SALLAI R. BENEDEK, a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: A Fenntartható fejlődés bizottsága összességében két szempontból kívánta megvizsgálni ezt a törvényjavaslatot. Első szempont volt a Kárpát-medence ökológiai állapota, a biológiai sokfélesége megőrzésének esélyei a jogszabályváltozás tükrében. A másik szempont volt a fenntartható fejlődés elvével a társadalmi igazságosság és a fenntartható mezőgazdaság megvalósításának a céljai.

A bizottságban zajló vita során két módosító indítványt is tárgyaltunk. Kisebbségi véleményben maradtam a tekintetben, hogy véleményem szerint ez a jogszabály nem tudja azon célokat szolgálni, amelyeket bizottságunk vizsgált.

Ennek a legfontosabb része az volt a bizottsági ülésen, ami ott elhangzott, és a házszabály szerint csak azt lehet képviselni a plenárison is, ez egyértelműen az a tendencia, hogy a kárenyhítési támogatásban a százalékos meghatározás és a könnyítések nyilvánvalóan a nagyobb gazdálkodóknak jelentenek érdemi segítséget, és emiatt a módosító indítvány, amit elvetett a bizottság, arra irányult volna, hogy egy degresszív rendszerrel lehetőség legyen arra, hogy a kisebb gazdálkodóknak ‑ akiket a miniszterelnök úr szerint folyamatosan célcsoportnak nevez meg a kormány ‑ akár már kisebb kár esetén is magasabb összegű támogatáshoz lehessen jutniuk. Ezt követően 300 hektárig lehessen a jogszabályban javasolt könnyítést megtenni, és 300 hektár fölött pedig vessük el a kárenyhítési támogatás lehetőségét. Nyilvánvalóan ennek voltak európai uniós szabályozással összefüggő kérdései is, amelyeket ugyan megvizsgáltunk, de ugyanakkor azt szerettük volna, hogy ne a jelenlegi formában menjen át.

A másik, hogy a biológiai sokféleség és hazánk természeti örökségének megőrzése érdekében tett törekvés volt a sarkalatos pontja a javaslatnak. Gyakorlatilag az ökológiai célterületek kijelölésével a támogatás olyan pluszjuttatásokhoz juttatja a termelőket, amik nem járnak nekik. A közös agrárpolitikának a szemlélete arról szólt, hogy a kiegészítő 30 százalékos támogatásokat egységes kérelemmel akkor lehessen igénybe venni, hogyha a zöldítések megvalósulnak 15 hektár fölötti gazdálkodók esetében, ami azt jelenti, hogy esetleg a kedvezőtlenebb adottságú területeket vagy a tájgazdálkodási szempontból kisebb hozamot biztosító területeket, az alföldi részeken, mondjuk, a volt folyómedreket, belvízkockázatos területeket ki lehessen vonni ezáltal a termelésből, és lehessen ezt más, extenzívebb haszonszerzésre használni, nádasként, vadélőhelyként, vadgazdálkodási szempontból, és így tovább.

Azzal a szabályozással, amit a kormányzat javasolt, ennek a lehetősége nem teremtődik meg, gyakorlatilag meglévő ökológiai célterületeket akar csatolni, tehát nem kívánja a gazdálkodókat rávenni arra, hogy egy ökologikusabb gondolkodással zöldebb gazdálkodást valósítsanak meg, ami véleményem szerint elfogadhatatlan, de ezzel a véleménnyel kisebbségben maradtam. Köszönöm szépen, elnök úr.

Forrás: parlament.hu