GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak azért, hogy ne legyen ilyen konfliktusos helyzet kialakulásának az esélye sem, ezért szeretném jelezni az elnök úrnak, hogy a módosító javaslatok tekintetében itt a második szakaszban a 3., 5., 6. és 9. módosító pontokkal fogok majd foglalkozni.

Ehhez illesztetten, nem általános vitát lefolytatva, de egy gondolatot bevezetőként kénytelen vagyok elmondani, az pedig az, amiről Ertsey Katalin is beszélt egyébként, hogy az ellátás melletti munkavégzés fontossága miért adatik meg. Egyszerűen azért, mert ez adja meg az esélyét annak, hogy az a fajta motiváltság meglegyen, amelynek a felkeltését ezen törvénytervezet keretei között megpróbálta kialakítani a kormány. Tehát akkor és amikor 2006-tól 2011-ig az ellátás mellett volt lehetőség a munkavégzésre és 2011 és '13 között nem, akkor ezek nyilván ellentétes tendenciák formálását alakították ki. Nem véletlenszerű, hogy nem született több gyermek Magyarországon ezekben az esztendőkben, három és fél év óta, ami a hátunk mögött van a kormányváltás után.

A 3. módosítási javaslat ebben a kettes szakaszos tárgyalásban az anyasági ellátás kérdéskörét érinti. Pál Béla képviselőtársam említette is, nem tartjuk jónak azt, hogy ilyen címszó alatt fut az ellátás, a támogatás, hiszen itt a gyermek gondozásáról szól a történet és nem az anya anyasági ellátásáról. Nem csak az anyát érintheti meg ez a történhet, egy családban nyilván az apa is igénybe veheti ezeket a támogatási formákat. Ezért javasoljuk azt, hogy gyermekgondozási ellátás címszó alatt fusson a támogatás.

Az 5. módosító javaslatra részleteiben nem fogok kitérni, itt csak arra szeretném még egyszer a figyelmet felhívni, hogy azokat a pontosító javaslatokat, amelyeket megtettünk, jó szívvel ajánljuk a kormány figyelmébe, és remélhetőleg integrálja is a végső fázisban a dolgokhoz illesztetten.

A kettes szakaszon belül a 6. módosító javaslat a gyesre jogosultaknak a kötelezettségeit érinti. Itt újólag és még egyszer, kicsit részletesebben kibontva, szeretném megerősíteni mindazt, ami a kötelezettségek bejelentésének a szükségszerűtlenségét érinti. A munkavállalótól, amikor elvárják azt, hogy mit dolgozik és mennyi időtartamban végzi ezt a munkát, akkor ez egy teljesen felesleges, abszurd elvárás, egyszerűen azért, mert duplikálja, triplikálja, megsokszorozza azokat az adminisztrációs terheket, amiből így is nagyon sok van Magyarországon, egyszerűen azért, mert a munkaadók - hangsúlyozni szeretném - hónapról hónapra, minden egyes foglalkoztatottat érintően, arról is, hogy milyen tevékenységet, milyen beosztásban, mennyi jövedelemért, tehát a mit, a hogyant, a mennyiért kérdésekre adott választ kötelesek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé megtenni. Magyarul: akkor, amikor olyan elvárások fogalmazódnak meg, hogy a gyesre jogosult kötelezett ezekre a kérdésekre úgymond válaszolni, hogy mit és mennyi időt dolgozik adott helyeken, akkor ez egy teljesen felesleges elvárás. Még egyszer: a munkaadóknak van ilyen kötelezettsége, ne akarják rákényszeríteni feleslegesen a munkavállalókat erre.

Ami az én értékrendem szerint ebben a szakaszban a legfontosabb módosító javaslati pontot, a 9. pontot érinti, azt az úgymond diplomásgyed kérdésköréhez rendeljük hozzá. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a gyermek születését megelőző két éven belül felsőfokú alapképzésben vagy más típusú felsőfokú oktatási intézményrendszer kereteihez illeszkedő képzésekben való részvétel tekintetében azt írja elő ma, jelen pillanatban még a törvénytervezet, hogy csak a magyar nyelvű képzéseknél vehető igénybe, vehető számításba mindaz a kedvezménysor, amiről szó esik. Abszolút helytelennek ítéljük, és arra kérjük a kormányt, hogy fontolja meg azt, hogy ez így nincs rendjén, egyszerűen azért, mert számos idegen nyelvű képzés van ma Magyarországon, Magyarországon is, nem az országon kívül. Jeleztem az előbbiekben, hogy a Corvinus keretei között, a Gazdasági Főiskola és más intézmények keretei között ez egyértelműen felfedhető, és érthetetlen számunkra, hogy miért kellene ilyen típusú negatív diszkriminációt tenni azokkal szemben, akik nem magyar nyelvű, hanem más, idegen nyelvű képzésben vesznek részt Magyarországon, magyar felsőoktatási intézmények keretei között. De beszélhetnénk itt nemcsak a magyarországi felsőoktatási intézmények keretei közötti képzésekről, hanem nyilván a külföldi képzésekről is, hiszen az is azt a célt szolgálja, hogy a tudástartalom növekedjen.

Az utolsó, befejező gondolat pedig ezen módosító javaslatokhoz illesztetten egy dologra való figyelemfelhívás lenne. A pozitív tartalmú előrelépések mellett mindenképpen célszerű lenne a kormány részéről, ha az általuk bevezetett bölcsődei gondozási díj kérdéskörét felülvizsgálnák, hiszen ez nagyon nagy mértékben nehezíti azon folyamatok alakulását, amelyek a gyermekek vállalása tekintetében is szükségszerűek.

Elnök úr, köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu