DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Akkor én is azzal kezdeném, hogy valóban, tisztelegnünk kell Jancsó Miklós tevékenysége és művészete előtt, és úgy gondolom, hogy ezt az alkalmat is meg kell ragadni erre.

Ami viszont a napirend előtti hozzászólását illeti, hadd hívjam fel egy apró tényre a figyelmet. Ha figyelmesen nézi a forint árfolyamához kapcsolódó elemzéseket, akkor van egyfajta szakmai konszenzus Magyarországon, amit megértem, hogy politikus - és még ide se figyel, hogy mit mondok (Dr. Józsa István dr. Harangozó Tamással és Szabó Imrével egyeztet.) - próbálja másként értelmezni, de Magyarországon egy szakmai konszenzus van abban a tekintetben, hogy a forint árfolyamát érintő, az elmúlt héten lezajlott változások javarészt, döntő mértékben a nemzetközi pénzpiacokon végbement változásoknak köszönhetők. Köszönhető részben a kínai gazdaság növekedési ütemének lassulásáról érkező híreknek, amelyek nyilvánvalóan globális mértékben is befolyásolják a világgazdaságot. Tehát a kínai gazdaság nem növekszik olyan mértékben, mint ahogy ezt nagyon sokan várták.

A másik, ennél sokkal fontosabb tényező: az amerikai jegybank elindította azt a folyamatot, amelyik a 2009 óta, de különösen 2011-ben, '12-ben és '13-ban felerősödött likviditási akcióját fokozatosan visszaépíti, vagy más néven az eszközvásárlási programját fokozatosan korlátozza vagy szűkíti, és ebből következően mindez előtérbe helyezi az úgynevezett feltörekvő piacokat. A feltörekvő piacok közé sorolódik valamennyi kelet-közép-európai ország, amelyik nem tagja az eurózónának, így aztán azok a lépések, amelyek a feltörekvő piacok egészét érintik, nyilvánvalóan Magyarországon is megjelennek. Ugyanakkor látnunk kell azt, hogy a feltörekvő piacokon belül, ami egy nagyon tág fogalom - idetartozik Törökország, India vagy éppenséggel Lengyelország -, jelentős különbségek is vannak, és éppen ezek azok az alapok vagy ha úgy tetszik, fundamentumok, amelyek a magyar gazdaságot erősítik, és megkülönböztetik azoktól az országoktól, amelyeknél egyébként a jegybank egy kamatemeléssel reagált arra a lépésre, ami - ahogy említettem - a globális piacokon az úgynevezett feltörekvő piacokból való forráskivonást érinti.

Hadd említsek három fontos tényezőt! Az egyik a fizetési mérleg többlete. A kelet-közép-európai országokban, így Magyarországon is erős fizetésimérleg-többlet található. A kelet-közép-európai országok, mármint azok, ahol nem euró a fizetőeszköz, képesek a költségvetés hiányát 3 százalék alatt tartani. Ez szintén a gazdaság stabilitását és erejét jelzi. És Magyarországra kitérve még: szintén az erős fizetésimérleg-többlet, hozzákapcsolódva a tartalékok és egyébként még a 3 százalék alatti hiány, úgy gondolom, mindezek együttesen olyan erős fundamentumot képeznek, amelyek Magyarországot válságállóvá teszik egyébként egy olyan időszakban, amikor alapvetően - ahogy említettem - külső tényezők hatására, az amerikai jegybanknak arra a lépésére, ami az eszközvásárlás szűkítését jelenti, ebben az időszakban a magyar gazdaság stabilitását és erejét jelzi.

És akkor zárásként még annyit tennék hozzá: itt többször elhangzott a Nemzeti Bank, én úgy gondolom, és ez így van helyén, a magyar kormány képviselői nem mondanak véleményt - tiszteletben tartva a Nemzeti Bank függetlenségét - a Nemzeti Bank politikájáról.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu