CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Felmerül a kérdés, hogy miért pont most kerül ide ez a vitanap, miért pont most beszélünk ismét a Paksi Atomerőmű bővítésének kérdéséről. (A páholyban tartózkodó dr. Schiffer András közbeszól.) A válasz, azt hiszem, nagyon egyszerű: megint választások jönnek, egész pontosan az önkormányzati választások. (Dr. Schiffer András a páholyból: Ti nem engedtétek!)

Ami számomra furcsa, hogy valahogy ellenzéki képviselőtársaink nem nagyon tanulnak a múltból, nem nagyon építették be a politikai tapasztalatot, amit tavasszal szerezhettek, hiszen az országgyűlési választások előtt az LMP is - de nyugodtan mondhatom, hogy az MSZP is - a zászlajára tűzte a Paks elleni tiltakozást, a paksi bővítés megkérdőjelezését, sőt hallottuk a mai hozzászólásokban is akár Szél Bernadettől, akár Tóth Bertalantól, hogy a Fidesz nem mer népszavazást kezdeményezni ebben a kérdésben. Hadd mondjam azt, hogy volt népszavazás, egész pontosan áprilisban. Önök választási kérdéssé tették a Paksi Atomerőmű bővítésének kérdését. (Közbeszólások az LMP padsoraiból.) Erről szólt többek között az LMP választási kampánya, és az eredmény ismert: éppen 5 százalékot ért ez a vélemény.

Turi-Kovács Béla képviselőtársam említette - most nincs bent a teremben - közvetlenül az elején a hozzászólásában, hogy a magyar társadalom nagy része támogatja az atomerőmű kérdését és az atomerőmű bővítését. Nem is csoda, hiszen az energiabiztonság az egyik legkomolyabb biztonságpolitikai kérdése ma Magyarországnak, de nyugodtan mondhatom, hogy Európának is, különösen abban az aspektusban, abban a kitekintésben, amit az azóta bekövetkezett ukrán válság is megmutat számunkra, hogy a fosszilis energiahordozók, amelyek jelentős része, 80 százaléka importból származik, és éppen egyébként Ukrajnán keresztül orosz importból, ez nagyon komoly energiabiztonsági kérdéseket vet föl. Hogy mást ne mondjak, az atomenergia előállításához szükséges fűtőelemek rendelkezésre állása: kétéves tartalék áll mindig rendelkezésre, ezzel szemben gázból három hónapit tudunk tárolni.

Egy olyan országban, mint Magyarország, ahol jelenleg 64 százalék az import aránya, azt hiszem, nem kérdés, hogy alaperőművekre mindenképpen szükség van. Elő kell állítanunk lehetőleg az energiaigénynek a lehető legnagyobb részét, 64 százalék importot nem lehet szélenergiával vagy napenergiával kiváltani. Függetlenül az importtól, alaperőművekre épp az energiabiztonság, épp a függetlenség miatt igenis szüksége van egy országnak. Ezt vagy fosszilis energiák, energiahordozók felhasználásával állítjuk elő, vagy az atomenergiával.

Elhangzott, ha jól emlékszem, Tóth Bertalantól - föl is írtam, szó szerint azt mondta -, hogy a világ fejlettebb fele nem ezt az utat járja, mármint az atomerőművekét. Hadd ábrándítsam ki! Jelenleg 435 atomerőmű működik, és 169-nek az építését tervezik, mondjuk, az ilyen fejletlen országokban, mint az Egyesült Államok, Anglia vagy Franciaország.

De Szél Bernadett is Belgiumot említette, mint azt az országot, ami nem kíván az atomenergiával a jövőben foglalkozni. Jelenleg a belga energiaigény 50 százalékát atomenergia biztosítja. Sőt, azt is mondta Szél Bernadett, hogy nincs olyan ország, ahol magasabb lenne az atomenergia aránya, mint amilyen majd lesz 2020-32 között abban a bizonyos átmeneti időszakban az atomenergia részesedése a magyar felhasználásban, ami 55-60 százalék lesz akkor. Van olyan ország jelenleg is: ma Franciaországban 75 százalék az atomenergia aránya.

Az, hogy szén vagy gáz, amely fosszilis és szén-dioxidot bocsát ki, már említettem ezt a kérdést. Viszont többször elhangzott, hogy a jövőben nem is lesz szükség ennyi energiára, ennyi villamos energiára. Hadd emlékeztessem önöket arra, hogy a kormányzatnak is célja, hogy az elektromos hajtású autókat preferálja.

Gondolom, hogy ezzel LMP-s képviselőtársaim is mélységesen egyetértenek. Hadd jegyezzem meg, hogy ahhoz, hogy elektromos meghajtású autók akkumulátorait föl lehessen tölteni, nagyon jelentős mennyiségű elektromos energiára lesz szükség. Egy paksi méretű blokk körülbelül 10 ezer elektromos autót tud meghajtani. Tízezret. Nem többet, csak annyit. Sokkal több elektromos meghajtású autó lehet ebben az országban reményeink szerint 2030-2040 körül.

Végezetül hadd tegyem még azt hozzá, hogy az import erőltetése helyett, azt hiszem, sokkal helyesebb, ha önellátásra próbálunk berendezkedni, és ha véletlenül feleslegek lesznek, amitől önök olyan nagyon félnek, akkor inkább exportálunk, és ezzel magyar munkahelyeket, magyar bevételeket, magyar exportot teremtünk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu