KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Urak! A napokban az ENSZ klímacsúcsa zajlik New Yorkban, és ezen a klímacsúcson mondott Áder János köztársasági elnök úr egy beszédet. Talán szokatlan tőlem, de engedjék meg, hogy ennek a beszédnek egy mondatával kezdjem a vezérszónoki felszólalásomat. "A Föld, ahol élünk, a mi kék bolygónk hétről hétre, hol itt, hol ott figyelmeztet bennünket. Figyelmeztet minket arra, hogy a felelőtlenség évtizedei után a felelősség évtizedeinek kellene következnie."

Én most kiragadtam ezt az egy mondatot ebből a beszédből, s engedjék meg, hogy ezt mintegy mottójául válasszam a vezérszónoki felszólalásomnak, ha nem is olyan céllal, mint ahogy ez köztársasági elnök úr szájából elhangzott, de valóban, a felelőtlenség évtizedei után a felelősség évtizedeinek kellene következnie, s ez fokozottan igaz a magyarországi, a magyar zöldpolitikára is. Hiszen ne legyenek kétségeink, hogy ez a mostani vitanap egyértelműen politikai célokat szolgál, habár a fenntarthatóság köntösébe bújtatták el ezt a Paksi Atomerőmű beruházása elleni tiltakozást. Egyértelműen Magyarország érdekeit kell szem előtt tartanunk akkor, amikor erről a témáról beszélünk. Ezt sajnos ki kell hangsúlyozni, mert nem mindenki számára egyértelmű, hogy nekünk, magyar országgyűlési képviselőknek és kormánytagoknak Magyarország érdekeit kell szem előtt tartanunk, amikor egy ilyen beruházásról vitázunk vagy amikor egy ilyen beruházásról döntést hozunk.

Elhangzott Bencsik képviselő úr szájából, hogy a 2020-as évekre, tehát amikorra ez a beruházás majd várhatóan elkészül és termelni kezdi az áramot, több ezer megawattnyi erőművi kapacitás fog már hiányozni még e mellett a közel 2500 megawatt mellett is, amit az új paksi blokkok adnak, mégpedig azért, mert a jelenleg működő erőműveink egy része addigra tervezetten leáll, hiszen elöregedett, kiöregedett, hatékonyságában meglehetősen rosszul teljesítő erőművekről van szó. Így bőven marad tere a megújuló energiának, a zöldáramnak - ezt természetesen senki nem vonhatja kétségbe -, viszont csak és kizárólag megújuló energiából - ez a Jobbik Magyarországért Mozgalom véleménye és álláspontja ebben a kérdésben - nem lehet a kieső kapacitásmennyiséget pótolni.

Természetesen lehet arról vitázni, és LMP-s képviselőtársaim majd biztosan el is mondják, hogy energiahatékonysági beruházásokkal mennyivel lehetne csökkenteni Magyarország energiaigényét. Az én álláspontom az, hogy ennyivel egészen biztosan nem, figyelembe véve azt, hogy az elmúlt években is inkább az volt a tendencia, hogy nő az energiafelhasználás, nemhogy csökkenne. Természetesen ennek ellenére energiahatékonysági beruházásokra és ezzel kapcsolatos cselekedetekre szükség van.

Azonban visszatérve a nyitó gondolatomra: egy, az elmúlt évtizedekre jellemző felelőtlen neoliberális zöldpolitika helyett meg kellene végre vetni egy valódi nemzeti alapú zöldpolitika alapjait. Tudom én, hogy a "nemzeti" kifejezést az utóbbi években meglehetősen lejáratták, hiszen oly sok mindenre ráaggatva már kevésbé tűnik hitelesnek ez a jelző, de mégiscsak ez fejezi ki azt, hogy nekünk valahol a magyar nemzet, Magyarország érdekeit kell a zöldpolitizálás során is figyelembe vennünk. Természetesen, ahogy a környezetvédelmi mozgalmak egyik fő szlogenje is mondja, gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan, ennek értelmében kellene nekünk itt, Magyarországon is a zöldpolitikát gyökerestül átalakítani, s még egyszer mondom, egy felelős nemzeti zöldpolitizálással. Amibe természetesen - bármennyire is furcsán hangzik - belefér az atomenergia támogatása, belefér a vízenergia támogatása, viszont beleférnek olyan lényeges kérdések is, amelyekről érdekes módon a magukat ökopártinak nevező képviselők soha nem beszélnek, amelyek valós veszélyek Magyarországon, hogy a felhagyott, évtizedeken keresztül művelt ipari területeken és bányaművekben milyen környezeti veszélyek lapulnak, amelyek időzített bombaként ott ketyegnek a lábunk alatt, és valójában - mivel jelen pillanatban nincs politikai hozadéka, csak egy-egy katasztrófa bekövetkezése után - senki nem foglalkozik vele, rajtunk kívül. Azt gondolom, hogy ezekkel a kérdésekkel fokozottabban kell foglalkozni, még ha nem is tartoznak a mai vitanap témakörébe. De ha valódi zöldpolitikáról beszélünk, akkor valódi, az országot valóban fenyegető veszélyekről kellene szót ejtenünk.

Arról, hogy most politikai fegyverként használt álzöld gondolatok és témák elveszik a teret, elveszik a levegőt olyan valódi kezdeményezések elől, amelyek valóban a környezet védelmét, valóban a fenntartható jövőt szolgálják, most nem is beszélek, hiszen már egy egész iparág, egy egész üzletág szerveződött arra, hogy zöld, álzöld gondolatokkal pályázati pénzeket hívjon le, és milliárdokat fordítsunk olyan projektekre, amelyeknek a hozadéka környezetvédelmi szempontból valójában szinte a nullával egyenlő.

S természetesen meg kell hogy említsem a Magyar Szocialista Párt felszólalását is. Azt hiszem, hogy ennél ordítóbb képmutatást nehéz volna e Ház falai között elmondani, mint ami itt az MSZP Orbán-Putyin-paktummal kapcsolatos felszólalása közben elhangzott. Azért én emlékszem még arra, amikor 2009-ben a Magyar Szocialista Párt miniszterelnökeként Gyurcsány Ferenc Putyinnal vacsorázott magánvacsorán. Akkor annyira nem zavarta őket a Gyurcsány-Putyin-paktum. És arra is emlékszem, hogy ők ugyanúgy támogatták annak idején a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítását és a bővítését is, és biztos vagyok benne, hogy ha ne adja Isten, de ők lennének kormányon, akkor ma is ugyanúgy támogatnák, és teljesen mást mondanának, mint amit jelenleg kommunikálnak. De nyilvánvaló, hogy az ő szavazóbázisuk, illetve a baloldali szavazóbázis vevő erre a liberális, neoliberális, antinukleáris beszédre, ezért muszáj ezt nekik mindenkor és mindenhol hangoztatni. Természetesen nyilvánvaló, hogy az LMP és az MSZP szavazóbázisa közötti átfedés miatt is szükség van erre. (Zaj az MSZP és az LMP soraiban. - Az elnök csenget.)

De tény, ami tény, hogy jelen pillanatban világszinten rendkívül nagy mértékben növekszik az atomenergia elterjedése, elsősorban Ázsiában. Állandóan azt szokták felhozni képviselőtársaim, hogy a fejlett Nyugaton miért nem létesülnek - egyébként létesülnek ott is - új atomreaktorok. Hát sajnos ma már ott tartunk, hogy inkább hanyatló Nyugatról és fejlődő Keletről kell hogy beszéljünk, bármennyire is fáj ezt nekünk mint egy kelet-közép-európai, de a nyugati civilizációhoz tartozó államnak felfogni, de valójában erről van szó. Azt látjuk, hogy azok az országok, amelyek jelentős gazdasági fejlődést mutatnak, mind-mind érdekeltek abban, s mind-mind folyamatban tartanak egy-egy atomerőmű-létesítési projektet, és bizony nem egy ugyanazzal az orosz céggel, a Roszatommal szerződött le, mint amelyikkel jelenleg a magyar kormány is megállapodott. Tehát biztos vagyok benne, hogy ez a bővítés ugyanúgy terítéken lenne akkor is, ha Magyarországnak jelen pillanatban valamilyen balsors folytán baloldali kormánya volna. Azonban az egyetlen különbség talán csak az, hogy a beruházásból előkerülő pénzeket nem a hazai, hanem különböző offshore és multinacionális cégek nyúlnák le. A pénzlenyúlás így is és úgy is rendkívül elítélendő, és ez alól a jelek szerint sajnos egyik kormány sem kivétel, csak mondom, maximum az, hogy multinacionális vagy hazainak álcázott, illetve hazai cégek viszik el a beruházásokon elnyerhető pénzeket.

És az a 40 százalék, amit hangoztatnak, hogy a Roszatom által végrehajtott beruházásban majd magyar kis- és középvállalkozásoknál fog elsősorban landolni, arra nagyon-nagyon oda fogunk figyelni, hogy ténylegesen így legyen. Ezért is javasoltuk már az előző ciklusban, és a mostani ciklusban újra beadtuk a javaslatunkat egy bizottság felállítására - ami később másik frakció által is kezdeményezve lett; ettől függetlenül természetesen támogatható -, amely nyomon követné, hogy hogyan történik ezeknek a pénzeknek a felhasználása, és ténylegesen megvalósul-e ez a magyar beszállítói arány, valamint hogy a fenntarthatósági és egyéb követelmények is teljesülnek-e a beruházás során. Tehát erre mindenképpen szükség van.

Világszerte bővül az atomtechnológia, a nukleáris technológia. Éppen a napokban olvashattuk az egyik gazdasági folyóiratban, hogy közel 9 ezer megawattnyi új nukleáris blokk építésére szerződött le Dél-Afrika, szintén a Roszatommal és Oroszországgal.

(11.00)

Arról, hogy a nukleáris technológia, az atomerőmű milyen hatással van a magyar emberek életére, azért ne felejtsük el megkérdezni az atomerőmű közvetlen közelében élőket, a paksiakat is. Azt gondolom, ha ma valaki Pakson az atomerőmű bezárásáról, megszüntetéséről kezdene beszélni, azt alighanem bottal kergetnék ki a településről. (Dr. Schiffer András és dr. Szél Bernadett tiltakozik.) Hiszen a település lakóinak jelentős része munkahelyként és családjának bevételi forrásaként tekint erre a beruházásra, és a jövőben természetesen azért is várják a bővítést, mert újabb munkahelyek létrejöttét várják ettől a beruházástól. És nem szabad ettől eltekinteni.

Arról is beszélni kell, hogy az újraiparosítás helyett, amit itt Aradszki államtitkár úr is képviselői felszólalásában említett, inkább a fenntartható vidék felé kellene Magyarországnak elmozdulnia, és ez bizony az atomerőmű megvalósítása mellett azt jelenti, hogy a megújuló energiák terén elsősorban nem a nap- és a szél-, hanem a biomassza-, a geotermikus energia felé kellene elmozdulnunk, ezeknek a kapacitáskialakítását kellene jogszabályi környezettel elősegíteni. Természetesen ehhez szükséges a magyar mezőgazdaság újbóli felvirágoztatása, talpra állítása, hiszen elsősorban mezőgazdasági eredetű hulladékokkal képzeljük mi el a biomasszára alapozott energiatermelést.

De minden mindennel összevág, tehát a Jobbik Magyarországért Mozgalom által már több alkalommal kiadott programban ez alapvető célként szerepel. Tehát nem ipari ország vagyunk, mezőgazdasági ország vagyunk, a mezőgazdaságra, az agráriparra, az élelmiszeriparra és a feldolgozóiparra kell nekünk a jövőben alapoznunk, és ebbe tökéletesen beleillik az a biomassza alapú megújulóenergia-termelés, amely nem az erdők eltüzelését jelenti, hanem az amúgy is keletkező mezőgazdasági hulladékokét.

Összességében tehát elmondhatom, hogy ez a vitanap ismét pró és kontra csak egy politikai célt szolgál mind a két oldalról. Nyilvánvalóan a kormány azt akarja vele bizonytani, hogy mennyire felelősen gondolkodik akkor, amikor egy ilyen beruházás mellett dönt, és milyen felelőtlen, egyébként tényleg, az ellenzéknek azon része, amelyik csak azért ellenzi ezt a beruházást, mert az politikailag hozadékot jelent neki, hiszen a magyar társadalomban van egy jelentős rész, amelyik fél a nukleáris energiától. És azért fél a nukleáris energiától, mert nem tájékoztatták megfelelően vagy félretájékoztatták azt illetően.

Majd megint el fog hangzani, hogy milyen nukleáris erőművi balesetek történtek a világban eddig. Ehhez azt szeretném hozzátenni, hogy felesleges Csernobillal és Fukusimával példálózni állandóan. Mindannyian tudjuk, hogy minden erőművi technológiának megvannak a veszélyei, és kijelenthető, hogy ezek közül messze a nukleáris technológia az, amelyik a legkisebb kockázattal üzemeltethető. Sokkal többen haltak meg, és ez statisztikailag bizonyított, más erőművek, például fosszilis erőművek miatt bekövetkező egészségkárosodás miatt, mint mondjuk, nukleáris technológia miatt. Németország kivonja a nukleáris technológiát a piacáról? Igen, kivonja, valóban - és szénerőművekkel, szénenergiával pótolja.

A klímacsúccsal kezdtem. Hogyan jön ez össze a fenntarthatósági célokkal? Hogyan jön ez össze a klímavédelemmel, hogy rendben, akkor mi képmutatóak vagyunk, és kivonjuk a nukleáris energiát, de utána kénytelenek vagyunk szénerőműveket üzembe helyezni, üzembe állítani. Mert valahonnan az áramot mégiscsak elő kell teremteni. Nem tartható fenn az a baloldali gondolkodás és tévút, amit itt mindig el szoktam mondani, hogy nem kellenek erőművek, mert az áram a konnektorból érkezik. (Derültség az MSZP soraiban. - Közbeszólások ugyanonnan: De hülye vagy. - Az elnök csenget.)

Végezetül engedjék meg, hogy visszatérjek a köztársasági elnök úr klímacsúcson elmondott beszédére. Ha ezzel kezdtem, akkor egy, ebből a beszédből származó idézettel is zárjam felszólalásomat a konstruktív ellenzékiség jegyében. Igaz, hogy nem a saját gondolatait mondta el, hanem Gábor Dénes Nobel-díjas magyar tudós gondolatait, nagyon helyénvalónak tartom, és kérem baloldali, liberális, balliberális képviselőtársaimat, hogy nagyon fontolják meg ezeket a szavakat. "Eddig az ember a természettel küzdött. Mostantól a saját természetével kell megküzdenie." Javaslom önöknek is, hogy tartsanak számvetést, és gondolják át, hogy az a csekélyke politikai hozadék megéri-e, hogy Magyarország energiabiztonságát kockára tegyék.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu