több olyan intézményt hoztak létre, amelyek a muzeális értékek gyűjtését, a gyűjtemények szakmai gondozását végzik. Országos önkormányzati intézményként működik az Országos Horvát Önkormányzat által alapított Magyarországi Horvátok Keresztény Gyűjteménye néven bejegyzett intézmény a Vas megyei Peresznyén, az Országos Roma Könyvtár, Levél- és Dokumentumtár, az Országos Roma Közérdekű Muzeális Gyűjtemény és Kiállítási Galéria, a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára, a Magyarországi Ruszinok Közérdekű Muzeális Gyűjteménye és Kiállítóhelye, a Magyarországi Ruszinok Könyvtára vagy a Szlovák Dokumentációs Központ.

A média területéről kiemelném, hogy az MR4 műsorait a lakihegyi, a marcali, a pécsi és a szolnoki középhullámú adók sugározzák, és teljes országos lefedettséget biztosítanak a 13 nyelven, napi 12 órában jelentkező műsorfolyammal, valamint a www.radio.hu honlapon is hallgatható folyamatosan. Az MR4 az elmúlt évek folyamán is eleget tett annak a kötelezettségének, hogy a magyarországi nemzetiségeket segítse anyanyelvük, kultúrájuk és identitásuk ápolásában, nemzetiségi kohéziójuk megtartásában és egyben a többségi nemzethez fűződő kötődések és a mindennapi integráció kérdéseinek a sokszínű megközelítésében. Az említett példákkal elsősorban azt kívántam jelezni, hogy a nemzetiségek számára érdemes jogokat biztosítani, hiszen élnek is ezekkel, tartalommal töltik meg a felkínált lehetőségeket.

Megjegyezném, hogy a jogok biztosítása önmagában mit sem érne, ha a költségvetés nem biztosítaná a különböző normatív és kiegészítő támogatásokon keresztül a megfelelő anyagi hátteret ezen jogok érvényesüléséhez, legyen szó akár az anyanyelvhasználatról vagy az önigazgatáshoz szükséges forrásokról. Éppen ezért nagy örömömre szolgál, hogy a 2014-es központi költségvetés benyújtott javaslata biztosítja a horvát-magyar kisebbségi vegyes bizottság 12. ülésének jegyzőkönyve alapján a Pécsi Horvát Színház átalakításának és felújításának támogatását, valamint a szlovák-magyar kisebbségi vegyes bizottság 11. ülésének jegyzőkönyve alapján a sátoraljaújhelyi Magyar-Szlovák Két Tanítási Nyelvű Nemzetiségi Általános Iskola és Kollégium épületei felújításának támogatását is.

Tisztelt Elnök Úr! Összességében úgy gondolom, hogy az elmúlt két évben, köszönhetően az alapvető jogszabályi változásoknak, valamint az egyértelmű kormányzati elkötelezettségnek, a nemzetiségek helyzete egyértelműen pozitív irányba mozdult. A példaértékű jogi környezet megteremtése mellett Magyarország gazdasági megerősödésével a nemzetiségek mindennapjai még jobban kiteljesedhetnek a többségi társadalommal egyetemben.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu