ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretettel köszöntöm valamennyiüket s mindazokat, akik figyelemmel kísérik mai munkánkat.

Az Országgyűlés őszi ülésszakának 23. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Móring József Attila és Mirkóczki Ádám jegyző urak lesznek segítségemre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Neves napokat jelez a naptár. Szombaton gyermekeink, unokáink a Mikulást várják, a felnőttek pedig Szent Miklósra, Myra püspökére emlékezhetnek.

Holnap Szent Borbála, a bányászok, kohászok és tüzérek védőszentjének napja lesz. Ebből az alkalomból köszöntöm a bányásztársadalmat, és kérem, hogy rójuk le tiszteletünket a múlt és a jelen bányászainak áldozatvállalása előtt. Holnap a bányásznap alkalmából arra emlékezünk, hogy hazánkban hosszú évszázadokon át a bányászat és a kohászat volt a nemzetgazdaság legstabilabb alappillére.

Talán kevesen tudják, hogy már a XIII. században a kontinensen termelt arany öthatodát, az ezüst egynegyedét a mi országunk adta, és még az 1770-es években is az állami bevétel 30 százaléka a felvidéki és az erdélyi bányászatból, kohászatból származott.

Nemcsak a kitermelt mennyiségre, hanem az akkor felhalmozott tudásra is büszkék lehetünk. Az 1735-ben létrejött Bergschule, a későbbi Bányászati és Erdészeti Akadémia olyan tudásközpontnak számított a XVIII. században, amelyet Európa-szerte elismertek és felkerestek. Selmecbánya ezért is válhatott a magyar bányászélet központjává, a XIX. század végi szakmai szerveződések kiindulópontjává.

(9.00)

(Mirkóczki Ádám elfoglalja a jegyzői széket.)

A hazai bányászélet szempontjából kiemelkedő jelentőségű az 1892-ben ugyancsak Selmecbányán megalapított Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, amely a bányászat és a kohászat érdekében számos javaslattal kereste az egymást követő kormányokat, ráirányítva figyelmüket a szakma kihívásaira és a bányászélet nehézségeire, problémáira.

Az egyesület létrejöttének is köszönhető, hogy a bányásztársadalom az elmúlt 100 évben is képes volt megőrizni hagyományait, képes volt összefogni, önsegélyező egyletet alapítani, kórházat építeni, máig csodált, egyedülálló kulturális értékeket létrehozni akár a művészet, akár azon belül bármelyik ágazat terén.

Az elmúlt több mint egy évszázad alatt azonban Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette hagyományos bányaterületeinek javát, az elmúlt néhány évtized világgazdasági változásainak következtében pedig megmaradt bányái túlnyomó többségének bezárására kényszerült.

Ebben az embert próbáló időszakban különösen fontos volt, hogy a bányásztársadalom értékei, hagyományai, szellemi tudása megmaradjon. Az 1992-ben megalakult Magyar Bányászati Szövetség nemcsak a hagyományok túlélését segítette, hanem azáltal, hogy szakmai tudásával hozzájárult a bányászati kutatások új feltételeinek kialakításához, a termálprogramok beindításához, a bányaerőmű-integrá­cióhoz, a hazai szénbányászat számára komoly segítséget jelentett.

A föld mélyében szunnyadó nyersanyagok még számos helyen nem fogytak ki, a bányászok szaktudása még nem veszett el, csupán a kitermelés vált gazdaságtalanná. Így megmaradt a remény, hogy új technológiák bevezetésével és a felhagyott bányák kapuinak majd újbóli megnyitásával egyszer még érdemes lehet az újramegnyitásra akár mindegyik.

Ebben bízva és ennek hitet adva kívánok a holnapi ünnepi nap alkalmával - bányász­köszöntés­sel ‑ jó szerencsét.

Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt megkezdjük munkánkat, ülésvezetési kérdésben kell döntenie az Országgyűlésnek. Hiller István és Sneider Tamás alelnök urak jelezték, hogy fel kívánnak szólalni a mai politikai vita során. Az alelnökök képviselői felszólalásuk esetén a vita során csak akkor vezethetik az ülést, ha ehhez azt megelőzően az Országgyűlés hozzájárult.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hozzájárul-e ahhoz, hogy Hiller István és Sneider Tamás alelnök urak a politikai vita során vezethessék az ülést. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Ez látható többség. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége indítványomat elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik mai 1. napirendi pontunk tárgyalása. Farkas Gergely jobbikos képviselőtársunk és további 49 képviselő politikai vita megtartását indítványozták: „A Magyarországról történő elvándorlás okairól és a folyamat megállításának lehetséges megoldásairól” címmel. A politikai vita kezdeményezésére irányuló indítvány V/1925. számon volt vala­mennyiük számára elérhető.

Most tisztelettel felkérem Móring József Attila jegyző urat, hogy ismertesse a politikai vita menetét.

Forrás: parlament.hu