SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A közelmúltban az Országgyűlés majdnem tárgyalta a nemzeti éghajlat-változási stratégiát, de a kormány ezt elhalasztotta, és értesüléseim szerint azért, hogy párizsi klímacsúcs eredményeit be kellene várni vagy be kell várni.

Mint ismeretes, Párizsban a november 30. és december 21. között megrendezendő klímacsúcson az üvegházhatású gázok kibocsátásának olyan mértékű korlátozásáról terveznek megállapodni az ENSZ tagállamai, amely biztosítaná, hogy a Föld éghajlatának átlaghőmérséklete az ipari forradalom előtti időkhöz képest legfeljebb két Celsius-fokkal legyen magasabb. A párizsi vállalások a 2020 utáni időszakra vonatkoznak majd.

Most már az Amerikai Egyesült Államok elnöke is kongatja a vészharangot, amelynek jogosságát az EPA, az USA környezetvédelmi ügynökségének jelentése is alátámasztja. Barack Obama elnök szerint fogy az idő arra, hogy meg lehessen birkózni a klímaváltozás megfordíthatatlanná váló következményeivel, a szélsőséges időjárás és a tengerszint emelkedése pedig nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, mert növeli a globális instabilitás és konfliktus veszélyét.

Az EPA prognózisa szerint, amely sok milliárd dollárba kerülő katasztrófákat is jósol, a század végére évi 69 ezer halálos áldozattal járhat a környezet terhelése Amerikában, ha az ország nem tesz gyors és jelentős lépéseket a globális felmelegedés megfékezése érdekében.

Ma már számtalan bizonyítéka van annak, hogy nincs hová halasztani az éghajlatváltozással kapcsolatos feladatok végrehajtását. Ezeket a feladatokat négy csoportba soroljuk.

1. Az éghajlatváltozást kiváltó üvegházgázok kibocsátásának csökkentése, amely a fosszilis energiaforrások felhasználásának abszolút csökkentése révén érhető el úgy, hogy a termelés és a fogyasztás szerkezetének egésze a kevésbé anyag- és energiaigényes irányba változzon.

2. A már bekövetkezett éghajlati változásokhoz való társadalmi alkalmazkodás elősegítése oly módon, hogy az ezzel kapcsolatos intézkedések anyag- és energiafelhasználása ne keresztezze a kibocsátás­csökkentési célokat.

3. Az éghajlatváltozással kapcsolatos környezeti tudatosság erősítése a társadalomban a helyes, fenntartható életmód ismereteinek átadásával.

És a 4. csoport: az éghajlatváltozás környezeti szempontrendszerének beépítése a döntéshozásba, az ágazati politikákba, stratégiákba, fejlesztési tervekbe és magukba a fejlesztésekbe. Egyébként ezt sem nagyon lehet itt nálunk, Magyarországon megtapasztalni.

Magyarország kicsiny szereplője a globális kibocsátásokért felelős országok közösségének, ám nagy elszenvedője az éghajlatváltozásnak. Hazánkban a globális felmelegedési átlagértékek feletti a hőmérséklet növekedése, másrészt az ország kis földrajzi kiterjedése ellenére a különböző tájakon szélsőségesen eltérő jelenségekkel találkozhatunk, amely elsősorban a csapadékeloszlásban nyilvánul meg.

Hazánkban jelenleg is van érvényes, 2025-ig terjedő, ám felülvizsgálatra szoruló éghajlat-változási stratégia, amelynek a végrehajtását ugyanaz a vonakodás jellemzi, amely a nemzetközi színtéren is tapasztalható. Az Országgyűlés 2008-ban fogadta el a stratégiát, amely kétéves periódusokra írta elő a nemzeti éghajlat-változási programok kidolgozását és évente az azokról történő beszámolókat az Országgyűlés részére. Ezzel szemben eddig csupán a 2009-2010. évekre készült program, amelyről 2011-ben kellett volna beszámolni. A beszámoló végül 2012-ben készült el, és csak 2013-ban került megtárgyalásra az Országgyűlés által. Új program nem készült.

Tisztelt Országgyűlés! Indokolt-e a halasztás? Kell-e nekünk Párizs eredményeire várni? A majdani párizsi döntés a kijelölt négy feladat közül az elsőt, az üvegházgáz kibocsátásának mértékét érintheti. Ez ugyan az 1990 óta tartó klímapolitikai korszakban először érintheti hazánkat tényleges kibocsátás­csökkentési feladattal, ez azonban semmilyen módon nem befolyásolja azt, hogy sürgős lépéseket tegyünk a környezeti tudatosság, alkalmazkodás és jó döntéshozás terén.

A vízkészletekkel való takarékos és az éghajlati eseményekre választ adó ésszerű gazdálkodást, a természetes élőhelyek kiterjedésének javítását, az élővilág sokféleségének védelmét, a vizes élőhelyek rehabilitációját, a mikroklímát és a szénelnyelést javító erdősítéseket, a szántóföldi mezőgazdaság… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ‑ már csak két sorom van, elnök úr (Jelzésre:) ‑ … a szántóföldi mezőgazdaság dominanciájának csökkentését, az ökológiai gazdálkodásra való áttérést, az emberi egészségkárosodás megelőzését javító intézkedéseket nem halogathatjuk a kibocsátási célértékekre várva. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Forrás: parlament.hu