DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon köszönöm, hogy megint feltette ezt a kérdést, és akkor idéznék néhány Eurostat-adatot, és akkor a biztonság kedvéért még a táblázatot is átadnám.

Tehát 2002 második félévében a bruttó hazai termék arányában az államadósság 53,6 százalékon állt. 2010 második félévében, tehát a kormányváltás idején ez 85,5 százalék. Tehát a szocialista kormányzás alatt 31,9 százalékponttal nőtt a GDP-arányos adósság. 2013 harmadik negyedév: 80,2 százalék. Tehát 2010 nyarától, amikor a kormány átvette a kormányzást, 2013 harmadik negyedévéig összesen 5,3 százalékponttal csökkent a GDP-arányos államadósság.

Ha megnézi ezt a táblázatot, Európában két, azaz kettő ország volt erre képes. Az egyik országot úgy hívják, hogy Magyarország, a másikat pedig Lettország. A lettek szintén képesek voltak 5 százalékponttal csökkenteni az adósságukat. És a 25 többi európai uniós tagállam nem volt erre képes 2010 óta. Németország se volt képes, mert még Németországban is 3 százalékponttal növekedett egyébként a GDP-arányos államadósság. Vagy ha megnézik, 2010 nyarától 2013 harmadik negyedévéig az uniós átlagban 8 százalékponttal növekedett. Tehát az Európai Unióban két tagállam van, az egyik Magyarország, a másik Lettország, amely képes volt csökkenteni a GDP-arányos adósságot, ellentétben az európai trenddel.

És azt nagyon jól tudja, tisztelt képviselő úr, hogy az adósságot mindig a bruttó hazai termék arányában célszerű számítani. Ha fölvesz valaki, mondjuk, egy 10 milliós hitelt, és keres évente 20 milliót vagy éppenséggel 40 milliót, akkor nyilvánvalóan könnyebb a visszafizetés. Ezzel azt akarom mondani, hogy az adósságot kinőni lehet. Ehhez nagyobb gazdasági növekedés kell. Ha nagyobb a gazdasági növekedés, akkor nyilvánvalóan nagyobb abból az állam bevétele, könnyebb a visszafizetés. Ezért a gazdasági növekedés meghatározza, hogy mennyi a bruttó hazai termék, mindig ennek arányában célszerű számolni.

Tisztelt Képviselő Úr! Hadd hívjam fel arra is a figyelmet, hogy nemcsak az állam adósságát sikerült GDP-arányosan csökkenteni, hanem nagyon sok olyan lépést tettünk, amely a lakosság adóssági könnyítését segítette elő. 350 ezer devizaadós került ki valamilyen úton-módon ebből a csapdából. Az önkormányzatoknál 700 milliárdnyi adósságot vállalt át a kormány, vagy a vállalkozásoknál is említhetném egyébként a növekedési hitelprogramot, amely szintén a vállalkozások számára, például a kis- és középvállalkozások számára lehetővé tette, hogy korábbi rossz adósságaik közül kikerüljenek.

De abban, úgy gondolom, hogy van egy közös pontunk, hogy az adósságnak egyik legnagyobb problémája, hogy milyen magas ebben a külföld felé való eladósodás. És ez, ahogy a közgazdaság mondja, valóban ez volt az eredendő bűn. A szocialisták bűne nemcsak az volt ebben az esetben, hogy eladósították az országot, hanem az, hogy külföldi devizában adósították el. Közgazdászok használják ezt a fogalmat, eredendő bűn, ha egy ország képtelen saját valutájában, a saját polgárai felé eladósodni, hanem éppenséggel külső befektetők felé adósodik el. Ezt tették a szocialisták, ezt fokozatosan faragjuk vissza. Egyébként ennek aránya is csökken, a külföld felé való eladósodásunk.

Köszönöm a figyelmet. (Dr. Józsa István közbeszól. - Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu