DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Igazán megható volt László Tamás vezérszónok úr látomása, víziója, álma. Emberileg én igazán rendkívül nagyra tudom becsülni. Csak azt tudom mondani, hogy ön vagy félreért valamit, vagy félrevezetik, mert ami ebben az országban az elmúlt három évben történt, az nem az, amiről ön beszélt. Ebben az országban a kormányváltáskor a statisztikák szerint 4 millió szegény ember élt, most 4,6 millió él. Az önök által preferált jó munkát elismerni célzott egykulcsos adórendszernek 15 százalék kedvezményezettje van, 85 százalék károsultja van. Az önök által hirdetett egymillió új munkahelyből megvalósult 300 ezer közmunka, és 50 ezerrel kevesebb lett a termelő munkahelyek száma.

Amit ön célként mondott, amit én is támogatok, hogy Magyarország legyen regionális központ, ettől éppen távolodunk, a szomszédaink hagynak el bennünket.

Tehát ön fordulatról beszél a jövőképben - én is. Gazdasági és társadalmi fordulatra van szükség, ahhoz képest az elmúlt három évhez képest, amit ön, úgy látszik, nem vett észre.

Visszatérve az előterjesztés szakmai részére, államtitkár úr sajátos helyzetbe került, mert úgy sikerült megúsznia a szűzbeszédét a parlament előtt, hogy nem veszítette el a szüzességét, ugyanis hat perc alatt nem mondott semmit. Beszélt a prioritások fontosságáról, miközben nem mondott egyetlenegy prioritást sem; egy olyan anyagról, amiből látszik, hogy kiváló szakemberek nagy munkával írták, és az a gyötrődés is látszik benne, hogy ez a szakmai gondolat nincs összhangban a jelenlegi kormány gyakorlatával, a kormány tényleges lépéseivel.

Beszélt a vezérszónok tartós társadalmi gyarapodásról. A magyar népesség nagy része, a középrétegek is tartós leszakadásban vannak, képviselő úr, és azt hiszem, hogy ezt egy ilyen programmal kezelni kellene. Azt kell hogy mondjam, hogy a szakmai részleteiben szembenéz ezzel a valósággal, csak az előterjesztők, illetve a hozzászólók nem vették ezt észre.

A határozati javaslat rögzíti, hogy a 2008-as gazdasági világválság miatt a foglalkoztatás és a versenyképesség nem tudott javulni. Érdekes mód a válság mintha tovább fokozta volna a hazai vállalkozások, különösen a hazai kis- és középvállalkozások sérülékenységét, és ezen az elmúlt három év jottányit sem javított. A kedvezőtlen folyamatok ellenére továbbra is a hazai kis- és középvállalkozások biztosítják a foglalkoztatás legnagyobb részét, és a hazai kkv-k jelenleg három év után több akadállyal szembesülnek a működésük, növekedésük szempontjából, mint korábban.

(18.20)

Ezek: a forráshiány, a szükséges menedzsmentismeretek hiánya, a túlzott adminisztráció és bürokrácia, az elvonások továbbra is növekvő mértéke; ilyen például a minimálbér bruttósítása, amit önök rátestáltak a hazai cégekre.

Ezek együtt azt eredményezik, hogy jelenleg hazánkban csak nagyon kevés gazdasági szervezet tud versenyképes módon megjelenni mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon. Az adórendszer az ígéretek ellenére ugyancsak nem egyszerűsödött: az adónemek száma számszerűleg ugyan látszólag kevesebb lett, ugyanakkor a tizenkét új adó, a negyvenszeri adóemelés növelte az adóterhelést, és a vállalkozások adminisztrációs terhei jelentősen növekedtek. Képviselő úr, az elmúlt három évben drasztikusan nőtt a hazai cégekkel szemben indult felszámolási eljárások száma, a csődök száma sajnos - sajnos, hozzáteszem - rekordszintre emelkedett.

Összességében az állapítható meg, hogy igen elkeserítő a hazai vállalkozások jelenlegi állapota, már régóta várják, hogy olyan gazdasági ösztönzőket vezessenek be a kormány részéről, amelyek a szektor növekedését be tudják indítani, de a jelenlegi gazdaságpolitikából hiányzik a hazai kkv-k célzott támogatása. A hazai kkv-kat érintő piaci felmérések zöme azt a helyzetképet tárja elénk, hogy se piac, se tőke, se hitel, se remény - ez a hazai cégek jelenlegi helyzete és kilátása, amin sajnos ez a sok-sok évre kitekintő terv nem sokat segít.

Tehát a szakmai pozitívumokon túlmenően vannak jó szakmai alapvetések, helyzetértékelés, de nincs koherens jövőkép, nincs koherencia a fejlesztési terv, a koncepcióban lefektetett szakmai gondolatok és a kormány gyakorlati politikája között. Ezért mi azt kívánjuk - amit a képviselő úr mondott, hogy a nemzeti összefogás jegyében hallgassák meg az ellenzéki javaslatokat -, hogy figyeljenek, adjanak ne egy hetet, hanem többet a szakmai konzultációra, és akkor lehet, hogy együtt tudunk alkotni egy olyan jövőképet, ami nemcsak álmokat, tündérmeséket, hanem a lépésről lépésre továbbhaladást is tartalmazni tudja. Ez a terv bizonyos elemeiben jó, összességében viszont nem képez koherens fejlesztési és a gazdaság versenyképességét eredményező előterjesztést.

Köszönöm, elnök úr.

Forrás: parlament.hu