ÉKES JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója elmondta, hogy a bizottság egyhangúlag fogadta el mind a három törvénytervezetet, ez azért is meglepő és nagyon jó, mert különösebb vita nem is alakult ki, hiszen nem kérdőjelezte meg senki a három előterjesztést.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 1975-ben alakult, fő feladata a versenysemleges szabályozási környezet kialakítása, olyan standardok és ajánlások kidolgozása, amelyeket az egyes országok beépítenek a saját jogrendjükbe. Az első bázeli szabályozáscsomagot 1988-ban fogadták el, amely utólag Bázel I. néven vonult be a bankszabályozás történetébe. Mint ahogy nagyon jól tudjuk, utána, a későbbiek folyamán alakult meg a Bázel II., majd a Bázel III. csomag, amely valóban megpróbált az európai pénzügyi rendszereken keresztül olyan szabályozásokat megfogalmazni, amelyek tulajdonképpen gátat vethettek volna annak a 2008-as pénzügyi válságnak, amely az egész világban és egyben Európában is tulajdonképpen hatalmas károkat, káoszt és magában a felügyeleti rendszerben is kérdéseket vetett fel. Ennek alapján alakult meg az a 2014-es európai uniós szándékirányelv, amelyet a magyar elnökség idejében is megpróbáltak megfogalmazni, hogy egy olyan bankunió, bankrendszer alakuljon ki, ahol elejét lehet venni azoknak a pénzügyi válságoknak, amelyek az elmúlt időszakban nemcsak a világot, hanem az Európai Uniót is tulajdonképpen megrengették.

Ezen belül olyan felügyeleti rendszert, tartalékolási rendszert, valamint olyan viszonyokat kell kialakítani, amelyek az állampolgárok, a hitelezők, a hitelfelvevők számára is olyan garanciákat építenek be, amelyek mindenki számára elfogadhatók, és nem okoz olyan kaotikus lépéseket, amelyek a devizahitelek felvételeinél is tulajdonképpen több millió családot, nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte hasonlóképpen érintettek, ahol végigsöpört ez a tevékenység.

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslatról: a tőkekövetelmény irányelv implementálása és a tőkekövetelmény-rendeletnek való megfelelés a hazai hitelintézeti szabályozási keretek teljes újragondolását igényelte. Ennek eredményeként az uniós implementációból fakadó jelentős módosítások szükségessége okán indokolt a jelenleg hatályos, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásról szóló 1996. évi törvény hatályon kívül helyezése és egy új banktörvény megalkotása.

A régi törvény 1996 óta számos alkalommal módosításra került, és nehézkes változtatásokon ment keresztül, ami töredezetté és helyenként kevésbé átláthatóvá tette a jogszabályt. Az uniós változások eredményeként azonban a régi Hpt. szerkezeti megbontásával áttekinthetőbb és logikusabb szerkezetű jogszabály kialakítására nyílik lehetőség.

Az új Hpt. a hatályos jogszabályok alapjaira épül, és ennek keretében kerül kiegészítésre az uniós jogszabályok által leginkább érintett prudenciális követelményekkel, különösen a tőkepufferek bevezetése, a vállalatirányítási és kockázatkezelési szabályok előírása, valamint a felügyeleti szabályok változása terén, míg a korábbi tőkekövetelményekre és a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó előírások kikerülnének a hazai jogszabályból, tekintettel arra, hogy azokat a tőkekövetelmény-rendelet szabályozná.

Az új Hpt. számos rendelkezése azonban - úgymint az általános rendelkezések, az engedélyezésre, tevékenységre és működésre vonatkozó szabályok, titoktartásra, összevont alapú felügyeletre, tulajdonjog gyakorlására, irányításra és ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések, a felügyeleti kérdések, az Országos Betétbiztosítási Alapra, az önkéntes betét- és intézménybiztosításra, számvitelre és könyvvizsgálatra, valamint a fogyasztóvédelemre vonatkozó előírások - a hatályos jogszabályokon alapulnak, amelyek esetén csak kisebb módosításokra van szükség.

Az egyes fizetési szolgáltatásokról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban: ez meghatároz különböző szempontokat. Ilyen a külföldi tevékenység; a korlátozott hitelnyújtás kérdése, miszerint az elektronikuskészpénz-kibocsátó intézmény az ügyfél pénzével sajátjaként nem rendelkezhet, ezért a szolgáltatáshoz kapcsolódó hitelnyújtása is korlátozott és rövid futamidejű lehet.

Az alaptőke kérdése: a pénzforgalmi intézmény esetében a működés megkezdéséhez 37 millió 500 ezer forint indulótőke szükséges, a készpénzátutalás esetén 6 millió forint, csak távközlési eszközzel történő fizetési teljesítés esetén 15 millió forint kezdőtőke elegendő.

A tulajdonosra vonatkozó követelmények: az intézmények tulajdonosa csak olyan személy lehet, aki független az intézmények biztonságos működését veszélyeztető befolyástól, és képes biztosítani a pénzforgalmi intézmények gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését.

(16.00)

Ezenfelül az átlátható üzleti kapcsolatrendszert és tulajdonosi szerkezetet, a megfelelő végzettséget és büntetlenséget is megköveteli a javaslat.

Kiszervezés esetén. Az intézmények a tevékenységüket kiszervezhetik, amennyiben azt bejelentik a Magyar Nemzeti Banknak. Az elmúlt időszakban is tapasztaltunk számos olyan kiszervezési tevékenységet, ami mögött sem megfelelő végzettség, sem a tapasztalat nem állt rendelkezésre, és nagyon sok esetben pórul jártak azok a személyek, akik a kiszervezéshez folyamodtak, becsapták őket, és mintegy piramisjátékban megvezették, és utána nem tudták kártalanítani magukat a károsultakat sem.

Engedélyezési feltételek. A javaslat felhatalmazza a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bankot, hogy az engedélyezési eljárás során helyszíni vizsgálatot folytasson le a kérelmezőnél, hogy meggyőződhessen az engedélykérelemben leírt információk valóságtartalmáról.

Egyéb szolgáltatások felügyelete. Az MNB felügyeleti szervként nem határozza meg, hogy az adott intézmények a pénzforgalmi szolgáltatáson kívül milyen szolgáltatást végeznek, de ha más tevékenység az eredeti funkciót hátrányosan befolyásolja, akkor kötelezheti az intézményt, hogy egyéb üzleti tevékenységét elkülönített szervezeti formában végezze.

Az engedély megtagadása. Erre államtitkár úr is utalt a különböző részkövetelményekkel kapcsolatosan. A javaslat a számvitelre vonatkozó szabályokon túl arra is kötelezi az intézményeket, hogy nyilvántartásaikat a felügyeleti és jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezessék. Az elmúlt időszakban a Nemzeti Bank és a PSZÁF összevonásával tulajdonképpen kiegészült az a követelményrendszer, amelyet az Európai Unió is helyesnek tartott, és amely alapján a két intézmény összevonása megtörtént, s ezáltal kiszámíthatóbb és sokkal erőteljesebb felügyeleti, valamint számonkérési lehetőség áll rendelkezésre.

Szavatolótőke kiszámítása. A tőkekövetelmény minimuma három módszer alkalmazásával - költség-, fizetési forgalom- és irányadó mutató módszer - történik, ám a felügyeleti felülvizsgálat keretében az MNB jogosult arra, hogy a számított értéknél legfeljebb 20 százalékkal magasabb tőkekövetelményt írjon elő az intézmény számára.

Felülvizsgálat. Ez is egy nagyon fontos kérdése ennek az egész rendszernek. A Magyar Nemzeti Banknak rendszeresen felül kell vizsgálnia az intézmény szabályzatát, eljárásait, kockázatkezelési folyamatát és a belső ellenőrzési rendszert.

Pénzforgalmi közvetítőkre, ügynökökre vonatkozó szabályozások. A javaslat kizárólag azt a személyt tekinti pénzforgalmi közvetítőnek, aki a szolgáltatás közvetítését pénzforgalmi közvetítői tevékenységként végzi. Mivel a közvetítő az intézmény javára, nevében, felelősségére és kockázatára tevékenykedik, ezért nem jogosult az ügyfél nevében pénzt átvenni.

Az üzleti titok feloldása ellenőrzés és nyomozás esetén. Korábban sok esetben problémát jelentett egyes gazdasági tárgyú bűncselekmények felgöngyölítése esetén, hogy a vádlott az üzleti titokra hivatkozhatott. A javaslat ugyan elismeri az üzleti titok létjogosultságát, azonban kimondja, hogy az nem hátráltathatja sem a felügyeleti tevékenységet, sem a különböző állami szervek, többek között az MNB vagy az ügyészség tevékenységét.

Kamatmérték korlátozása. A javaslat korlátozza az intézmények által alkalmazott kamatmértéket a hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó kölcsönöknél, amelyeknél a THM - hisz ezt is szabályoztuk annak idején - legfeljebb 39 százalékponttal haladhatja meg a jegybanki alapkamatot.

Utalványokkal szembeni követelmények. A javaslat előírja a forgatható utalványokkal szemben támasztott formai és minimális tartalmi követelményeket, az utalványelfogadók listája honlapon való közzétételének kötelezettségét.

Panaszkezelés. A javaslat rögzíti az ügyfél jogát a méltányos panaszkezelésre, ezért meghatározza a panasz fogadásának módját, a telefonos kommunikáció esetén rögzítést és ingyenességet ír elő.

S benne van még ebben a rendszerben a bírság és a felügyeleti szankciók, a felügyeleti biztos kirendelése, a pénzeszköz-átruházás hatásköre, az adatszolgáltatási kötelezettségek, valamint a hatálybalépési törvény. Államtitkár úr is elmondta, hogy a törvény elfogadása esetén 2014. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy egyes rendelkezéseit az új polgári törvénykönyv a 2014. március 15-ei hatálybalépésével módosíthatja.

Röviden ezekkel szerettem volna kiegészíteni.

Államtitkár úr rátért az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú kérdésének az Unió által megfogalmazott szigorúbb előírásaira. A bankszabályozás a visszatérő problémák és a bázeli intézkedések csomagjának a tükrében történik. A számvevőszéki és költségvetési bizottságban ezzel kapcsolatosan nem alakult ki vita. Javaslom, az általános vita is ennek szellemében folyjon, és ez a három törvénytervezet kerüljön elfogadásra, és igazodni tudjon ahhoz az európai uniós banki követelményrendszerhez, amit a bázeli felügyeleti rendszer megfogalmaz, s mint tapasztalható volt az elmúlt időszakban, javasolt minden nemzeti kormánynak a pénzügyi intézmények felügyeletére vonatkozó törvények átalakítása.

Itt azt is fel kell vetni, hogy egy-egy bázeli felügyeleti döntés nyomán a nemzeti kormányoknál, a banki felügyeleti rendszereknél vagy a bankoknál megjelenő intézkedés általában öt-hat évet késik. Tehát az a tapasztalat, hogy mire egy közösség egy döntést átvesz, addig eltelik hat év, és olyan problémák merülnek fel, amelyek kapcsán újabb intézkedési csomagokra van szükség ahhoz, hogy az európai pénzügyi rendszer ne éljen át olyan válságot, amit az elmúlt időszakban átélt. Ezeket a lépéseket Magyarországon is mindenképpen meg kell tenni ahhoz, hogy valóban tiszta viszonyok alakuljanak ki, és ne fordulhasson elő - mint a svájci frank alapú hitelek felvételénél, ahogy azt államtitkár úr is elmondta - olyan szerződésszegési folyamat, amely létrehozta ezt a hatalmas adósságállományt, ebből adódóan a jelenlegi jogi és bürokratikus lépések problémahalmazát. A másik oldalon pedig a visszafizetések esetében is egy rendszert állít be, de nem azokkal a paraméterekkel, amelyekkel a hitelfelvételkor megkötötték a megállapodást, és ha készség mutatkozik arra, hogy a hitelfelvevő hamarabb visszafizesse az adósságállományt, akkor ezt mindenféle felszámítás és retorzió nélkül megtehesse.

Tulajdonképpen ezeket tartalmazza ez a három törvényjavaslat, amit még egyszer ajánlok általános vitára és elfogadásra. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu