DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Én nem értem Völner Pál képviselőtársamat. Mi az, hogy fizikális képtelenség a kettőt egyszerre levezényelni? Azt kell megvizsgálni, hogy voltak-e devizahitelek vagy nem voltak. Az esetek többségében - mondok 95 százalékot, de lehet, hogy az arány még rosszabb - nem voltak devizahitelek, a bankok nem tudják bizonyítani, hogy valóban devizát bocsátottak rendelkezésre vagy vontak be az ügyletek elején.

Én azt javasolnám vagy azt javasoltam volna, hogy úgy kellett volna ezt a javaslatot beterjeszteni - és ez már igaz a tavaszi javaslatra is -, hogy azt kellett volna mondani, illetve ugyanúgy, ahogy a devizaalap esetében meg kellett volna határozni a bankoknak, hogy itt is megfordul a bizonyítási teher, és nekik kelljen bizonyítani azt, hogy ők devizát vontak be az ügyletek során refinanszírozás vagy saját források megfelelő alkalmazásával. S ha ők ezt nem tudják bizonyítani, akkor ugyanúgy ezeket a pereket elbukva kimondhatja vagy kimondhatta volna a bíróság - még előttünk áll, hogy egy ilyen törvény születhessen -, hogy ezek bizony forinthitelek voltak és ekképpen kezelendők, s akkor az elszámolási kötelezettség visszamenőlegesen létrejött volna az ügyfél és a bank között.

Tehát ugyanazt a metódust, amit megtettek önök az egyoldalú tisztességtelen szerződésmódosításoknál - egyébként nagyon helyesen - ebben a részben, tehát az egyik fele talán megoldódhat a problémának, ki kellett volna terjeszteni a deviza esetére is. Elég egyébként a Magyar Nemzeti Bank statisztikáit megnézni, nagyjából egyötöde jött be az országba devizában, mint amennyi devizahitelről beszélünk, és egyébként az a devizabehozatal sem a lakossági szektor felé, hanem különböző bankközi műveletekben vagy akár a Nemzeti Banknál való parkoltatásra jött be az országba. Tehát így is meg lehetett volna hozni ezt a törvényt.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu