DR. KOVÁCS ZOLTÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Elnök Úr! Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer feladata, hogy jövedelemarányos keresetpótló ellátást nyújtson az időskori kockázat bekövetkeztekor, így a nyugdíj összegének tükröznie kell két dolgot: azt, hogy a jogosult hány éven át és milyen kereset alapján fizetett nyugdíjjárulékot.

A járulékfizetés hosszát fejezi ki a szolgálati idő, amely a biztosítási jogviszony fennállásának tartamával megegyező. Ez az időtartam dátumszerűen határozható meg, ezért rendelkezik úgy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, hogy egy nap biztosításban töltött idő egy nap szolgálati időt eredményez.

A munka törvénykönyve egyértelműen meghatározza a vasárnap, illetve a munkaszüneti napon a rendes munkaidőben elrendelhető munkavégzés feltételeit. A vasárnapi napon történő munkavégzés meghatározott eseteiben és a munkaszüneti napon történő munkavégzéskor a munkavállaló bérpótlékot kap, amely szabályozásának célja és rendeltetése az új munka törvénykönyvében szintén benne van, illetve nem változott. Az éjszakai pótlék és a rendkívüli munkavégzés pótlékára vonatkozó szabályokat is tartalmazza az új munka törvénykönyve, amely ezen túlmenően tág teret enged a helyi kollektív megállapodásoknak, ahol a munkavállalók számára kedvezőbb szabályozások is létrejöhetnek, akár a bérpótlékok számítása esetében is.

Ami talán a legfontosabb, hogy a bérpótlékok után is nyugdíjjárulékot kell fizetni, így a nyugdíj összege emelkedik. Tehát a túlmunka díjazása után is - még egyszer - nyugdíjjárulékot kell fizetni, ezért a nyugdíj alapját képező átlagkereset növeli a túlóráért kapott jövedelmet, így a túlórázó munkavállalók végül is nem járnak rosszul, hiszen a többletmunkájukat, illetve azt a keresetet a nyugdíjukban élvezhetik viszont.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu