V. NÉMETH ZSOLT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A kerecsensólyom világállományát a 90-es években még 40 ezer párra becsülték, napjainkban meg 6400 párra. A drasztikus csökkenésért leginkább a solymászati célú befogás tehető felelőssé, aminek a legnagyobb felvevőpiaca az arab világ. A hazánkban fokozottan védett faj állománya a természetvédelmi erőfeszítéseknek, a szigorú szabályozásnak, valamint két európai uniós LIFE programnak köszönhetően nő, egyedülálló módon nő.

A természetvédelmi jelentősége és a solymászati tradíciók mellett a turullegendának, a honfoglalók mondai mítoszának köszönhetően is ez a faj minden hazafi számára nemzeti szimbólum, védelme külön figyelmet érdemel.

A kerecsensólyom ‑ veszélyeztetett státusára tekintettel ‑ valóban nem tartozik a solymászati célból tartható fajok közé, ugyanis a solymászati hasznosítás még a tenyésztésből származó példányok használata esetén is potenciális veszélyforrást jelentene a vadon élő állomány számára. A mai napig is több olyan országban tapasztalhatóak visszaélések, fészekből kiszedés például, ahol a faj solymászati hasznosítása megengedett. Részünkről a legkisebb kockázatot sem tartjuk elfogadhatónak.

Mindazonáltal a solymászok részére megvan a lehetőség, hogy hagyományos vadászati módszerüket gyakorolják, hiszen hazánkban hat különböző védett és fokozottan védett ragadozómadár-fajjal végezhető e tevékenység.

A Magyar Solymász Egyesülettel rendszeresen egyeztetünk a kérdésben, és úgy látjuk, a hazai solymászok kisebb része az, aki a kerecsensólyom solymászati hasznosítását szeretné elérni. Köszönöm kérdését, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu