DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a számvevőszéki és költségvetési bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tegnap, amikor a jövő évi központi költségvetéshez érkezett módosító javaslatok sorsáról döntött a tisztelt Ház, a költségvetési bizottság összeült, és áttekintette a szavazások eredményét, ennek az eredménynek a hatását a költségvetési főösszegekre.

Mint ismeretes, 800 körüli módosító indítvány született a képviselők és a bizottságok részéről, és mintegy 150 kapcsolódó módosító indítvány is. Ezeket az Országgyűlés apparátusa - együttműködve az előterjesztő szaktárcával - összeszerkesztette, és a hatásokat a bizottság közreműködésével kimutatta.

Három jelentősebb pontot említek meg azon változások közül, amelyek az eredeti törvényjavaslathoz képest bekövetkeztek. Az egyik ilyen jelentős változás az, hogy az államháztartáson belül a helyi önkormányzatok támogatására, adóssághelyzetének könnyítésére a javasolthoz képest további 60 milliárd forintos átcsoportosítás történt. Ennyivel a központi költségvetés hiánya növekedett, az államháztartás hiánya azonban nem nőtt, hiszen egy rendszeren belül történt az átcsoportosítás.

A másik említésre méltó, nagyobb összegű változás az, hogy a fővárosi közösségi közlekedés helyzetének a javítására 14 milliárd forintos többlettámogatást szavazott meg a tisztelt Országgyűlés, és további, többé-kevésbé jelentős módosítások is voltak, ezeknek a felsorolásától megkímélem önöket.

Egy dolgot említek még meg, hogy mindazon változások hatására, amelyek a módosító indítványoknak tudhatók be, a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzat 7 milliárd forinttal csökken, 120-ról 113 milliárd forintra.

Ezek a főbb, karakterisztikusabb változások az előterjesztéshez képest, és ezeknek az eredménye az európai számviteli, számbavételi szabályok szerint számított hiánymutatót nem befolyásolták, a pénzforgalmi értelemben vett hiány mintegy 60 milliárd forinttal emelkedett.

(10.00)

Ezek után, tisztelt Országgyűlés, ismertetem a költségvetési bizottság módosító javaslatát, amely szerint Magyarország 2014. évi központi költségvetésének, vagyis az államháztartás központi alrendszerének a kiadási főösszege 16 968 milliárd 306,1 millió forint, a bevételi főösszege 15 983 milliárd 668,7 millió forint, a hiánya 984 milliárd 637,4 millió forint. A központi költségvetésen belül elhelyezkedő és önálló fejezetet képező Nyugdíj-biztosítási Alap kiadási főösszege 2 964 milliárd 608,2 millió forint, a bevételi főösszege ugyanennyi, nem ismétlem meg ezt a hosszú számot, következésképpen az egyenlege nulla, tehát a Nyugdíj-biztosítási Alap egyenlegét egyensúlyban tervezte meg a tisztelt Országgyűlés. Hasonlóképpen az Egészségbiztosítási Alap kiadási főösszege 1 884 milliárd 177,5 millió forint, és ugyanennyi a bevételi főösszege is, tehát az Egészségbiztosítási Alap is egyensúlyban lesz a költségvetési törvény szerint.

A mellékletben található fejezeti sarokszámokat nem kívánom ismertetni. Ezek azok a számok, amelyek az ismertetett főösszegekkel együtt a költségvetés első olvasatának a végét jelentik, és ezt követi majd - ahogy elnök úr említette - a költségvetési vita második szakasza, amikor a már jóváhagyott vagy jóváhagyandó sarokszámokon belül lehet további indítványokat tenni.

Tisztelt Országgyűlés! Még annyit tájékoztatásképpen hadd mondjak, hogy ezeket a javaslatokat a költségvetési bizottság kormányoldali többsége 2 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett fogadta el.

Végül ismét szeretném megköszönni mind az Országgyűlés szakapparátusnak, mind az előterjesztő tárca szakembereinek azt a korrekt szakmai együttműködést, aminek az eredményeképpen szavazhatunk a jövő évi központi költségvetés legfontosabb számadatairól. Elnök úr, köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu