DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló T/13055. számú törvényjavaslat részletes vitájának lezárásaként engedjék meg, hogy néhány gondolatban visszatérjek a részletes vita korábbi szakaszaihoz. Szeretném megköszönni a bányászatról szóló törvény módosításával kapcsolatos támogatásokat.

A föld alatti szénelgázosítás - mint egy új korszerű, környezetkímélő szénbányászati technika - kísérleti jellegű alkalmazása törvényi hátterének a megteremtésével várhatóan lehetővé válik, hogy a hagyományos bányászattal gazdaságosan nem kitermelhető, mélyebben fekvő hazai szénkészletek is gazdaságosan és nem utolsósorban környezetvédelmi szempontból biztonságosan kitermelhetők legyenek. A javaslat a bányatörvény koncesszióval kapcsolatos szabályait is pontosítja, hogy a pályázati eljárások zökkenőmentesen lebonyolíthatók legyenek.

A bányászati törvény módosításának további célja olyan rendelkezések megalkotása, amelyek elősegítik a jogalkalmazók jogértelmezését, a hatóságok eljárását, és amelyek segítségével világosabbá és transzparensebbé tehetők ezek a rendelkezések.

(14.40)

A villamos energiáról szóló törvény jelen módosítása az előzőekben ismertetett módosításokhoz képest kisebb volumenű, de fontos részei is vannak. Lehetőséget teremt az elosztók számára nem a tulajdonukban álló közvilágítási elosztóhálózatok működtetésére. Itt említhető még a földkábelek létesítésére vonatkozó rendelkezések pontosítása, amely látszólag egy parciális kérdés, de számos magánépítkező mindennapi gondjait oldja meg, többletfeladatok alól mentesíti őket. Hasonló a kiserőművi engedélyezések szabályainak egyszerűsítése is.

A kormány előzőekben részletesen kitárgyalt rezsicsökkentési politikájának részeként idén júliustól hatósági áras a PB-gáz. A földgázellátásról szóló törvény módosításában ehhez kapcsolódó pontosításokat javasoltunk. Emellett sor kerül a földgázellátásról szóló törvény és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal státustörvényének harmonizációjára, a hivatal elnökének biztosított rendeletalkotási felhatalmazással összefüggésben.

Egyebek mellett engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az atomenergiáról szóló törvény módosításával kapcsolatos, a hatásterületre és ezzel összefüggésben az ügyféli minőség megállapítására vonatkozó rendelkezéssel kapcsolatos, a vita korábbi szakaszában elhangzott aggályokra reagálva.

A hatásterületre vonatkozó rendelkezések megalkotása az atomtörvény jelenlegi szabályozásához képest nem jelent koncepcionális változást. A módosítás célja az, hogy az atomtörvény jelenlegi szabályozási koncepciójához illeszkedve a nukleáris létesítményekkel kapcsolatban lefolytatandó összes eljárásban egyértelműen meghatározásra kerüljön a hatásterület, és ezáltal legyen megállapítható az érintett ügyfelek köre.

Ismételten szeretném jelezni, hogy a törvénymódosítás az érintett szakmai és társadalmi szervezetekkel széles körben egyeztetésre került, akiktől a módosítással kapcsolatban kifogás nem érkezett.

A víziközmű-szolgáltatásokról szóló törvény elfogadása óta a jogalkalmazási gyakorlatban kialakult tapasztalatok időszerűvé tették a törvény jelenlegi módosítását. A törvény végrehajtási rendeletének megalkotása után egyértelművé vált, hogy bizonyos tárgykörök rendeleti szabályozási szint helyett törvényi szintű szabályozást igényelnek, tehát megemeltük az egyes szabályozások súlyát. Ilyen a kiszabható bírság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatkezelésére vonatkozó szabályok.

Az előbb említettekkel új eszközöket kap a hivatal a szankcionálási lehetőségek területén, ugyanakkor ehhez szorosan kapcsolódva megfelelő garanciális szabályok is rögzítésre kerültek.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény a kiszabható bírság mértékét meghatározó új melléklettel egészült ki.

A szociális közműszolgáltatás területén bevezetett szabályozási irányt követve a törvénymódosítás nagyobb védelmet biztosít a felhasználók számára. A tervezet ugyanis megengedi, hogy bizonyos feltételekkel az elszámolás alapját a mellékvízmérőn mért fogyasztás képezze, így az ezt követően a nem fizető lakóknál keletkezett tartozás a számlákat kiegyenlítő felhasználókat nem érinti.

A tervezetben megjelenő védendő felhasználók intézményének szabályozása közvetlenül összefüggésbe hozható a rezsicsökkentési törekvésekkel, hiszen a legrászorultabbaknak, a nehéz körülmények között élőknek nyújt valódi segítséget. A törvénymódosítás az EU vonatkozó irányelve alapján a szociális ellátásról szóló, külön jogszabályban meghatározott szociálisan rászoruló felhasználók számára biztosít kedvezményeket, valamint a fogyatékkal élő embereknek nyújt az igényeiknek megfelelő bánásmódot.

Jelentős módosítás, hogy a jelenlegi víziközmű-szolgáltatóknak is lehetőségük lesz más szervezetekhez hasonlóan adókedvezmény igénybevételére, amennyiben az integráció következtében víziközmű-vagyont ruháznak át az ellátásért felelősre.

Fontos változás, hogy a törvénymódosítás megalapozza a megfelelő jogszabályi környezetet a közműtörvényhez kapcsolódó jogalkotási folyamat során kialakuló szabályozás víziközműszektorba történő integrálásához. A javaslattal létrejön a nemzetközi víziközmű-nyilvántartás, amely a víziközművekre, a víziközmű-szolgáltatásra és az ellátásért felelősökre vonatkozóan tartalmaz módosításokat.

Dr. Szél Bernadett képviselő asszony által az általános vita során adott felvetése, miszerint a törvényjavaslat 14. §-a burkoltan készíti elő a víziközmű-szolgáltatás, úgy az ivóvíz, mint a szennyvíz, állami, önkormányzati kézbe adását, tévedésen alapul. A 2011. december 30-án elfogadott víziközmű-szolgáltatásokról szóló törvény alapján a víziközmű kizárólag az állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat, amelynek teljes megvalósítására adott átmeneti időszak 2013. december 31-ével lezárul. Tehát ez a jogalkotó szempontjából, hogy úgy mondjam, ítélt dolog, ez egy '11-es törvénynek a végteljesítési határideje.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvénynek megfelelően zajlik a vagyonátadás és integráció a víziközműszektorban. A képviselő asszony által kifogásolt 14. §-ban rögzített változtatás szövegpontosító rendelkezés, a jogalkalmazás elősegítése és a norma áttekinthetőségének javítása érdekében. Itt szeretném tájékoztatni, részben képviselőtársaimat, részben a közvéleményt, hogy ennek a 2011. decemberi víziközmű-szolgáltatásnak végrehajtása alapján a 400 másnak és további 200 saját magának szolgáltató, tehát közel 600 víziközmű helyett az integráció következtében ma mintegy 55-60 víziközmű-társaság működik, valamint az állami víziközművek, a regionális vízművek.

A részletes vita során többen, így képviselő asszony is említette a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos aggályait. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy a kormány kellő gondossággal jár el akkor, amikor minden, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás gyakorlatával kapcsolatosan felmerülő lehetőségre vonatkozó szabályozást megoldott. Ilyen lehetőség az, hogy ha egy településen bármilyen ok miatt átmenetileg megszűnik a hulladék-közszolgáltatás, akkor a katasztrófavédelmi szerv jelöli ki azt a közszolgáltatót, akinek a közszolgáltatási díjból nem megtérülő indokolt költségeit a jogszabály alapján az állam kompenzálni fogja. Tehát ez egy nagyon behatárolt kör. Korábban az állam a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás hiánya miatt kialakult helyzet kezelésében ilyen mértékű részt nem vállalt, ez egy hiánypótló intézkedés, az ellátásbiztonság megvalósulása érdekében szükséges.

Amely kérdéseket Kovács képviselő úr felvetett, az egyik a bizottsági módosítóban a határidő-kitolás. A mai nap folyamán már említettem, hogy jelenleg közigazgatási egyeztetést követően, a kormány előterjesztési stádiumában van a közszolgáltatási törvény, amely reményeink szerint még az idén, vagy a jövő évi parlamenti menetrendtől függően jövőre a parlament elé kerül. Figyelemmel ennek a törvénynek a valamennyi közszolgáltatást átfogó szabályozási területére, az ehhez fűződő praktikus szabályokat e törvény elfogadásához kívánjuk kapcsolni, és ez vonatkozik az egyes határidőkre is.

(14.50)

Ami pedig az egyéni képviselői indítványt illeti, legjobb tudomásom szerint a kormány holnap fog állást foglalni ennek a támogatásának a kérdésében.

Köszönöm szépen, köszönöm, elnök úr, a lehetőséget.

Forrás: parlament.hu