DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztés a 13055. számot viseli, a címe szerint egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szól, és az előterjesztő célja, idézem szó szerint: az energetika területén az elmúlt időszakban felmerült gyakorlati problémák és igények kezelése. Na, ebben az erénye is meg a problémája is. Ugyanis, ami benne van, azzal nincs sok baj, de amit leírt, az igények kezelése, igény viszont sokkal több lenne, mint amennyit sikerült megfogalmazni és megoldani ebben az előterjesztésben.

A törvényjavaslat a bányászatról szóló 1993. évi XLIII. törvény módosítását terjeszti elő azzal a helyes céllal és megfogalmazással, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján a bányatörvényben több olyan rész is van, ami a jogalkalmazók részéről kérdéseket vetett fel, tehát célszerű a pontosításuk.

A másik az innováció, amire Aradszki képviselő úr is utalt. Nagyon helyesen kitér a bányatörvény módosítása a föld alatti szénelgázosítás részletszabályainak beépítésére a bányatörvénybe. Ez az úgynevezett UCG-technológia a szén természetes előfordulási helyén történő, tehát föld alatti, eredeti helyén lévő elgázosítását jelenti oly módon, hogy az injektáló kutakon keresztül, amelyek lemélyített fúrólyukak, ezeken keresztül a szén elégetéséhez, oxidációjához szükséges anyagokat, elsősorban oxigént juttatnak a szénrétegbe; a többi gázt csak azért, hogy kézben lehessen tartani ezt a föld alatti elgázosítási folyamatot. Az eljárás eredményeképpen szintézisgáz keletkezik, ami különböző mennyiségben tartalmaz hidrogént, szén-monoxidot, metánt, amit a megfelelő berendezésekkel fűtésre, energiatermelésre, hidrogén-előállításra, valamint folyékony üzemanyagok gyártására lehet majd a továbbiakban felhasználni.

Fontos kiemelni, hogy ez az UCG-technológia a fúrólyukas bányaművelési technológiával kombinált szénbányászati, bányaművelési módszer, Magyarországon még eddig nemcsak a törvényi szabályozás, hanem a technológia újszerűsége miatt sem került alkalmazásra. De ez a szabályozási segítség vagy háttér, ami most megjelenik a bányatörvény módosításában, mindenképpen innovatív jellegű.

Most visszatérve, hogy mire lenne még igény a bányatörvény szabályozásában: például a geotermikus energia hazai felhasználásában, a hőbányászat érvényesítésében, úgy gondolom, szintén érdemes lenne folytatni azt a jogalkotási folyamatot, ami elindult 2009-ben. Ugyanis Magyarország különösen jó adottságokkal rendelkezik a hőbányászatra vonatkozóan. Azóta, tehát 2009 óta is megjelentek, ipari méretekben működnek a világban olyan, úgynevezett negyedik generációs geotermikus hőerőművek, amelyeknek hazai szóbajöhetőségéhez a törvényi szabályozás előfeltétel lenne. Tehát itt jön az az igény, szeretném jelezni a szakma igényét, hogy milyen irányban lenne célszerű az energetikai tárgyú, pontosabban a bányatörvény kiegészítése, pontosítása.

A másik szegmense ennek az előterjesztésnek az atomenergiáról szóló '96. évi LXVI. törvény, ami, ahogy elhangzott a polgári törvénykönyv módosításánál, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsérelem következményeire és az atomtörvény atomkárra vonatkozó rendelkezései közötti összhang megteremtésére irányul, ez helyes és szükséges lépés. Ezzel nincs is semmi probléma. Másfelől szintén támogatható, hogy egyes nukleáris biztonsági hatósági eljárások esetén a közmeghallgatás tartásának kötelezővé tétele, ennek előírása növeli a transzparenciát, növelheti a bizalmat az atomenergia energetikai célú felhasználása területén.

Itt szeretném szolidaritásomat kifejezni az atomerőmű dolgozóival, akik jelenleg is küzdenek a III-as blokk pihentető medencéje tömörségének helyreállításával. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem nagy küzdelem.) Nem nagy küzdelem, de azért időben elhúzódik ez a része, tehát az atomerőmű dolgozók iránt egyértelmű a szolidaritás. Mondjuk, a tekintetben, hogy Szolnokról egy ügyvédi irodából, ha esetleg netán Nyerges Zsolt irányítaná az atomerőmű felújítási munkáit, akkor már nem lennék annyira nyugodt. De gondolom, ez elő sem fordulhat, mert azért a nukleáris biztonság egy fontos kérdés. Ha esetleg mégis így lenne, az egy nagyon elgondolkodtató helyzet lenne a nukleáris biztonság területén.

Folytatva az előterjesztés méltatását, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítását akként terjesztették elő a minisztérium részéről, ami egyrészt lehetőséget teremt az elosztók részére olyan közvilágítási hálózatok üzemeltetésére, amelyek nem az elosztó tulajdonában állnak.

(15.10)

Ez egy alapvetően részkérdés. Másrészt pontosításra kerülnek a földkábelek létesítésére vonatkozó rendelkezések is, tekintettel arra, hogy ez a szabályozás, ami most benyújtásra került, értelemszerűen csak a vezetékekre vonatkozhat, az átalakító és a kapcsolódó berendezésekre viszont nem. Tehát ez a villamosenergia-törvénynek egy célszerű apró módosítása.

A földgázellátásról szóló törvény módosításának az indoka elsősorban a 2013. július 1-jével bevezetett propán-bután gáz árának hatósági árassá tételével történő pontosítás, továbbá a gázellátási törvény és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény összhangjának a megteremtése. Ugyanis a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének biztosított rendeletalkotási felhatalmazásokra tekintettel szükséges a törvény módosítása, hogy ne ütközzön a gáztörvénnyel.

Szintén jó része ennek az előterjesztésnek a víziközmű-szolgáltatásokról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása. Lényegében ez a víziközmű-szolgáltatási törvény első átfogó módosítását jelenti. Ennek lényege, hogy hatálybalépése óta számos olyan jogalkalmazási tapasztalat halmozódott fel, amely időszerűvé tette a törvény módosítását a gyakorlatban tapasztalt joghézagok megszüntetése, valamint a felhasználók vagyoni érdekeinek fokozott védelme érdekében. Szintén lényeges része a szociális közműszolgáltatás területén megvalósított jogalkotás eredményeihez való felzárkózás megvalósítása a víziközmű-szolgáltatás területén is.

Hiánypótló jelentőséggel bír a védendő fogyasztók intézményének bevezetése a vízszolgáltatás területén is a villamosenergia- és a gázszolgáltatási törvényhez hasonlóan. A tervezett szabályozás közvetlen kapcsolatba hozható bizonyos árcsökkentési törekvésekkel, mert azokon a legrászorultabb családokon segít, akiket különleges, az alapvetően a rezsikiadásokhoz kapcsolódó kedvezményekben korábban jogszabály a vízszolgáltatás vonatkozásában nem részesített, nem védett. Ez most megoldásra kerül.

A törvény az Európai Unió vonatkozó irányelve alapján egyértelművé teszi azt is, hogy csak a szociális ellátásról szóló külön jogszabályban meghatározott, szociálisan rászoruló felhasználó, valamint a fogyatékkal élők számára biztosítana az igényeiknek megfelelő különleges bánásmódot a törvény, de nekik viszont garanciákat is jelent. Ezt a törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet tovább részletezi, például a részletfizetés, fizetési haladék, mérési, leolvasási, számlázási, díjfizetési különleges elbánás leírásával.

Megteremti a lehetőséget arra is a jelenlegi vízszolgáltatók előtt, hogy más szervezethez hasonlóan éljenek a törvényben biztosított adókedvezményekkel a víziközművagyon ellátásáért való felelősség átruházása esetén is, tehát nemcsak a tulajdonos, hanem az üzemeltető esetében is.

A bírságolási szabályok törvényi keretek közé helyezése helyes folyamat, új eszközt ad az összevont hivatal kezébe a szankcionálási lehetőségek területén, ugyanakkor megfelelő garanciális szabályokat is tartalmaz, új mellékletekkel bővíti a vízszolgáltatási törvényt, melyben a kiszabható bírság mértékét is meghatározzák. Amennyiben a kéményseprő-ipari közszolgáltatási szerződés valamely területen megszűnik, és az ellátásért felelős önkormányzat bármely okból nem tud újabb szerződést kötni a feladat ellátására, ebben az esetben a kormányrendeletben kijelölt állami szerv jelölhet ki közérdekű közszolgáltatót. Ez hiánypótló. Ennek eredményeként nem maradhat egyetlen olyan település sem, ahol esetleg a kéményseprő-ipari közszolgáltatás hiányában az ellenőrzés és az esetleges tisztítás elmaradása az életet, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzetet okozhatna.

Eddig a méltatás, mert vannak pozitívumai, amit elmondtam, ennek az előterjesztésnek, ugyanakkor a kritikai észrevételeket is szeretném gyorsan összefoglalni. A javaslat egyes rendelkezéseinek célja ugyan támogatható, különösen például a szénvagyon, a tisztaszén-technológia támogatása, a javaslat más rendelkezései éppen arra mutatnak rá, hogy milyen gyakorlati problémákhoz vezet az energetika területén az átgondolatlan, ad hoc, és tegyük hozzá, alacsony színvonalú szabályozás, alacsony színvonalú törvényhozás.

Az elmúlt három évben több mint húsz alkalommal módosult az energetikát érintő törvényi szintű szabályozás. Mindez nem segíti elő a kiszámítható, stabil beruházási és működési környezet megteremtését. Jelen törvényjavaslatból is hiányoznak azok a rendelkezések, amelyek biztosítanák az összhangot, például a költségek elismerése, a fogyasztói jogok erősítése, amit a fogyasztóvédelmi bizottságban az ellenzék kifogásolt, valamint a jogorvoslati jog biztosítása is körültekintőbb kell hogy legyen. A hivatalnak a kormánytól való függetlensége erősítése is igényelne lépéseket.

A minisztérium államtitkára szeptemberben még azt ígérte, hogy ezekről egy későbbi törvényben fognak gondoskodni, Fónagy államtitkár úr tett erre vonatkozó utalást szeptemberben. Ez azonban nem szerepel a jelen javaslatban sem, így egy esetleges kötelezettségszegési eljárás akár újra a hazai adófizetőket terhelné. Tehát javasoljuk, hogy ezeket a vállalt jogharmonizációs kötelezettségeket tekintse át az előterjesztő.

Hiányoznak az Európai Unió új energiahatékonysági irányelvének átültetésére vonatkozó szabályok is, pedig ezt 2014. január 1-jéig meg kellene teremteni, ráadásul ez segítené igazából az épületfelújítást és a fenntartható energiacsökkentést.

A törvényjavaslat nem érinti a hazai fogyasztók földgázzal történő biztonságos ellátását garantáló szabályokat. Ez problémát jelent, probléma van a betárolt földgáz mennyiségével, és úgy gondoljuk, hogy ez a törvényi előterjesztés lehetőséget biztosítana arra, hogy törvényben szavatolják azt a mennyiséget... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - egy percet kérek szépen, elnök úr -, tehát azt a mennyiséget, amivel az elmúlt években folyamatosan csökkenő, a biztonsági földgázkészlet értékét ledegradáló, ugyanakkor jelenleg a hazai tárolóknak még az 50 százalékos feltöltöttségét sem biztosító helyzet ki tudott alakulni. Úgy gondoljuk, hogy Magyarország egy krízishelyzetben nehezen tudná teljesíteni a gázellátási feladatait, tehát krízishelyzetben nem biztos, hogy rendelkezik elegendő tartalékkal.

Mindezek alapján, ami benne van, az többnyire támogatható, viszont ami hiányzik, ezek alapján egy figyelemfelhívó tartózkodással szeretnénk jelezni a most elmondott véleményünk súlyát.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Forrás: parlament.hu